Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

kormány vezesse vaktában a népet! Carter népi, populista alkat. A déli Georgia- állam eey kis falujában, Plains-ben született, régi farmer-család hatod-nemzedéki leszármazotta­kért. Gyerekkorától résztvett a mezei munkában, eleinte a vizet hordta a munkásoknak, majd bakra ült, hajtotta az öszvéreket, később traktort ve­zetett. A családi farm főterménye a földi mogyo­ró, ami nagyon gondos megművelést igényel, fel­dolgozóiban az értékesítése is legalább annyi kö­rültekintéssel jár. Cartert a természet közelsé­ge, a föld szeretete formálta, ezért üditő jelen­ség az amerikai közélet elidegenült légkörében. A természet, a föld vonzását azonban legyőz­te ambiciója, hogy tengerésztiszt lehessen. A pa­tinás Annapolis-i haditengerészeti akadémián a tiszti rangja mellé elektrómérnöki diplomát is szerzett: tudományos érdeklődése a hires Rick- over tengernagyhoz vonzotta, aki éppen akkor épí­tette az első nukleáris-meghajtásu tengeralatt­járót. Carter büszke a teljesítményére és jogo­san nevezi magát tudósnak. Kompjuter agya van, gyorsan meglátja az összefüggéseket és még gyor­sabban kiszámítja az adott kérdések megoldásának variációit. Mégsem maradt haditengerészeti szolgálatban, apja halála visszaszólította a farmra, újból gaz­dálkodott, de újabb ambició is fűtötte, ezúttal - a politika. Beválasztották Georgia-állam szená­tusába, majd megválasztották kormányzónak, igy indult el politikai karrierje. Eleinte megmosolyogták a mindig mosolygó Car­tert, aki egyszerűen csak Jimmy-nek nevezte ma­gát, s a karikaturistákat megigézte ragyogó fe­hér fogsorával. Beszédeit azzal kezdte, hogy nem Washingtonból jött és nem ügyvéd, amivel kifejez­te, hogy semmi köze a megkövesült berendezkedés­hez, a politikai machinációkhoz, a status quo- hoz. A demokraták egy hirtelen felbukkant tiszta emberbe helyezték bizalmukat. Mintha csoda tör­tént volna« az újjászületés ujjongásával fogad­ták és követik. Ez a Carter-rejtéiy titka. A demokratáknál - hogy a hirtelen felbukkant tapasztalatlan emberrel nem vásárolnak-e zsákba­macskát -, erősebbnek bizonyult a változás vágya. De amint megválasztotották, mindjárt felvető­dött a kérdés« eleget tud-e tenni a beléje helye­zett vagy még inkább az előlegezett bizalomnak'í Belpolitikai programja a munkanélküliségre és az inflációra összpontosit. Erősiteni akarja a családokat, a szomszédságokat, az eltérő etnik kultúrákat és szokásokat. Sokszor mondotta, ne csak beszéljenek szeretetről, a szeretetet eltö­kélten társadalmi igazsággá kell formálni. A nem­zetközi kapcsolatokban is Amerika eszményeit és erényeit kivánja érvényesiteni, amig csak világ- realitássá nem válnak. Amerika barátainak és szö­vetségeseinek azt üzeni, hogy egységüket a demok­ratikus elkötelezettség biztosítsa, amivel az e- setleges politikai és gazdasági különbségeiket is rendbehozhatják. Akik segítségre szorulnak, mindig számíthatnak Amerika támogatására. Akik versenyezni akarnak vele, tegyék: Amerika nem fél a versengéstől, vetélkedéstől. A Szovjetunió és Kina favorizálása helyett visszatér Amerika természetes barátaihoz és szövetségeseihez. Jó lenne, ha kiterjesztené barátságát és jóakaratát Keleteurópa rabnemzeteire is, mert szintén a ro­vásukra, érdekeik feláldozásával favorizálta az USA a Szovjetuniót, ment bele a détente-játszmá­ba, aminek megszorítását követeli az amerikai közvélemény. Carter szerint Amerika változatlanul az első számú nagyhatalom a világban, de a kormányai ü- gyetlenkedései miatt minden tárgyalásból, meg­egyezésből úgy került ki, mintha másodrendű nagy hatalom lenne. Ezt visszájára akarja fordítani! Ellenzi az elszigetelődést, Eszakamerika.^ Nyugat európa és Japán háromszögű együttműködésére akar. 2 ja épitani a békés világrendet. A háborút, mint a vitás kérdések megoldását elveti, a lefegyver- kezést a nukleáris fegyverek teljes tilalmával akarja elérni. Persze minden program annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle« ez Jimmy Carterre is áll. IWIWKXWWIWMISKImiWWIMiaBMiiaK,!«) Diefenbaker, Kanada volt miniszterelnöke az 56-os forradalom 20. évfordulója alkalmából az alábbi levelet irta Montreál magyarságának, a le vél másolatát Salv Gvörgy montreáli tudósítónk küldte szerkesztőségünknek. HOUSE OF COvr'ONS CANADA October 23, 1976 Courage and steadfastness even onto death in upholding Freedom have been the attributes of patriots throughout history. In that galaxy the Hungarian Freedom Fighters will always live in the annals of heroism. Canada is blessed in that so many of them chose, with their families, to come to this country where they have made so worthy a contri­bution to the best of citizenship. After twenty years the Soviet Union still tyrannizes over the people of Hungary and mul­titudes of Hungarians are kept in slave labour camps. Canada should speak out against this tyranny, but it has not since I spoke in the United Nations in September I960. Before the Helsinki Agreement was signed, I stood against it and contended that it would, for this and future generations, destroy the hope of freedom and self-determination of cap­tive peoples. Canada, along with other nations in the Western World, signed the agreement which the Kremlin interprets today as acceptance by the western nations of the 'status quo' of Hungary and captive peoples generally. If only Canada would speak out in the United Nations against the injustices being done, there might be hope for freedom, but its voice continues to be muted. JOHN G. DIEFENBAKER ■mmMHMHIWWMW! A HÉTFŐI HÍRLAP vezércikkéből (Bp., 1956.ok­tóber 29. )« Soha még a magyar névnek olyan becsülete a világban nem volt, mint október 23 óta. Az angol és lengyel, a francia és jugoszláv lapok a mély­séges tisztelet, a meghökkent csodálat hangján Írnak a magyar felkelésről. A világot ámulatba ejti a magyar nép szabadságszeretete. Madariaga, a nagy spanyol filozófus a francia forradalomhoz hasonlítja a mi felkelésünket. Nem számit a vi­lág szemében, ahogy a miénkben is eltörpül, volt -e a falkelők közt ellenforradalmár, máglyának használták-e egyesek a forradalom szent lángját.' Ki tud ma már arról, akadt-e néhány martalóc 1789. julios 19-én Párizsban'.' Fa csak azt tudja az egész világ, hogy a történelemben uj lap nyílt meg ott.

Next

/
Thumbnails
Contents