Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1977-12-01 / 12. szám
8. oldal ERTESITO STIRLING GYÖRGY: A magyar menekültekért. Az alábbiakban közöljük P. Salamon Z. Lászlónak, az olaszországi magyar menekültek lelkipásztorának levelét, melvet a közelgő Karácsony alkalmából küldött lapunknak s melyben adakozásra kéri fel az amerikai maeyar e- migrációt. Kedves Magyar testvérek! Az elmúlt évekhez hasonlóan, az idén is fölkeresem azokat, akik még a szivükön viselik az Olaszországban levő menekültek nehéz helyzetét. Sokan szintén végigjárták a várakozásnak, a létbizonytalanságnak és a kiszolgáltatottságnak ezt a kálváriáját, amikor be kellett érniük a dél-itáliai meleg éghajlaton u- gyan megszokott, de nekünk magyaroknak szokatlan, kalóriában szegényebb táplálkozással, a pénztelenséggelj amikor néha még az is probléma, ha valaki hozzátartozóinak levelet akar_ küldeni. Ezt a helyzetet akarom enyhiteni jótevőink nagylelkű adományaival. A közelmúltban egynéhány tévedést tartalmazó újságcikket lehetett olvasni, amely szerint, pl. az olaszországi menekülttáborokban nagyszerű kpszt van (a cikk Írója maga is említi, hogy Áldozócsütörtök, azaz ünnep volt - ez azonban nincs mindig!), és a menekültek számára luxustábor épül Capuán. Ebből aligha lesz valami, de ha lenne is, ki tudja, mikor lesz kész. Addig a menekültek csak a latinai barakokban fognak lakni, és éppúgy rá fognak szorulni már révbe jutott honfitársaink támogatására, mint eddig. Ne feledkezzünk el róluk az idén sem! Igyekezzünk nehézségükben segíteni őket, főleg most Karácsonykor! Előre is hálás köszönet a megértő támogatásért! P. Salamon Z. László az itáliai magyar menekültek lelkipásztora. Cimi Comitato Cattolico Ungherese Via della Conciliazione, 9-4. 1-00193 Roma, Italy, Europe Engedtessék meg nekem, hogy néhány szót fűzzek Salamon atya kéréséhez és elsősorban levelének ahhoz a részéhez, melyben -nagyon tartózkodóan és udvariasan - néhány közelmúltban megjelent, tévedést tartalmazó ujságcik- re és azok káros hatására céloz. Olvasóink valószínűleg már nem emlékeznek rá, milyen cikkekről, illetve cikkről van szó, de jelen sorok Írója még máig sem felejtette el az inzultust, melyben a cikk révén része volt. Vert az nagyrészben és elsősorban neki szólt. Mire is gondolok tulajdonképpen? Nos arra a cikkre, mely 1977. június 26.-án jelent meg a Katolikus Magyarok Vasárnapja első oldalán. A cikk nem volt aláírva és többször hivatkozva egy bizonyos "bizottság” jelentésére, súlyosan elmarasztalta azokat az újságírókat, akik "titkos anyagi juttatásokért próbálják a legsötétebb színben feltüntetni a menekülttáborok életét, hogy ezáltal Elriasszák a menekülni készülőket és a kommunista kormányok malmára hajtsák a vizet." A cikk a továbbiakban "eltúlzottaknak és riasztóknak" nevezte a menekültek sorsáról szóló beszámolókat, melye1977. december h két egyes újságírók azért Írtak, hogy elvegye gyék a menekülők kedvét a meneküléstől. Akkor, idén júniusban senki sem tudta, ki irta a cikket, csak gyanította. De had idézzek most egv Olaszországból érkezett levelet, melyet ebben az ügyben Írtak valakihez: "Olvastam a 'Vasárnap' jun. 26.-i számában megjelent Írást a menekülttáborokkal kapcsolatban. Biztosra veszem, hogy Sszterhás bá esi irta, mert nagyon érdeklődött a menekültügyekről, amikor itt volt. Személyesen azonban nem volt kint a táborban, innen eredhetnek egyes téves megállapításai. Pl. nem tudom miért emleget "tábort látogató bizottság"-ot, hisz csak Te voltál ott velem egyedül. Akkor a,menekültekkel együtt tartott gyűlésen a kivándorlásról volt szó, nem a táborbeli helyzetről. Ez természetesen nem jelenti azt,hogy nem lettek volna panaszaik, de az időt nem e- zekkel, hanem a kivándorlással kapcsolatos kérdésekkel akarták eltölteni, az izgatja ő- ket elsősorban. Nem tudom, kik voltak a cikk- ban említett "bevándorlási hatóságok helyi megbízottai", s ha ezek nem jártak itt a táborban, milyen alapon állapíthatták meg, hogy az ottani lapokhoz érkezett panaszok "nem vol tak teljes mértékben indokoltak”. Eszerint ha zudtak az itt működő lelkészek, amikor a menekültek számára gyűjtöttek! Azt sem tudom,hogy a panaszok indokolatlanságát a "táborvezető- ség" mikor állapította meg? Egyébként természetes, hogy a táborvezetoség, nem ócsárolná a táborban uralkodó viszonyokat, hisz azokért ő felelős! A cikk irqja nem gondolta végig állításai következményeit, különben rájöhetett volna, hogy a/ oka lehet annak, ha a jövőben kevesebben fognak adományokat küldeni a menekülteknek: b/ ez a lelkipásztori munkának is árthat, mert ha anyagilak nem tudják őket támogatni, kevesebben járnak majd a magyar misére is _ /egy részük biztosan csak azért jár a misére, mert támogatást is vár a lelkészektől, s igy ez jó alkalom arra, hogy ezt a nagyrészt ateista szellemben nevelt fiatal társaságot köze lebb vigyék istenhez/: c/ hazugnak tüntetheti fel az itt működő lelkészeket is, mint említettem. Kár, hogy a cikk Írója a közlés előtt nem ismertette velem a szöveget, mert felhívhattam volna a figyelmét az említett szempontokra. Tudom, hogy nem ártó szándékkal irta. G az egész kérdést úgy fogta fel, mint az ottho ni rendszer mesterkedését, amely a menekültek helyzetének sötét színben való feltüntetésével elakarja venni a kedvét a disszidálástól. Persze - minthogy kérő leveleimben én is a menekültek szomorú helyzetére hivatkozom - enge gem is "Kádár-bérenc" gyanújába keverhet! Meg lehet tehát állapítani, hogy a cikk végeredményben semmit sem használt a menekült ügynek, hanem inkább ártott sajnos!" Azt hiszem mindehhez nem kell kommentár. A Rómából érkezett két levél önmagáért beszél, ás vádol. Vádolja azokat, akik ilyen ostoba és rosszindulatúan gyanúsító írásokkal ártottak a menekültek ügyének, a menekültek érdekében nélkülözhetetlen akcióknak, gyűjtéseknek. S ugyanakkor,e1 éggé meggondolatlanul, belegázoltak mások, olyanok becsületébe, akik a való helyzet feltárásával igyekeztek hatni az