Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1977-07-01 / 7-8. szám

ERTESITO 11. oldal A PÁPA FOGADTA KÁDÁR JÁNOST /FMH/ Junius 9.-én zajlott le VI. Pál pá^a és Kádár János találkozója a Vatikánban. A rákö­vetkező napon megjelent magyarországi újságok nagy részletességgel tárgyalják ezt az eseményt és az MTI kiadta a pápa beszédének tejes szöve­gét is, mely elhangzott a fogadás alkalmával. Né­hány mondatot idézünk a beszédből: "Az ön mai lá­togatása - mondotta VI. Pál pápa Kádár Jánosnak minden kétséget kizáróan egyedülálló és különle­gesen fontos esemény, mely szinte befejező moz­zanatát jelenti egy lassú, de szakadatlan folya­matnak. E folyamat során a legutóbbi 19- esztendő­ben a Szentszék és a Magyar Népköztársaság lépés- ről-lépésre közeledett egymáshoz, maga mögött hagyva a feszültségek és elkülönülés korszakát, melynek viszhangja még ma sem halt el teljesen." Majd igy folytatta szavait a pápa, aki egyéb­ként Casaroli érsek, az egyházi közü^yek tanácsá­nak titkára társaságában fogadta Kádárt és kísé­retét: "Magát a kezdeményezest és eredményeit so­kan éber és nem ritkán bíráló figyelemmel kisé­rik, legalábbis kétkedéssel fogadják. Ezekről az eredményekről majd a történelem mond végső ítéle­tet. A katolikus egyház, miután alkalmazkodnia kellett kétezer esztendős története viszontagság gaihoz, nem riad vissza merésznek tetsző dönté­sektől sem. Az egyházat nem az vezeti, hogy nép­szerűséget keressen, hanem az az elhivatottsága, hogy az embert szolgálja, aki isten (hűen követ­jük az MTI-jelentés szövegét, melyben Isten neve kisbetűvel szerepel!) gyermeke és képmása s aki­nek óvni kell jogait és jogos törekvéseit, hogy emberhez méltó életet éljen." A továbbiakban ki­fejtette a pápa, hogy meggyőződése szerint az ed­digi tapasztalatok igazolják a megtett utat és a két fél - az egyház és a magyar állam - közti párbeszédet, majd hozzátette: a maga részéről kellően méltányolja azt, amit a magyar állam ed­dig tett. "Tudjuk - fordult a pápa Kádár János felé -,hogy ön is többizben kifejezte ezirányu készségét. Ezért tekintjük látogatását nemcsak a megtett ut igazolásának, de egyúttal Ígéretnek is: hogy uj eredményeket érünk el kapcsolatunk­ban, a kölcsönös megértés szellemében." A pápa végül üdvözleteit és jókívánságait küldte a ma­gyar népnek és ezzel zárta szavait: "Szálljon le rá a Mindenható áldása." (Meglepő módon - es né­mi következetlenséggel - a Mindenható nevét már nagybetűvel nyomtatta ki az MTI. Vájjon a párt- brossura csak Isten nevére vonatkozóan tartalmaz utasítást és olyan elnevezésekre, mint Teremtő, Mindenható vagy Gondviselés már nem terjed ki a figyelme?... De lehet, hogy csupán véletlen - e- setleg szándékos - elírás történt, amiért valaki biztos orrot fog kapni...) ­Egyébként eíőző nap Kádár látogatást tett Leone olasz köztársasági elnöknél es Andreotti miniszterelnökkel is tárgyalt. A vatikáni látogatás után Kádár sajtóértekez­letet tartott, melyen résztvettek a magyar, az _ olasz és a külföldi sajtó Rómába akkreditált kép­viselői. Kádár rövid nyilatkozatot tett olaszor­szági és vatikáni tárgyalásai eredményességéről. Ezután az újságírók kérdéseire válaszolt. A Vatikán lapjának tudósítója a pápánál tett látogatásról kérdezett. Kádár többek közt a kö­vetkezőket mondta: "A Római Katolikus Egyház je­lentős erkölcsi tényező (!). A Vatikán a világ egyik legkisebb állama, melynek fegyveres ereje nincs, de politikai súlya van. Illőnek tartottam tehát, hogy amikor az Olasz Köztársaság minisz­terelnökének meghívására Rómába látogattam, fel­keressem VI. Pál pápát. A Vatikánban töltött pár óra alatt rendkívül jó benyomásokat szereztem. VI. Pál pápa a mai találkozót úgy értékelte, hogy az lezárja a katolikus egyház és a magyar állam viszonya rendezésének folyamatát. (Ezt a 1977, jul.-aufi._________________________ pápa nem úgy értette, ahogy Kádár magyarázza. Ő csak a két fél közti a "feszültségek és elkülö­nülés" korszakának végéről szólt és beszéde vé­gén hangsúlyozta: a megkezdett utón tovább halad­va még nemesebb célokat kíván elérni, azaz to-__ vábbi gesztusokat vár a magyar kormánytól. Kádár viszont már befejezettnek tekinti az egyház és az állam viszonyának rendezését...A Szerk.) Kádár igy folytatta a vatikáni újságírónak adott válaszát: "Meggyőződésem, hogy a szocialista Ma­gyar Népköztársaság sok-sok nemzedéken át fenn fog állni és még nemzedékeken át az egyházak is létezni fognak (!)"... Kijelentette: "Magyaror­szágon a vallás szabad gyakorlásába, az egyházak életébe nem avatkozunk bele." A Corriere della Sera tudósítójának kérdésére igy válaszolt Kádár: "Az egyház tiszteletben tart­ja az állam alaptörvényét, mi tiszteletben tart­juk az egyház autonómiáját (?) és biztosítjuk a vallásszabadságot. Abban, hogy az egyház és állam viszonya bonyolult és nehéz volt, nagy szerepe volt Mindszenty érseknek. Körülbelül két éve (ak­kor halt meg Mindszenty. A szerk.) normalizáló­dott a viszonyunk, ami számunkra rendkívül fontos. A magyar küldöttség 9.-én délután utazott el Rómából. Útját rövid időre megszakította Velencé­ben, majd a különrepülőgép még aznap este leszállt velük a Ferihegyi repülőtéren. A budapesti sajtó bőségesen kommentálja Kádár útját és főleg a vatikáni látogatás jelentőségét huzza alá. Ennek nyilvánvaló politikai célja a ma­gyar katolikus hívek megnyerése. Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesztője "Római mérföldkő" cí­mű vezércikkében magabiztosan ezt Írja: "A római ut nemzetközi méretű elismerése volt mindannak, amit az utóbbi két évtizedben (!) véghezvittünk." A továbbiakban hivatkozik a közös magyar-olasz történelmi és kulturális hagyományokra, melyek a- lapot szolgáltattak ahhoz, hogy éppen ebbe a NATO- országban látogasson el először a magyarországi _ kommunista párt főtitkára. A magyarországi sajtó mindent elkövet, hogy az olaszországi ut diplomá­ciai jelentőségét hangsúlyozza és partsikerként könyvelje el. ____________ ,.rr Fehér Tibornak, New York. Azt Írja levelében hogy elképzelhetetlennek tartja Pogány András vi­selkedését azon a bizonyos 197^. április 6.-i KMKB-ülésen, melyen az ál-szabadságharcosok ku- tyuló elnöke hátbadöfte a magyar egységet. Aki csak Pogány András nagyhangú nyilatkozatait ol­vassa vagy frázisokban bővelkedő hordószonokla- tait hallgatja, az valóban nehezen tudja elhinni, hogy a "világelnök" olyan mereven és érthetetlen módon szembehelyezkedett Dr. Endrey Antal javas­latával. Hogy miért, arra már céloztunk múltkori cikkünkben: pozíció féltésből, hiúságból beteges egyéni önzésből, mert féltette "világelnöki" e- gyeduralmát. Ha kívánja, magánlevélben szívesen küldünk hiteles kivonatot a nevezetes ülésen el­hangzottakról. A magnó-szalag minden szót megőr­zött az utókornak és módunkba áll azt megszerez­ni. Felbélyegzett válaszboriték^esetén készség­gel elküldjük Önnek a vita döntő részeit, mely­ben Pogány András szinte hisztérikusan ellenke­zett a javaslattevő dr. Endrey Antallal és az el­nöklő Dr. Varga Lászlóval, aki hiába próbálta őt jobb belátásra vagy legalábbis álláspontja indo­kainak megvilágítására bírni.. Dr. Vargja László egy mondatát idézzük: "Súlyos felelősseget vesz magára az, aki most meggátolja a magyar egység­szervezet létrejöttét, mert talán soha az élet­ben nem fog adódni még egy ilyen alkalom!" * ♦ ♦ ♦ ♦ . w************** *-*■** * * **„•«**** Olvasóink figyelmébei költségspórolás és az adminisztráció megkönnyítése végett a jövőben kék ceruzával bekeretezzük a címzést az utolsó­előtti számnál akiknek lejár az előfizetés. A piros keret azt jelenti, ho^y az Értesítő küldé­sét leállítottuk azzal a számmal.

Next

/
Thumbnails
Contents