Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1976-07-01 / 7-8. szám
MAGYAR TAJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM-SZÉCSÉNYI VÁR A vár első Írásos említése 1461-ből származik, bár építését már 1331*—ben engedélyezték. Nevét a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi családtól kapta. A vár építtetője feltehetően Zsigmond király országbírója, Szécsényi Ferenc volt. 1462-ben Guthi Országh Mihály nádor, majd később Losonczy Albert tulajdona. A várhoz tartozó Szécsény mezővárost Károly Róbert 1334-ben ugyan olyan kiváltságokkal ruházta fel, mint amilyet buda kapott. A vár egyben a várost is védte. A jól felszerelt nagy kiterjedésű várnak a török időkben fontos szerepe volt. 1552-ben jutott török kézre, s jelentőségét . bizonyít ja, hogy a török nagy számú 229 főnyi állandó őrséget tartott benne. Miután 1593-ban Pállfy Miklós hadai visszafoglalták, egyik legfontosabb végvárunk lett. Megerősítésén 1608-ban három megyei járás jobbágynépe dolgozott, és bár védelmére 300 lovast és 200 gyalogost rendeltek, 1663-ban újra elfoglalták a törökök. Kohári István várkapitány, amikor már nem tudott ellenállni, felgyujtatta a várat. A töröktől 1683-ban Sobieszky lengyel király foglalta vissza végleg, 8 a várban hatalmas meny- nyiségü fegyvert zsákmányolt, ami azt bizonyítja, hogy egyike volt legjobban felszerelt várainknak. Történeti emlékét a templom déli falán elhelyezett márványtábla hirdeti. A történelem folyamán még jelentős szerepet játszott Szécsény, amikor II. Rákóczi Ferencet 1705-ben itt, a vár alatti mezőn, a Szentlélek- patakon túl elterjedő Borjúpáston tartott országgyűlésen, vezérlő fejedelemmé választották. Az egykori vár eredeti elrendezéséről egy XVI.sz-ból ránkmaradt alaprajz tájékoztat. Eszerint a Szécsényi vár szabálytalan, nyújtott négyszög alaprajzú, külsőtornyos vár volt, széles árokkal körülvéve, amelyen hid vezetett át. A nagy kiterjedésű vár területén helyet kapott a ferences kolostor és annak temploma. A templom gótikus sekrestyéje szép műemlék. Az oratórium, az un. Rákóczi-szoba - ahol a fejedelem gyakran megszállt - látogatott gótikus belső helyiség. A várárkon belül kőfal húzódott, mig külső peremét palánkkerités erősítette. A kő védőfalon. a töréspontokon két sokszögű és két kör alaprajzú külső torony épült. A vár magja - a mai kastély helyén - két külső toronnyal ellátott é- pület volt, amelyet ugyancsak árok vett^körül és választott el a várterület többi részétől. * * *-A PÉCSI MINDENSZENTEK TEMPLOMA Pécsnek a székesegyházzal csaknem egykorú temploma, a Mindenszentek temploma. Vannak kutatók, akik azt állitják, hogy a tem plomot 1157-ben szentelték fel. Oklevél először 1333-ban említi. Eredetileg román stilusu, egy- hajós volt. A XV. században gótikus boltozattal látták el, és háromhajóssá alakították át. Ekkor építették a falkonzolokat, a támpilléreket, a csúcsíves nyugati kaput és ekkor képezték ki a sokszögű szentély és a déli mellékhajó bordás boltozatát. A mellékhajók felett faszerkezetű, negyedkörü dongákkal fedett emporákat találtunk. A XVIII. századi átépítés és berendezés barokk ’elleget adott a templomnak. A Fonyó Sándor kanonok-plébános címerével díszített főoltár, a szószék és az orgonaház ebből az időből való. A szenteltviztartó medencék közül az egyik középkori, a másik XVIII. századi. A padlóban feliratos sírköveket látunk. Az északi mellékhajó szép b°rckk oltárkőre Krisztust ábrázolja az Olajfák uR/~y'r. A templom a városfal építésekor a falon kívül maradt, ezért a törökök ezt az egy templomot hagyták meg a magyar lakosság számára. A reformáció idejében a lutheránusok, reformátusok és unitáriusok használták, sokszor közösen a katolikusokkal. A templom három hajóját deszkafallal elválasztották egymástól, és - az egykorú források szerint - előfordult, hogy egyidőben három felekezet tartott istentiszeteletet. 1588. augusztus 29-én ebben a templomban zajlott le a hires hitvita Válaszuti György pécsi református lelkipásztor és Skaricza Máté ráckevei unitárius lelkész között, amelyet "pécsi disputa" néven,ismerünk. Az ötnapos vita lefolyását Válaszuti György irodalmi formában is megörökítette. A templom kertjében régi temető van sok XVIII, és XIX. századi barokk sírkővel. A templom melletti egykori rendházat 1936-ban építették a karmeliták számára. * * *-MIKES KELEMEN» A RODOSTÓI REMETE 1690. augusztusában, Zágonban született. Apja székely nemes, Thököly felkelésének résztvevője, akit a Habsburgok végeztek ki fia születésének évében. Mostohaapja után katolizált, tizenhétéves koráig Kolozsváron a jezsuiták iskolájában tanult. 1707-ben II. Rákóczi Ferenchez került apródnak. Ettől kezdve élete elválaszthatatlan a fejedelemtől. 1711-ig a szabadságharc eseményeinek részese. A bukás után Rákóczival együtt távozott az országból, vállalva a száműzetést, illőbb Lengyelországba, majd l?13-ban Danzigon át Franciaországba követte fejedelmét. Megismerte Párizst, megtanult franciául. A szultán hívására a számkivetettekkel 1717-ben Törökországba ment. A bujdosókat végül 1720-ban a Márvány-tenger partján levő Rodostóba telepítették le. Mint Rákóczi apródja, majd kamarása négy évtizeden át szemtanúja volt az emigráció életének. Erről a- dott képet Törökországi Levelek c. fiktiv, egy gr. P.E. nevezetű, Konstantinápolyban élő nénjé- hez címzett levélgyüjteményében, melyet valószínűleg 1735 után irt francia irodalmi példára. A fejedelem halála után 1738-39-ben mégegyszer közel került hazájához Rákóczi József vállalkozása kapcsán: "látta Erdély határát, amikor követségbe ment a moldvai vajdához. 1741-ben Mária Terézia elutasította amnesztia iránti kérését. Egyhangú emigráns életét irodalmi munkássággal töltötte ki* francia munkákat fordított. A kuruc bujdosók sorra elhaltak mellőle, 1758-ban ő lett a magyar kolónia "basbugja", vezetője. Közben egy ideig udvarolt Kőszeghy Zsuzsikának, Kőszeghy Pál leányának, de a leány Bercsényi Miklóshoz ment feleségül. * * *-VILÁGOSI FEGYVERLETÉTEL 127 évvel ezelőtt 1849. augusztus 13-a reggelén Bohus János világosi kúriájában gyűltek ösz-^ sze Görgey Artúr és tábornokai, hogy elinduljanak fegyverletételre vezetni a magyar szabadság- harc utolsó nagy honvédseregét. 32 ezer honvéd menetelt észak felé, hogy Rüdiger orosz tábornok kezébe adja magát. A szöllösi malom csatomahid- jánál találkozott Görgei és Rüdiger. Az orosz tábornok átvette a magyar hadseregről szóló kimutatást és a tisztikar Írásban foglalt kívánságait. Ezekből teljesítette azt, ami hatalmában állt* megengedte, hogy a tisztek megtarthassák fegyvereiket és magánvagyonukat. A gyalogság gúlákba rakta fegyvereit, a tüzérség elhagyta ágyú it és a huszárok leszálltak a lóról. Utoljára hangzott fel 32 ezer honvéd torkából a kiálltáss Éljen Görgey! Görgey azt mondta később, hoey“a világosi katasztrófa nem volt egyéb a helyzetnek konkrét, merrenditően V3ló és valódi kifejezésénél."
