Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
kormány vezesse vaktában a népet! Carter népi, populista alkat. A déli Georgia- állam eey kis falujában, Plains-ben született, régi farmer-család hatod-nemzedéki leszármazottakért. Gyerekkorától résztvett a mezei munkában, eleinte a vizet hordta a munkásoknak, majd bakra ült, hajtotta az öszvéreket, később traktort vezetett. A családi farm főterménye a földi mogyoró, ami nagyon gondos megművelést igényel, feldolgozóiban az értékesítése is legalább annyi körültekintéssel jár. Cartert a természet közelsége, a föld szeretete formálta, ezért üditő jelenség az amerikai közélet elidegenült légkörében. A természet, a föld vonzását azonban legyőzte ambiciója, hogy tengerésztiszt lehessen. A patinás Annapolis-i haditengerészeti akadémián a tiszti rangja mellé elektrómérnöki diplomát is szerzett: tudományos érdeklődése a hires Rick- over tengernagyhoz vonzotta, aki éppen akkor építette az első nukleáris-meghajtásu tengeralattjárót. Carter büszke a teljesítményére és jogosan nevezi magát tudósnak. Kompjuter agya van, gyorsan meglátja az összefüggéseket és még gyorsabban kiszámítja az adott kérdések megoldásának variációit. Mégsem maradt haditengerészeti szolgálatban, apja halála visszaszólította a farmra, újból gazdálkodott, de újabb ambició is fűtötte, ezúttal - a politika. Beválasztották Georgia-állam szenátusába, majd megválasztották kormányzónak, igy indult el politikai karrierje. Eleinte megmosolyogták a mindig mosolygó Cartert, aki egyszerűen csak Jimmy-nek nevezte magát, s a karikaturistákat megigézte ragyogó fehér fogsorával. Beszédeit azzal kezdte, hogy nem Washingtonból jött és nem ügyvéd, amivel kifejezte, hogy semmi köze a megkövesült berendezkedéshez, a politikai machinációkhoz, a status quo- hoz. A demokraták egy hirtelen felbukkant tiszta emberbe helyezték bizalmukat. Mintha csoda történt volna« az újjászületés ujjongásával fogadták és követik. Ez a Carter-rejtéiy titka. A demokratáknál - hogy a hirtelen felbukkant tapasztalatlan emberrel nem vásárolnak-e zsákbamacskát -, erősebbnek bizonyult a változás vágya. De amint megválasztotották, mindjárt felvetődött a kérdés« eleget tud-e tenni a beléje helyezett vagy még inkább az előlegezett bizalomnak'í Belpolitikai programja a munkanélküliségre és az inflációra összpontosit. Erősiteni akarja a családokat, a szomszédságokat, az eltérő etnik kultúrákat és szokásokat. Sokszor mondotta, ne csak beszéljenek szeretetről, a szeretetet eltökélten társadalmi igazsággá kell formálni. A nemzetközi kapcsolatokban is Amerika eszményeit és erényeit kivánja érvényesiteni, amig csak világ- realitássá nem válnak. Amerika barátainak és szövetségeseinek azt üzeni, hogy egységüket a demokratikus elkötelezettség biztosítsa, amivel az e- setleges politikai és gazdasági különbségeiket is rendbehozhatják. Akik segítségre szorulnak, mindig számíthatnak Amerika támogatására. Akik versenyezni akarnak vele, tegyék: Amerika nem fél a versengéstől, vetélkedéstől. A Szovjetunió és Kina favorizálása helyett visszatér Amerika természetes barátaihoz és szövetségeseihez. Jó lenne, ha kiterjesztené barátságát és jóakaratát Keleteurópa rabnemzeteire is, mert szintén a rovásukra, érdekeik feláldozásával favorizálta az USA a Szovjetuniót, ment bele a détente-játszmába, aminek megszorítását követeli az amerikai közvélemény. Carter szerint Amerika változatlanul az első számú nagyhatalom a világban, de a kormányai ü- gyetlenkedései miatt minden tárgyalásból, megegyezésből úgy került ki, mintha másodrendű nagy hatalom lenne. Ezt visszájára akarja fordítani! Ellenzi az elszigetelődést, Eszakamerika.^ Nyugat európa és Japán háromszögű együttműködésére akar. 2 ja épitani a békés világrendet. A háborút, mint a vitás kérdések megoldását elveti, a lefegyver- kezést a nukleáris fegyverek teljes tilalmával akarja elérni. Persze minden program annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle« ez Jimmy Carterre is áll. IWIWKXWWIWMISKImiWWIMiaBMiiaK,!«) Diefenbaker, Kanada volt miniszterelnöke az 56-os forradalom 20. évfordulója alkalmából az alábbi levelet irta Montreál magyarságának, a le vél másolatát Salv Gvörgy montreáli tudósítónk küldte szerkesztőségünknek. HOUSE OF COvr'ONS CANADA October 23, 1976 Courage and steadfastness even onto death in upholding Freedom have been the attributes of patriots throughout history. In that galaxy the Hungarian Freedom Fighters will always live in the annals of heroism. Canada is blessed in that so many of them chose, with their families, to come to this country where they have made so worthy a contribution to the best of citizenship. After twenty years the Soviet Union still tyrannizes over the people of Hungary and multitudes of Hungarians are kept in slave labour camps. Canada should speak out against this tyranny, but it has not since I spoke in the United Nations in September I960. Before the Helsinki Agreement was signed, I stood against it and contended that it would, for this and future generations, destroy the hope of freedom and self-determination of captive peoples. Canada, along with other nations in the Western World, signed the agreement which the Kremlin interprets today as acceptance by the western nations of the 'status quo' of Hungary and captive peoples generally. If only Canada would speak out in the United Nations against the injustices being done, there might be hope for freedom, but its voice continues to be muted. JOHN G. DIEFENBAKER ■mmMHMHIWWMW! A HÉTFŐI HÍRLAP vezércikkéből (Bp., 1956.október 29. )« Soha még a magyar névnek olyan becsülete a világban nem volt, mint október 23 óta. Az angol és lengyel, a francia és jugoszláv lapok a mélységes tisztelet, a meghökkent csodálat hangján Írnak a magyar felkelésről. A világot ámulatba ejti a magyar nép szabadságszeretete. Madariaga, a nagy spanyol filozófus a francia forradalomhoz hasonlítja a mi felkelésünket. Nem számit a világ szemében, ahogy a miénkben is eltörpül, volt -e a falkelők közt ellenforradalmár, máglyának használták-e egyesek a forradalom szent lángját.' Ki tud ma már arról, akadt-e néhány martalóc 1789. julios 19-én Párizsban'.' Fa csak azt tudja az egész világ, hogy a történelemben uj lap nyílt meg ott.
