Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1977-07-01 / 7-8. szám
8. Az új Sztálint Brezsnyevnek hívják... számon lehet kérni, miért gátolta meg a munkások gyülekezési szabadságát, (főkép, ha épp azt szerették volna megbeszélni, hogy milyen üdvözlőtáviratot küldjenek Brezsnyevnek). Kis fórumoktól, üzemektől, kolhozoktól, funkcionáriusoktól követelhetik a munkások a jogok betartását, — de soha nem ar államtól, mert ez izgatás lenne. Politikai csoportosulások formálódásának megengedéséről, pluralizmusról tehát továbbra sem lehet szó a Szovjetunióban. Figyelemremél tó azonban, hogy gazdasági síkon tesz némi engedményt. Lehetővé teszi az un. kertgazdaságok (háztájik) művelését, fejlesztését és a kisipari munka folytatását. Ebben a tekintet ben a Szovjetunió tanult a népi demokráciák tói. Felismerte, hogy a szocialista gazdaságot az egyéni termelés sokat segíthet. Egyes nyu gáti kommentárok ebben már annak a jeléi látják, hogy a titoizmus felé fordul a szovjet vezetés, hogy évek múlva talán ott is lehet séges lesz valamifele „új gazdasági mecha nizmus”, egy Óta Sík féle modell. Ez persze kissé messzemenő következtetés. Tény azonban, hogy a magánszektor erősítésétől bizonyos megélénkülést várhatunk, éspedig nemcsak gazdasági tekintetben, hanem az embe rek vállalkozókedvát, anyagi érdekeltségét gondolkodásmódját illetően is, mely hosszú távon a dogmatizmus fellazulásához vezet hét. A szovjet alkotmány hatalmat védő, merevei konzervatív alkotmány, amely most Brezs nyevnek azt is lehetővé tette, hogy „új sztá linként" trónoljon ezentúl a Kreml terme iben .. .(rnii.) Magyar Híradó Megjelenik minden hó 1-én Tulajdonos és kiadó: BÉCSI MAGYAR HÍRLAPÍRÓK KÖRE Kiadja: KLAMÁR GYULA (főszerkesztő) A szerkesztőbizottság elnöke: DR.HÁM TIBOR Szerkesztőség: 1010 iVicn, KöUnerhofgasse 5/13 ___Telefc-n: 52 92 26 Előfizetési árai: USA, Kanada normal 8, légipostával 12 doll. iVATÖSSÁÍ- Biitós, hogy süllytd a hajó f... (Vasvári) Rajz a pesti Magyar Nemzetből. Vajon mire gondolt a rajzoló? Talán soha nem Írták le annyiszor a világsajtóban, hogy „egeret szültek a hegyek", mint most a szovjet alkotmánytervezettel kapcsolatban. ..Szó sem esik a hatalom csökkentéséről" — állapítja meg csalódottan az angliai Guardian. „Nyoma sincs a változtatási szándéknak" — írja a Neue Züricher Zeitung — „a szilárdság cs a folytonosság került most is az első helyre”. A nagy tamtam után egeret szültek a hegyek. Ezt azonban régen megszokhattuk a Szovjetuniótól. Ma már inkább azt ajánlatos kérdezni, milyen is ez az egér az előző egerekkel szemben? Hol vannak az árnyalatnyi változások? Mire lehet számítani a hangsúlybeli eltolódások alapján? TÁVOLODÓ KOMMUNIZMUS A szovjet alkotmánytervezet újabb jelzése a kommunizmus távolodásának, a társadalmi problémák megoldására vonatkozó Ígéretek illuzórikus voltának. A Kommunista Kiáltvány világosan leszögezte, hogy a forradalom eltűnteti az osztálykülönbségeket, az osztálykülönbségek megszűnése pedig azt jelenti, hogy nem lesz többé szükség az elnyomás eszközeire, köztük az államra. Nem egész harminc év múlva az un. „Gothai program» kritikájában Marx a kommunista társadalom első és második (fejlett) szakaszáról beszélt, — de csak ezen az egy helyen. Ez azonban elég volt Leninnek és utódainak ahhoz, hogy állandóan a fejlődés lépcsős jellegére hivatkozzanak és az egyik előkészítő szakaszt tolják be a másik után. így tesz az új szovjet alkotmánytervezet is. Emlékezetes, hogy Sztálin már 1929-ben, az októberi forradalom tizenkettedik évfordulóján, majd harminc év múlva, az 1961-ben megtartott 22. szovjet pártkongresszuson Hruscsov azt jósolta, hogy ,.néhány év múlva a Szovjetunió elhagyja az Egyesült Államokat nemcsak a mezőgazdasági, hanem az ipari termelés összmennyiségében is”, sőt dátumszerűen megmondta, hogy 1980-ra felépülnek a kommunizmus alapjai a Szovjetunióban, mígnem a most kiadott alkotmánytervezet a ,.kommunizmushoz vezető út» új szakaszáról beszél. Állítólag már kialakult a ,/ejlett szocialista társadalom”, de ez úgy látszik, mégsem olyan fejlett, hogy a kommunizmust valósítsa meg. A Szovjetunió népei még most is csak és ezentúl is csupán a feléje vezető utat egyengethetik. A végcélt a messzi jövőbe tolják, ami azt jelenti, hogy a kommunizmus ígérete nevében újabb nemzedékek életét lophatják el és követelhetik' az áldozatot, a megértést. , CSUPA ELLENTMONDÁS Hogy az új alkotmánytervezet dialektikus, senkit nem lep meg, aki kicsit is beleszagolt a marxizmust ideológiai takaródzásra használó szovjet rendszerbe. A tervezet első része kimondja, hogy „a Szovjetunió össznépi állam, ahol minden hatalom a népé”, de a 6. cikkely megállapítja, hogy a „kommunista párt határozza meg a társadalom fejlődésének fő perspektíváját, a Szovjetunió bel- és külpolitikai irányvonalát, irányítja a szovjet nép hatalmas alkotó tevékenységét”, — egyszóval mégsem minden hatalom a népé, hanem minden hata- : lom a párté. Meglehetősen dialektikus, azaz i ellentmondásos az is, ahogy egy mondaton be- i lül követeli a „demokrácia további kibontakozását” és az „államgépezet tökéletesité- sét’^a beleszólási jog fejlesztését és a beleszólás meggátlását, az elnyomó állam erősítését, melynek Marx és Engels értelmében már régesrég el kellett volna halnia. A szokásos ellentmondásokat a külpolitikai részben találjuk. A Szovjetunió .következetesen folytatja a lenini békepolitikát”. De vajon miért? Azért — írja az alkotmánytervezet —, „hogy kedvező nemzetközi feltételeket biztosítson a' kommunizmusnak”, hogy „erősítse a világszocializmus állásait”. Követeli az erőszakról való lemondást, de a Szovjetunió keze. benne van minden erőszakos ázsiai és afrikai puccsban, forradalomban, háborúban. Az államok „területi sérthetetlenségéről” beszél, de bekebelezett egy sor szuverén államot. Az pedig arcpirító — bár régen ismert — szemérmetlenség, ahogy a „belügyekbe való be nem avatkozásért” síkra száll, miközben mást sem tesz, mint beavatkozik az összes népi demokrácia politikai és gazdasági életébe, néha olyan brutális módon, mint 1956-ban Magyarországon, 1968-ban Csehszlovákiában. Külön figyelmet érdemelnek az emberi jogokkal kapcsolatos ellentmondások. AZ EMBERI ALAPJOGOK Bizonyára belgrádi konferencia és az oiosz disszidensek világraszóló hatása is szerepet játszott abban, hogy a szovjet vezetőség éppúgy hangsúlyozza az alapvető emberi jogok tiszteletbentartásának szükségességét, mint bármely nyugati demokratikus állam. Az alkotmánytervezet belemondja a világ képébe, hogy szavatolni kell „a szólás—, a sajtó, a gyülekezési, az utcai felvonulási és tüntetési jogot”, mintha a Szovjetunió mindig is ezt tette volna, mintha a disszidensek nem is lennének a világon, mintha nem azért ülnének munkatáborokban vagy pszichiátriai intézetekben emberek, mert épp a felsorolt jogok tiszteletbentartását követelték! . Ha alaposabban megnézzük az alkotmány- tervezet idevonatkozó fogalmazásait, kitudódik, hogy az emberi jogokat pontosan megállapított kötelességekkel párosítják, tehát még papíron sem tesznek engedményt, hanem épp megszorításokat fogalmaznak meg. A tervezet kimondja, hogy „az állampolgároknak jogaikkal élve nem sérthetik a társadalom és az állam érdekeit”. Csák az állam érdekét szolgáló közlésekre van szólás— és sajtószabadság. Másra nem. Ha egy disszidens táblát akaszt a nyakába és követeli, hogy . engedjék kivándorolni, az alkotmány alapján ; el lehet járni ellene, vagyis azzal vádolható, • hogy a nyilvánosság előtt megsértette az ál- ; lám tekintélyét. , Általános vélemény, hogy az új alkotmány ’ még kevesebb lehetőséget biztosít a rendszer - kritikusainak, mint eddig, mert a jövőben az • alkotmányra hivatkozva államellenes elemek- i nek kiálthatok ki. A jogokat csak a szovjet- s hatalom erősítésére lehet használni. Konkrétan i ez azt jelenti, hogy egy üzem vezetőségétől
