Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1976-09-01 / 9. szám

Dr. Pogány András kutyulással egybekötött beszámolója Az a]ágiakban közöljük dr. Pogány András a- zon bizonyos "kutyulási" önvallomását, mely az azóta megszűnt Politikai Fogoly cimü lapban je­lent meg (Gróf Széchenyi György szerkesztette). 1965. június, 2. szám. A cikk teljes cimes Dr. Pogány Andrást FELJEGYZÉSEK AZ ELLENÁLLÁSI MOZGALOMBAN VALÓ RÉSZVÉTELEMRŐL 19^. január 1. óta teljesítettem szolgálatot a budapesti I. honvéd hadseregparancsnokságon. Októberig teljesen ismertem az ott szolgáló tisz­teket és karpaszományosokat, s tisztában voltam vele, hogy bizony nagyon kevesen vagyunk azok, akik^osztjuk 1939. szeptember 1-én kialakut meg­győződésemet, azt tudniillik, hogy a németek el­vesztették a háborút s mi velük együtt szakadék felé rohanunk. Tudtam^ hogy a hadseregparancsnok Aggteleky Béla, később Bakay Szilárd...talpig magyar gon­dolkodású emberek,... különösen Bakay Szilárd. A tisztek kis százaléka nyilas volt - elsősorban Horvát hadtest vezérkari főnök - nagyobb része laneyostól-melegig németbarát. - Két tiszt volt, akit mee- kell emlitenem a III. Mozgositási Osz­tály Anyáéi alosztályán! az egyik Martinovich Kálmán huszáralezredes, talpig ur szókimondó, né metellenes ember, ki később a hadtestparancsnok­ság igazoló bizottságának elnöke is lett. A másik...Mándoki Benő hiradó alezredes, az én köz­vetlen főnököm volt, aki ugyan korántsem volt olyan tipusu ember, mint Martinovich, de nagy be­csülete volt és utálta Horthyt, Hitlert, meg az eeész társaságot aprajától nagyjáig. A másik két ember , akikben feltétlenül meg­bíztam Vie-h György karpaszományos őrmester, a gépkocsi előadó helyettese, kedves, jóhumoru fiú ...és dr. Nagy Guidó karpaszományos tizedes, az osztályparancsnok beosztottja. Ott volt Gallina Imre igazgatótanitó Kalocsáról (a nevére talán emlékszel a cikkből) akiben azonban nem biztunk meg egészen. Az ellenálló mozgalomba október végén kapcso­lódtunk be... Dr. Nagy Guidó első unokatestvére egy Alpár nevű fiatal mérnök volt, aki mint szervező meg­közelítette Gidát, mondván, hogy bár működik egy másik sejt a hadtesten, az anyagi osztály beszer­vezése múlhatatlanul szükséges. Valóban az volt a helyzet, hogy addigra a budapesti hadtestpa­rancsnokság volt az egyetlen működő magas kato­nai parancsnokság; a többi már menekült vagy nem álltak rendelkezésére csapatok. Október végén, egy ködös este Vigh Gyurka au­tóján hajtottunk Alpár lakására. Mint értesül­tünk vagy két napig szaglásztak az ellenállásiak utánunk, mert nem hittek még Gidának sem, hogy tőlünk nem kell félni. Alpár közölte, hogy a mi feladatunk szemmeltartani, jelenteni,a speciális feladatokat megoldani. Hogy mik azok? Majd meg­tudjuk. Csak őt ismerjük, senkihez semmi közünk. Mi figyeltünk s félhetenként jelentettünk. Ami a speciális feladatokat illeti! 1. Először teljes szervezeti leirást kértek a hadtestről, amit Vigh Gyurkával elkészítettem. 2. Kérték, hogy állapítsam meg Hindy hol la­kik, hogy megy esténként haza s ki kiséri, mert elakarják rabolni. Megtettem Gida segít­ségével . 3. Kérték, hogy adott jelre helyettesítsük a Hindyt kisérő testőr géppisztolyában levő tölté­nyeket vaktölténnyel. A vaktöltényt azonnal be­szereztük: mi sem volt könnyebb feladat, mert mi karpaszományos őrmesterek adtuk a kapuörségen a szolgálatot, nem lett volna probléma kicserélni a soros legény töltényeit. k. Körülbelül a harmadik hét elején Guidó ho­zott 92 üres katonakönyvet s kérte, hogy az al­osztályvezetőhelyettes körpecsétjét szerezzem meg s bélyegezzük le mindegyiket, mert hamis igazol­ványok kellenek. Este hatórakor bentmaradtam a hadtesten, bementem az alosztályvezető irodájába s lepecsételtem mind a 92 katonakönyvet. Remélem, hogy jó hasznát vették, mert az alosztályvezető nevét is odaadtam s a hadtestparancsnokság körpe­csétje még akkor is sokat ért. Ha jól emlékszem november közepén jött Dida, hogy lebukott az egész társaság, s minden aktivi­tást meg kell szüntetni, mert még igy is lehet, hogy "lebukunk”. Szerencsére nem történt. Később aztán az egyetlen dolgot csináltam, amit megte­hettem - s ugyanezt tette a többi is: halálosan leszabotáltunk mindent s az irattárakat úgy ösz- szekutyultuk, hogy november végétől kezdve sem-^ mit nem lehetett megtalálni a hadtesten. A listá­kat Vigh segítségével eltávolitottuk a mozgósítás parancsnoki irodájából és elégettük. Mindent már persze a saját szakállunkra csináltunk. Érintkezésben voltam és tudtam a többi csoportok működéséről is, akik hihetetlen vakmerő­séggel - zsidómentéstől a pályaudvarok robbantá­sáig - mindent csináltak. Pálffy Géza, Lajos Iván és a többiek neve mindig bele lesz Írva Magyaror­szág történetébe.(Matuska Szilveszter a "fovonat- robbantó" is belekerült a magyar történelembe Leójával együtt. Szerk.) Amig Major, Gobbi,. meg a többiek Babits professzor^lakásának pincéjében bridzseztek, hogy mint "hősök" lássák meg a nap­világot, ezek a fiuk nap napután az életüket resz­kírozták. Meg kell még emlékeznem Voith Lajos százados­ról, aki egész századot szervezett munkaszolgála­tosokból, mig saját legális legénysége a "keret- legénység" szerepét játszotta. - Különböző hűvös­völgyi körletekben tanyáztak... Azt hiszem erről könyv is jelent meg 1948-ban, magam is sokszor meglátogattam őket s Lajosnak is adtam vagy 25— 30 lepecsételt katonakönyvet. Ugyancsak Voith Lajos az, aki az általam lepe­csételt hamis papírok alapján hatalmas teherautó­jával elcipelte a Hunnia Filmgyár pasaréti tele­péről...az összes gépeket...Ennek a szenzációs trükknek érdeme azonban nem Voit.hé, hanem a Hun­nia Filmgyár főmérnökéé, aki az egészről tudomást szerzett s a gépeket a link papírok alapján Voithnak azonnal kiadatta. Ennyi az egész...De belőlem nehogy "hőst“csi- nálj, akárhol is. De hősök voltak szegény Bajcsi, Kiss, Tarcsay, Makkay, a legitimista csoportok és sokan másoki áldás és dicsősség nevüknek. South Orange, N.J. 196^. szeptember 1. # Eddig dr. Pogány András saját maga irt beszá­molója. Az általa említett "halálos"leszabotálás akkor történt, amikor az ország becsületes része körömszakadtáig harcolt Sztálin hadserege ellen. A pogányok azonban szabotáltak, pályaudvarokat robbantottak, iratokat hamisítottak, egyszóval "kutyulgattak". És ez az ember ma a Szabadságharcos Világszö­vetség elnöke,"Dálnoki Veress Lajos "hivatali utóda", ahogy önmagát titulálja álnéven irt cik­keiben. Sőt ezen túlmenően eeyik-másik emieráci- ós lapban, néha "kivágja a rezet", kioktat min­denkit a kommunizmus veszélyeiről és hogy hogyan kell ellene harcolni. Valószínű, hoey ezek a la­pok sem ismerték a fenti "hőstetteit", mint a- hoev mi sem ismertük eddig.

Next

/
Thumbnails
Contents