Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
14 MAGYAR TAJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM CSOBÁNC VÁRA A festői szépségű Tapolcai-medence oldalán emelkedő vulkáni hegyen találjuk Csobánc várát. Csobánc az olasz eredetű Rátót nemzetség Gyulaffy ágának birtoka volt már a XIII. században. A várat is ők épittették a tatárjárás utáni évtizedekben. Okleveleinkben 1272-től szerepel. A Rátótok az Árpád-korban országos tisztségek viselői: erdélyi vajdák, királyi udvarbirók, főpohárnokok voltak, a nemzetségből származó, gyulafirá- tóti kolostort alapitó Mátyás esztergomi érsekként esett el 12ül-ben, a mohi csatában. Csobánc körül és a zalai Balaton-parton közel 20 faluban volt tekintélyes birtokuk, ennek védelmére épittették csobánci várukat. A középkori Csobánc várának életében figyelemre méltó az 1^91-ben történt megerősités. A Mátyás király halála után a Dunántúlra haddal benyomuló Habsburg Miksa Veszprémet és Fehérvárt elfoglaló seregei ellen a dunántúli várurak sorra erősitik váraikat, Kinizsi Pál felügyelete mellett. Az ő somlói várnagya "igen hasznos épületeket emelt a vár körül”. A vár életében jelentős változást okozott a Balatonig előnyomuló török hódoltság. A tó északi oldalán álló várak a végvárak sorsára jutottak. Az állandó török dulások miatt elszegényedő nemesség a várat már nem tudta fenntartani, ezért azokat a Győr központtal megszervezett királyi várrendszerbe sorolták be. így lett Csobánc a Győri Főkapitányság végvára Keszthellyel, Szigligetiéi, Vázsonnyal és Tihannyal együtt. A királyi őrség mellett a Gyulaffyak is fizettek katonákat a vár alatt megmaradt birtokaik védelmére. A XVI. század középén a csalód kiemelkedő tagja volt Gyulaffy László, korának országszerte ismert végvári kapitánya. l^V-ben, fiatal korában szigetvári főkapitányi551 után a Pápán állomásozó lovasság vezetője, majd Devecser várának királyi parancsnoka volt, később Győrött^ szolgált. 1560-tól tihanyi kapitány, 1566 után pedig veszprémi főkapitány. A fonyódi Magyar Bálinttal és a palotai Thury Györggyel évtizedeken át a Dunántúl leghíresebb törökverő vezérei, akik a környékbeli várak kapitányaival vállvetve vertek vissza minden, a Balaton északi partját elfoglalni szándékozó török támadást. 1561-ben váratlan rajtaütéssel mégis elfoglalták a Csobánccal szemben levő kis Hegyesd várát. A törökök innét már a Rába vonaláig dúlhattak, ezért a dunántúli várak egyesitett seregei Salm győri főkapitány vezetésével a következő év tavaszán visszafoglalták és a földig lerombolták Hegyesdeli A Haditanács és a bécsi udvar pénztelensége, a magyarokkal szembeni bizalmatlansága, a végváriak mérhetetlen szegénysége és nyomora Gyulaffy Lászlót szembeállította német feletteseivel. Az 1568-as drinápolyi békekötés miatt csalódott magyar urak egyrésze az egri hős. Dobó István vezetésével elhatározta, hogy Erdélyhez pártol. Szervezkedésüket leleplezték, Dobót bebörtönözték. A mozgalomban résztvevő Gyulaffy László 1568-ban családjával együtt Erdélybe menekült. Ott János Zsigmond, később pedig Báthory István fejedelem hadvezére lett. Az l690-es években Csobáncban kezdte katonai pályafutását Béri Balogh Ádám, a Rákoczi-szabad- ságharc későbbi legendáshirü brigadérosa. A török kiűzése után a hivatalos bécsi politika Csobáncot is pusztulásra Ítélte. Felrobbantását a Rákóczi-szabadságharc eseményei akadályozták meg. 1707-ben Rabutin császári generális hadainak ostroma ellen védte sikerrel 30 hajdú és a környékről felmenekült lakosság Szász Márton kapitány vezetésével. .. A XVIII. század elején már romos, j-722-ben pedig hasznalhatatlan állapotban volt. A nagy kiterjedésű, kórülsáncolt vár a hegy fennsíkjának déli végére épült. Külső falai szabálytalan négyszögben nagy udvart öveztek, amelyben egykor emeletes épületek álltak. A vár északi sarkán többemeletes, vastag falu torony falai álnak.-K.T.■oo® SÉTA A DEBRECENI SZÉCHÉNYI UTCÁK A Széchenyi utca is egyike az ősi debreceni utcáknak,^ még a XV. században nyitották. Akkoriban és még sokáig Német utca volt a neve, nyilván a vásár idején itt lakó német származású kalmárokról. A belváros felé sétálva, az elmúlt korok stílusában épült lakóházak vonulnak el előttünk, a klasszicista kortól kezdve az ekletikán és a szecesszió korán át a jelenkorig. Műemléki és műemlék jellegű épületekben egyike a leggazdagabb debreceni utcáknak. A 6. sz. épület, Debrecen legrégibb lakóháza, a "régi patrícius lakóházak tipikus emléke". Udvari részét nyájas szép árkádos folyosó díszíti, boltives ámbitusáról belépve, szabadkéményes, középtüzhelyes konyhát találunk. Innen nyilnak két oldalra a lakószobák. Igen érdekesek az épület boltozatos pincéi is, amelyekben az egykori építtető kereskedőfamilia biztos helyen őrizte drága áruit. Az épületet Diószegi-ház néven is emlegetik. Valaha ugyanis Diószegi Sámuelnek, a nagynevű debreceni főbírónak háza volt. Itt szállt meg I. Péter orosz cártól elszenvedett vereség után Törökországból hazafelé tartó XII. Károly svéd király 171Í. november 16-án. Az emléktáblán látható lovas dombormüvet Füredi Richard szobrász tervezte. Mint egykorú feljegyzésekből kitűnik, a svéd király - a maga korában nemcsak hires államférfiu és hadvezér, hanem felvilágosult gondolkodó is - igaz lelki gyönyörűséget talál a debreceni főbiró hazánál, ahol a kollégium professzoraival, a nagy műveltségű, világot járt házigazdával Ó3 más olvasott férfiakkal találkozott. Elégedetten jegyezte fel erről az esetről a tovább utazó svéd király, hogy itt, a távoli magyar városban i^en jól felszerelt, változatos és gazdag könyvtár állt rendelkezésére esti olvasás céljából. Diószegi Sámuel egyébként a szatmári béke után az első postamestere is volt a városnak, hosszú időn át itt működött a debreceni postahivatal: a mainál akkoriban nyilván sokkal tágasabb udvarára fordultak be nagy tülköléssel a messzi földről érkező postakocsik, szekerek. Nevezetes épülete a Széchenyi utcának az l.sz. úgynevezett Podmaniczky-ház is, amely 1820-ban készült klasszicista stilusban. Udvarában érdekes külön épületet, toronyszerű lépcsőfeljárót latunk. 18É9-ben a szabadságharcos magyar kormány debreceni tartózkodásának idején e ház emeleti diszter raében tartotta üléseit a magyar országgyűlés főrendiháza: erről a lépcsőházban emléktábla ad ®o® § KEDVES OLVASÓNK! HA TETSZIK A LAPUNK, KÉR- I Jt)K NE DOBJA EL' ADJA AT BARÁTAINAK VAGI ISI »'ERŐSEINEK, HÁTHA NEKIK IS TETSZENI FOG!____ I ÉS KÉRJE ŐKET: OK IS FIZESSENEK ELC AZ ÉRTS- I SITÖRE, VERT CSAK ÍGY TUDJUK FENNTARTANI. 8 8 f I I 8 8 8
