Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1977-11-01 / 11. szám

2. oldal ÉRTESÍTŐ 1977. november I következtében, de - és ezt hangsúlyozni kíván­juk - akkor is, ha túl jól megy a sora. A cikkiró nagyon is felületesen kategori­zálja a nagyvilágban élő magyarokat. Az első nagy exodus a század elején ment végbe, amikor a rossz gazdasági és szociális viszonyok követ­keztében a magyar agrárproletáriátus százezrei hajóztak át Amerikába, a "korlátlan lehetősé­gek országába". Zömmel ágensek kezére kerültek, akik kiszipolyozták őket. De kemények voltak, dolgoztak, tarisznyából éltek és élire rakták a dollárt. Egy részük hazatért, házat és kis birtokot vett összekuporgatott pénzén. Ezek voltak az "amerikás" magyarok. Nagyobb részük kint maradt, második, harmadik, negyedik nemze­dékük jólétre vergődött, de amerikaivá lett. Magyarul már csak a legöregebbek beszélnek kö­zülük és ők tartják fiaikban és unokáikban a tudatot, hogy magyarok voltak. Nagyanyó még fő­zi a magyar ételeket, nagyapó még tanitja okét régi nótákra, de törve beszélik a nyelvet, ha ugyan egyáltalában beszélik. Még egy-két nemze­dék, és végleg felszívódnak az amerikai nemzet­be. Ez ellen nincsen mit tenni. Természetes asszimiláció! A második nagy exodus a második világhábo­rút követően következett be. Zömük a müveit, iskolázott rétegből került ki. De sorsuk nehéz volt. A nyelvet csak kevesen birták közülük megfelelően, ők is eleinte kétkezi munkára szo­rultak. S ha már jobb, vagy éppen jó helyzetbe kerültek - évek múltán -, a szülőknek keményen kellett dolgozniok, hogy neveltethessék gyerme­keiket. A hazatérés reménye mindinkább tünede- zett és a szülők közül sokan azt mondották, hogy jobb, ha gyermekeik nem maradnak idegen­nek az idegen országban, hanem asszimilálódnak, Az ezek közül származó első és második nemze­dék még többé-kevésbé jól beszél magyarul és van magyar tudata. De az iskola és az iskola­társak nem magyarok, csak néhány kivételes he­lyen. Ezen sokszor a legjobb szülői szándékok is megbuknak. És ne feledjük a vegyesházassá­gokat, ahol a fiatal magyar felszívódik az ide­gen családba és gyermekei idegenekké lesznek. Sorolhatnék az okokat sokáig, de végeredmény- azonosi a súlyos nemzetveszteséget alig lehet elkerülni. Szomorú és tragikus dolog, valamiképpen folytatása a háborúknak. Azokban is rettenetes a vérveszteség, főleg egy kis nemzet számára. A világban szétszórt magyarság zöme tehát előbb-utóbb lehull a nemzettestről. Elvész. De aki megmarad közülük a későbbi nemzedékekben, annál értékesebb. Világot látott és világot is­merő, világkapcsolatokkal rendelkező, müveit kevesek ezek. Viszonylag kevesek, mert valójá­ban igen sokan vannak fiatal magyarok, akik kö­zül egyik kitünőbb a másiknál. Igaz olyanok is vannak, akik az ubi bene ibi patria, ahol jól élek, az a hazám, jelszavával élnek. Ezekért nem kár, mert otthon sem lettek volna különbek. S illik rájuk Tamási Áron egy mondata: "Aki em­bernek hitvány, magyarnak alkalmatlan!" Nos, mit kezdjünk hát az anyanyelvi konfe­renciákkal? Reálisan túl kicsiny és gyenge esz­köz ahhoz, hogy eredményeket tudjon elérni. Va­lódi eredménye, úgy véljük, annyi, hogy kompro­mittálja a Nyugatról jövő "szellemi kiválóságo­kat". Hogy befogadja okét az "egyetlen Magyar- ország" jármába. S ho^y révükön is folytathas­sák a hazai propagandát. Mert hiszen szépet és jót láttak és hallottak. ügy véljük, lényegesen hasznosabb volna, ha a honi nyelvészek és tudósok a hazai magyar nyelvvel törődnének. A népidemokratikus buda­pesti a8zfalt-slanggel. És a magyar nemzettu­dattal az "egyetlen Magyarországon". Mert az kétségbeejtő. Egy itt nyilvánosságra hozott k tatás szerint, a középiskolás diákoknak nincs vagy csak torz fogalmuk van a magyar múltról, nem ismerik a magyarság legnagyobb fiait, nem tudják, hogy az idegen nyelvre átkeresztelt történelmi magyar városokat és helyeket hogy hivták magyarul és hol vannak. Hogy az utódál lamokban irtják a magyar múlt emlékét, hogy i- gyekeznek elpusztítani az ifjúság magyar isme­retét és tudatát, az népgyilkossag. De ugyan­ezt hajtják végre az "egyetlen Magyarországon' is? Ez _az eredménye Kádár János "gulyáskommu­nizmusának"? Ez több mint szomorú - ez hitvánt alávalóság! Történelmi tényeket nem lehet sem meghamisítani, sem meg nem történtekké nyilvá­nítani. A honfoglaló magyarság nem volt barbái horda, mint a mai román történetirás mondja, hanem a lovasnomád magaskulturával rendelkező nemzet, mely ezeréves államot szervezett a Kát pátok medencéjében. Mikes Kelemen csecsemőkorában került el Ze gonból, de egyik hires levelében mégis azt ir­ta a hontalanságból: "ügy szeretem Rodostót, hogy nem tudom feledni Zágont!" Ilyen fiatal sok van nyugaton is, aki itt született. És ho­gyan tekintsen az utódállamokban élő milliónyi magyar az "egyetlen Magyarországra" mely létük ért folytatott küzdelmükben kisujját sem moz­dítja értük'.'' Ezért nincsen "egyetlen Magyaror­szág", de van egyetlen magyarság, anyanyelvi konferencia nélkül is. ^ HADAK UTJÁN m MÉG MA BIZTOSÍTSA BE MAGÁT ÉS CSALÁDJÁT! A mi Siet — Baleset — Kórház — Betegsegély — Iskolaztatas — Otthont — Családot — és Jövedelmet védő biztosítási módozataink teljes védelmet és biztonságot nyújtanak AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET 3216 NEW MEXICO AVENUE, N. W WASHINGTON, DC 20016 — Teiefon (202 ) 244-7555 m. \ I1 LITT ÉR I! U H t>1’ I: ‘ t I 1 • ‘ • . 1 i ! ( Specializing In ( j Continental European Fooc/s 3018 Annandale Road Falls Church Virginia 1 f t t t t t t t I t t t t t t t t t t t t t t t t t

Next

/
Thumbnails
Contents