Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
-—-A költségvetés bevétel rovatában szerepel egy 2.5 milliárd forint értékű társadalmi munka. Ez azt jelenti, hogy 1976-ban a magyar munkás átlagban kb. 5Ü0 forint értékű /az 19?5-ös Magyar Statisztikai Zsebkönyv szerint egyheti keresetnek megfelelő/ társadalmi (ingyen) munkára lesz kötelezve. Faluvégi be jelentette, hogy annak érdekében, hogy az állami vállalatok vezetői a világpiac változásairól jobban értesüljenek a Magyar Nemzeti Bank a különböző pénznemek hivatalos es valódi váltóárát 1976-ban rendszeresen közölni fogja. /Ezt eddig nem tették!/ A magyar állam jövedelmének négy-ötöd részét az állami vállalatok és állami gazdaságok szolgáltatják. A szocialista szektor által szolgáltatott bevételek az elmúlt kétévben nagyon kis mértékben nőtt. Faluvégi szerint ennek oka az, hogy az állami vállalatok nem fektettek kellő súlyt az előállítási költségek elemezésére és csökkentésére, az alapanyagok és munkaerő gazdaságos felhasználására, a modem gépek alkalmazására, kihasználására, azaz a jövedelmezőségre /profitability/. Érdekes szocialista megállapítás! Faluvégi az ingujjak feltörésére szólította a magyarságot. Megállapította, hogy az aki több munkát végez, a felelősség nagyobb részét vállalja magára," több segítségre és bizalomra jogosult. A magyar pénzügyminiszter ezzel fejezte be a költségvetés ismertetését. Az Országgyűlés azt egyhangúan, ellenszavazat nélkül, elfogadta. # George Macovescu román külügyminiszter december 8 és 11 között lezajlott hivatalos látogatása fontos eseménye volt az év utolsó hónapjának. Púja Frigyessel folytatott megbeszélései során a KGST keretén belüli szorosabb gazdasági, kereskedelmi együttműködés szükségessége, a kapitalista államokkal való, a békés együttélés kommunista elve alapján való kapcsolatok további fejlesztése, Ciprus, Közel Kelet és a Harmadik Világ problémái kerültek megvitatásra. A találkozó központjában azonban az erdélyi magyarság sorsa lehetett. Erre utal a hivatalos kommüniké a két ország között levő "tudományos és kulturális együttműködés területén fennálló problémák megoldásának szükségességére" utaló része. AZ ÉSZAKAMERIKAI MAGYAR SZERVEZETEK ÉS EGYLETEK KÖZÖS KÜLÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK NYILATKOZATA A Frankfurter Allgemeine Zeitung 1975. november 11.száma hirt adott az erdélyi magyarok és németek képviselőinek a Román Szocialista Köztársaság kormányához intézett felhívásáról, amely az anyanyelv szabad használatának, kulturális autonómiának biztosítását, az elnyomás és megkülönböztetés megszüntetését, alkotmányosan elismert, szabadon választott érdekképviseleti szerv megteremtését és egy az Egyesült Nemzetek keretén belül működő, Románia kisebbségeinek emberi és nemzeti jogait védelmező külön bizottság felállítását követelte. Az Északamerikai Magyar Szervezetek és Egyesületek Közös Külügyi Bizottsága megállapítja, hogy a Romániában élő magyarság kulturális, nemzeti és emberi jogainak biztosítása elsősorban a Román Szocialista Köztársaság kötelessége, amelyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmányának aláírásával önként vállalt magára. Az Északamerikai Magyar Szervezetek és Egyletek Közös Külügyi Bizottsága kötelességének érzi, hogy az erdélyi magyarság kezdeményezését minden rendelkezésre álló eszközzel, az erdélyi magyarság nyugaton működő érdekképviseleti szerveivel legszorosabban együttműködve ismertesse és támogassa. . Az Eszakamerikai Magyar Szervezetek es Egyletek Közös Külügyi Bizottsága remeli, hogy egyetemes érdekeink képviseletében a magyarság "nyolcadik törzse" együttesen tud és fog eljárni. Az Északamerikai Magyar Szervezetek és Egyletek Közös Külügyi Bizottsága leszögezi, hogy az erdélyi magyarság jogos, bátor, bölcs és időszerű követeléseinek támogatása nemcsak a Magyarországon kivül élő "nyolcadik törzs" kötelessége. Erdély magyarjainak követelése egyetemes magyar követelés. Ezért az Északamerikai Magyar Szervezetek és Egyletek Közös Külügyi Bizottsága felszólítja a Magyar Népköztársaság kormányszerveit, diplomáciai testületét, valamint a Magyarországon működő kultúrintézményeket, politikai és társadalmi szervezeteket és ezek vezetőit az erdélyi magyarság elnyomás és románositás ellen folytatott küzdelmének világfórumokon való nyilvános és ezért hathatós ismertetésére, független, őszinte és magyarérdekü támogatására. Pásztor László elnök Gereben István ügyv. titk.-Magyar Szabadságharcos Sajtószolgálat jelenti» A Magyar Szabadságharcos Világszövetség 1975. december 13.-án tartotta rendes évzáró ülését New Yorkban a Holiday Inn Hotelban. Az ülésen, mely de. 11 órakor kezdődött fontos kérdések kerültek megvitatásra. Dr. Pogány András ismertette a szeptemberi, los angelesi, országos tisztujitó közgyűléstől december közepéig történteket, Gereben István a washingtoni helyzetről számolt be. Fontos határozat született az er délyi magyarság által előterjesztett tiltakozás kérdésében, melyet Ceaucescu román kormányához in téztek. intézkedés történt a huszadik évfordulós könyvkiadás program sikerének biztosítására és a jelenlevő Laping Ferencnek köszönetét nyilvánítottak a Huszadik Évfordulós Albuért /REMEMBER HUNGARY 1956-1976/i amely a napokban látott napvilágot. Végül határozatot hoztak az 1976-ban Washing tonban és New Yorkban tartandó emlékünnepély és díszvacsora, valamint egyéb, a huszadik évforduló megbecsülését emelő megmozdulásokkal kapcsolatban, Jelen voltak az ülésen« Dr. Pogány András elnök, Lovas György főtitkár, Helcz Tibor alelnök, Dr. Szimonisz László (Buffalo,N.Y. ), Lehotay Attila (Buffalo), Gereben István (Rockville, Md.), Laping Ferenc (Philadelphia), Mogyorossy László (Chicago), Fodor Dezső (New Brunswick), stb.
