Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1977-03-01 / 3. szám
8 Hogyan irtoüa Sztélín 'S ••*£•••! 1 • n-rp.- * c ''j 1/1r>. ?rn 6^* V ^ ^-»> \\y A4 J. A-~ M -i V--4 « U iílaj <1 i-- *. i. V— si< » — KELEN JOLÁN VISSZAEMLÉKEZÉSEI A SZOVJETUNIÖDELI NAPOKRA — ES ÖTVENHATRA Azon kcvcs tizcnkilenees kommunista közül, nkikct véletlcnségböl vagy különös szerencse folytán nem gyilkoltak le Sztálin kopói a Szovjetunióban cs akik 1950-es években visszatérhettek Magyarországra, most n nyolcvanadik életév felé tartó Kelen Jolán írt visszaemlékezéseket, Kelen Jolán egy budapesti kispolgári családban született. A proletárok életét nemigen ismerhette: polgári környezetben, cselédes házban nőtt fel, járta ki az iskoláit és fiatalos lelkesedésből „csapódott“ a Galilei Kör világot megváltani kivánó társaságához. Itt ismerkedett meg leendő férjével, Kelen Józsefiek aki nem volt más mint az 1919-es Kommün platt hírhedt névre szert tévő Korvin Ottó testvére. Terrorcsapatok élén 1918 októberében Kelen Jolán résztvett a Magyar Kommunista Párt, vagy ahogy akkor nevezték: a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakitásában. Korvin Ottón keresztül ismerte meg a leendő magyar kommün „nagyjait": Kún Bélát, Karikás Frigyest, Seid- ler Ernőt és többieket. Mint pedagógus a Köz- oktatásügyi Népbiztosságon vállal 1919 március 21.-e után állást és főleg a gyermek- intézmények fejlesztésével foglalkozik. A Kún- íéle diktatúra idejéről csak szépet és jót tud írni. Ott volt az u.n. június 24,-i „fehér felkelés" leverésénél is, s ahogy megjegyzi a „nemzetiszinü monitoroknak“ eltávozása után igen „tettrevágyó" lett. Kelen ma sem érti, miért omlott össze magától a diktatúra? „Sirattuk nagy és szép terveinket, és egyszerűen nem fért a tudatunkban, hogy már nem lesz holnap!" Kún felhívására Kelen Jolán is helyt kap azon az „antant-vonaton", amely a bukott kommün népbiztosait volt hivatva a szocialista Ausztriába elszállítani. Korvin Ottó visszamaradt. Neki, meg a szintén véreskezű magyar csekis- tának, Szamuely Tibornak Bécs nem adott menedékjogot, illetve beutazó vízumot. A továbbiakban Kelenné beszámol ausztriai élményükről, karlssteini internálásukról és későbbi bécsi tartózkodásáról. Ott értesül Korvin Ottó budapesti peréről is. Anélkül, hogy akár egy szóval is elmondaná milyen funkcióban, miket is csinált Korvin Ottó — aki amolyan Péter Gábor-féle emberként működött 1919-ben, vagyis a Belügyi Népbiztos- sóg Politikai Osztályának volt a vezetője —, azt szeretné elhitetni mai olvasóival, mintha sógorát azért Ítélték volna 1919 decemberében halálra — mert „forradalmár" volt Kelen Jolán szülei a halálos ítélet után kegyelmi kérvényt nyújtottak be a kormányzói irodához, de ott a „horthysta hivatalnok" így rivallt rá a rokonokra: „Nyilatkozzék, hogy kikérik-e hullát, vagy mi földeljük el?" (1958-ban Nagy Imre, Maiéter Pál és a többiek kivégzése után ilyen gondja nem volt a kádárista vészbírák- nak. Még ma sem tudjuk — s a családtagok sem — hogy hova is földelték el az Októberi Forradalom mártírjainak földi maradványait? ...) Kelen Józsefet, Jolán férjét is, bíróság elé állították 1920-ban Budapesten. A 28 éves volt népbiztost ugyan hosszú .börtön- büntetésre ítélte a Kúria, de alig két évvel később a többi elitéit népbiztossal egyetemben kicserélték őket magyar hadifoglyokért. Szép új világ. ■. Kelen Jolán elég részletesen ír első orosz- országi éveiről, és itt kezd a könyv érdekessé válni. „A szoba és a fél előszoba, amit magunkénak mondhattunk, az első emeleten, egy hosszú folyosóról nyílott. Megörültünk a folyosó végén lévő fürdőszobának, de a kád- bnn szenet tartottak... Csakhamar sor került átigazolásunkra a szovjet pártba... A megtisztelő 1917. augusztusi sztázst (a párttagság kelte) kaptuk mindketten, vagyis még a nagy orosz forradalom előttit, mert akkor kezdtük illegális tevékenységünket.. Nagyon érdekes és épületes, ahogy Kelen Jolán leírja a huszas évek Moszkváját, problémáival, embereivel egyetemben. De sokáig nem maradnak a szovjet metropolisban. 1926- tól 1931-ig a Kelen-házaspár Berlinbe kerül, hivatalos megbízatással, a készülő nagy szovjet vízművekhez kellett a „kapitalista világban" a szovjetek számára szükséges villamos gépeket, turbinákat, dinamókat bevásárolni. 1936 után megsürüsödött a levegő a Kelen- házaspár fölött. Hiába volt Kelen József hü szolgája a szovjetnek, hiába volt „forradalmi" múltja, hiába nevezhette testvérének Korvin Ottót — a sztálini véres tisztogatások öt sem kímélték. Előbb kizárták a pártból mindkét Kelent, majd a férfit azzal gyanúsították, hogy nem is magyar, hanem lengyel — mert apját Szigizmundnak hívták! Hirtelen megváltozott körülöttük az eddigi „szép szovjet élet". Kelen Jolán: „A szovjet emberek között is hamarosan megváltozott a viszony. Mintha mindenki félt volna a másiktól: hátha kiderül, róla valami? A közvetlen érintkezésnek már se híre, se hamva ... Mindenki gyanús szem- - mel nézte a másikat. Különösen a külföldről jöttek váltál: egyszeriben gyanúsakká. Végre is ki tudja, mi fog kisülni róla? Ej, jobb lesz nem barátkozni senkivel, semmint mellet verve kelljen odaállni a sejttitkár elé és be- vallni: nem voltam elég éber... Eltűnnek az emigránsok ■ ■, 1938 január 14.-én letartóztatták Kelen Józsefet, a magyarországi Tanácsköztársaság volt népbiztosát, a szovjeteket segítő mérnököt, egy szovjet nagyvállalat igazgatóját Kelenné: „Késő éjszaka jöttek. Józsi— szokása szerint — íróasztala mellett dolgozott, én békésen szunnyadoztam ágyamban. Egyszer csak éles, erős csengetés hangzott. Egy fiatal NKWD tiszt jelent meg, a házgondnok és két katona kíséretében. Józsi csak annyit súghatott nekem: „Ügy látszik, letartóztatnak!" Valóban, aznap éjjel elvitték Kelen Józsefet, mégpedig örökre. Hiába ágált Kelen Jolán, futott ide is, oda is, tegnapi elvtársai — óh, a csodálatos szovjet nevelés! — hidegen végigmérték, vagy még meg is sértették. Varga Jenő, Kelen 1919-es népbiztostársa, egyenesen megtagadta, hogy akár csak telefonon. is beszéljen a letartóztatott ügyében Jezsowal, az NKWD hírhedt főnökével. „Varga valami olyasmit válaszolt, hogy ö már régen találkozott Józsival, mit tudja ő, nem lett-e azóta trockistává?" Kelenné Dimitrov- hoz is eljutott A Komintern vezetője, aki a. leipzigi Reichstag-per alkalmával oly bátran feleselt a hitleristákkal, Moszkvában gyáva nyúllá vált. Kelenné hiába kérte, szóljon egy jó szót férjéért az ^JKWD-nál, Dimitrov dühösen kifakadt: „Azt hiszi, hogy engem ott fogadnak? Letartóztatják a szekcióim vezetőit, és még csak nem is szólnak nekem!" a. Kelen Jolánt is nemsokára letartóztatták. Az eddig igen bőbeszédű veterán kommunista most nagyon is szűkszavú lesz „Két évig éltem Tyemjikovban, vagyis a sötétség birodalmában, ahol nem volt szabad leveleznünk, és törhettük fejünket, mi történt gyermekeinkkel? Majd elszállítottak minket Karéliá- ba, ahol gyönyörködhettem volna az északi fény színes függönyeiben, ha nem lettem volna körülvéve hatvanezer hasonló sorra férfivel, nővel...“ Onnan Keienné Karagandába került. „Itt szabadultam — de csak viszonylagosan", írja. „Karagandából nem volt szabad távoznom.“ Végre' 1947-ben sikerült Kelen Jolánnal: elintéznie, hogy visszakerüljön az evöp-.i Oroszországba. Moszkvába nem telcp-r-Ihct le, még akkor sem, amikor ismerősei állást kínállak. így vidéken könyvelőként kereste meg mindennapos betevő falatját s mivel egy szovjet fizetésből — tudjuk — nem lehet mesélni, úgy segített magán (és gyerekein), hogy aranyból való fogait adta cl az Állami Fémbeváltó Vállalatnak s ebből tellett egy pár „luxusholmira“, pld. az egyik gyereknek karkötőórára ... Beteg lélek... Kelen Jolán csak Sztálin halálát követő esztendőben, 1954-ben kerülhetett vissza Magyarországra. A Párttörténeti Intézetben kapott jól fizetett állást. Az 1956-os forradalom kitörése egy prágai üdülés közepeit érte. 0 persze — így írja — tudta, hogy itt csakis „ellenforradalomról" lehet szó és sietett haza, hogy „segítse" — az akkor már felbomlott — pártot. Amit Kelen Jolán „A nagy próbatétel" c. fejezetben 1956 októberről ír az inkább komikusnak hat, ha nem lenne maga a tény szomorú; egy kispolgári származású nőnek a sztálinista Gulagokban való meghurcolása utáni kiállása a sztálinizmus mellett Lélekr mérnöknek kellene lenni, hogy e lélekhasadást megértsük és megmagyarázhassuk. Amiket a 80 év felé közelgő Kelenné a forradalom alatti sztálinista „hősiességről" ír, az inkább nevetséges. mintsem hősies.' „Azokban az időkben — 1956 novemberben — többedmagammal szerkesztettük az élénk lapnak indult Kerületi Értesítőt. Itt történt az a különös eset, hogy Belgiumból szeretetadományként egy egész vagon magyarul nyomtatott imakönyv érkezett (?), amelyet azon nyomban zúzdába küldtek. Nagy kár volt. Szerintem ki kellett volna osztani a nélkülözők között. Had lássák, mit küldtek nekik Nyugatról, miközben egyre- másra érkeztek Keletről a liszt- és cukorszállítmányok ...“ (Tessék ezt az utolsó mondatot kétszer -is elolvasni. Igen, jól olvasták, Nyugatról imakönyvek, de Keletről élelmiszer- szállítmányok jöttek!) Mit írjunk még? Kelenné, aki maga is bevallotta, hogy soha nem volt történész — életrajzot irt a továbbiakban Korvin Ottóról, a 19-es kommün fögyükosáról. Szerencsére mi nem olvastuk e „müvét" s a többi Kelen Jolán féle irományokhoz sem volt szerencsénk. A- Sztálin Gulágjában elpusztított népbiztos feleségének visszaemlékezései azonban mégis csak elgondolkoztatók. JOBBÄGY SÁNDOR „Védd azt a falpalattnyi telkedet, csercpkancsódat és tűzhelyedet, utolsó darab száraz kenyered... de azt aztán foggal, tíz körömmel, démoni dühvei és őrült örömmel — ahogy lehet... ahogy lehet.. kemSnyik Sándor A „MAGYAR híradó* Megjelenik minden hó 1-én Tulajdonos és kiadd: BECSI MAGYAR IXIBLAPIEOK KÖBE Kiadja: KLAMAR GYULA (főszerkesztő) A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. HÁM TI3GR Szerkesztőség; Wien I, Köllnerhoígasse. 5. I. Telefon: 52 32 26 Nyomda: Pressehaus Wien. GroQdruckerel und Verlag Gesellschaft m. b. H., 1191 Wien, Muth- gasse 2, Telefon: 36 52 50. előfizetési árat: Ausztria évi 120 ech. (egyes szám 10 sch.); Anglia 3.40 font (0.30 font); Belgium 300 bfr. (25 bfr): Dánia 46 ír. (3.00 kr.;; Franciaország 37 fr. (3.10 tr.); Hollandia 21 gulden (1.80 gulden); NSZK 20 DM. (1-70 DM.); Norvégia 43 kr. (3.60 kr.); Olaszország 5400 Ura (450 Ura); Svájc 22 sti. (l.Bo sír.); Svédország 34 kr. (2.80 kr.); USA, Kanada, normal 8, légipostával 12 doll. (0.85 dőli.); Ausztrália légipostával 12 A-doll. (0.35 doll.); Délafrtka 10 rand (0.75 rand).
