Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1976-07-01 / 7-8. szám

KLAMAR GYULA: (Becs: HAZA A MAGASBOI___ Illyés Gyulát variálhatja az ember a gép abla­ka mellett ülve, amikor a pilóta bemondja, hogy nemsokára Budapest fölött repülünk el. Tehát nem "Haza a magasban", hanem a magasból, 8 vagy 10 ezer méternyi magasságból, amilyen messziről e^y sasszemü ember könnyen kivehetné az alanti vilá­got, ha időnként nem okvetetlenkednének a felhők. De Pest előtt eltűnnek a gép alól és tisztán lát­ható a Duna két partján a város, különösen pedig a Vár és általában a hegyek s persze a Duna kék szalagja és meglehet ismerkedni az utóbbi évek­ben - amely az emigráció éveire esik - nagy hír­névre vergődött dunakanyarral. Persze sok szemlé­lődésre nincs idő, a gép nem lassujárásu, hanem jet, amely ezer kilométeren feliüli óránkénti se bességgel szeli a magyar légtért és igy gyorsan maga mögött hagyja a várost, benne a nyüzsgő so­kasággal, a zsúfolt eszpresszókkal, cukrászdák­kal, a robogó villamosokkal és autóbuszokkal,az egész pesti élettel. Amelyet valaha úgy szeret­tünk, hogy mindmáig el nem felejthettünk. Csak egy villanás csupán, de mégis Budapest, a magyar főváros, a régen nem látott barát, méghozzá a legjobb vettiletében, mert hozzágondolhattuk a magasban mindazt, amit odalent hiába kerestünk volna amúgy is, a szép körutat, a zöld Margit­szigetet, Budát, a Krisztinavárost, a dunapartot, Innen a magasból nem látható a hulló vakolat és a sötét kapualja, az emberek ideges arca és tisz­tesen kopott ruházata. Aztán a gép nyugatnak fordult, feltűnt a Bala­ton csillogó tükre és megint szabadjára engedhet­tük képzeletünket hogy hozza vissza a békés bala­toni nyarakat, Földvárt^és Siófokot, a régi Anna- bálakat Föreden és a szplaki strand vizét, amely­ben gondfeledten lobickoltunk valaha, nem sejtve, hogy harminc egynéhány év múlva csak éppen elzu- gunk felette. Es a következő pillanatokban már uj hazánk határai rajzolódtak ki alattunk és az­tán feltűnik a távolból az osztrák császárváros. Budapest - bűvös szőj sem Ciprus, sem Konstan­tinápoly nem dobogtatta meg az utasok szivét, de Budapest hallatára mindenki felfigyelt és lefelé lesett, mondani se kell talán, hogjy miért? -mert csodálatosképpen legtöbbje onnan érkezett - egy kis földi kerülővel - a magasba és most némán vagy ujjongva, keserűen vagy derűsen tekintett alá hazájára, a nyüzsgő városra, a zöldelő mezők- re-erdőkre. Volt aki sirt, arcát kezébe temetve zokogott, válla úgy remegett, mint temetéskor a sir fölé hajlóé - valami ilyesmi történhetett most vele, ahogy a mélybe tekintett és az elér­hetetlen messzeségben egykori kedvesét látta fe­küdni. A stewardessek az utolsó pohár hűsítőket hordták szét, mit sem sejtettek abból, ami az u- tasok lelkében viharzott. A kerek ablakocskákban benyilazó napsütésben és a tetőről lesüvöltő a forróságot enyhitó parányi szélviharban békésnek látszott a világ idebent és odakünt, pláne hogy a Coca-Cola jéghideg volt és a pihekönnyű műa­nyag pohár oldala is gyöngyözött a beléjedobott jégkockáktól. Ilyesmi -csodálatos! - fel tudja viditani az embert és képes visszaadni neki a jobb jövőbe vetett hitét, amely az imént éppen megrendülőben volt. A haza hirtelen elmaradt, felmerült a felhők közül a Fertő-tó, majd nemso­kára Bécs repülőterének irányitó tornya mutatta pilótánknak az utat a betonpálya számára kije­lölt stráfjára. Tíz perc, még annyi sem az egykori otthon, az elhagyott haza fölött, csak olyan messzire a vá­ros szivétől, mint Szentendre talán, mégis micso­da távolság, micsoda messzeség!... Vajon akik alant, a Balaton partjáról vagy a kőrútról néz­ték a fölöttük elsuhanó gépet, sejtették-e, hogy odafönt milyen vihar dúlt?... MAGYAR EMLÉKMŰVET AZ AMERIKAI FŐVÁROSBA Kedves Honfitársaink! Bizonyára nem mondunk vele újságot, hogy Wash­ingtonban, a Fehér Házzal szemben elterülő Lafa­yette Parkban, megtalálható a lengyel Kosciuszko és a német Steuben tábornok szobra, - a Pennsyl­vania Avenu-n Pulaski-é, - és szobra van az ame­rikai fővárosban Luthernak Dantenak, Marconi-nak- sőt még Shevchenko mult századi ukrán költőnek is, hogy a sok közül csak néhányat említsünk. Egyesült Államok megalakulásának kétszázadik évfordulója nem múlhat el anélkül, hogy az ameri­kai magyarság a fővárosban méltó emlékművet ne állítson történelmi szerepének. Erre legalkalmasabb Kováts Mihály ezredes szobra, - mert demonstrálja, hogy a magyarság az indulás óta résztvesz az ország életében, küzdel­meiben és alkotásaiban. Kováts Mihály az amerikai függetlenség kiki­áltásának hírére hagyta el szülőhazáját, -aján­lotta fel szolgálatait Benjamin Franklinon át George Washingtonnak, - és mint a Pulaski Légió huszár-ezred parancsnoka áldozta fel életét az amerikai szabadságharcban. - Kováts ezredestől Haraszty Ágostonon, - Ábrahám Lincoln magyar ka­tonáin és tábornokain, - az amerikai gyárak és bányák névtelen hősein, - a hollywoodi filmipar, a zene és más művészetek nagyságain, - orvosokon és természettudósokon át Szilárd Leóig és az ame­rikai egyetemek megszámlálhatatlan professzoráig- az amerikai magyarság vérével, verejtékével fi­zikai és szellemi alkotó erejével kivette részét az Egyesült Államok építésében és naggyá tételé­ben. TAKACS PÁL kiváló művészünk elkészítette Ko­váts Mihály ezredes szobrát. Azt a pillanatot ö- rökiti meg, amikor halálos lövést kap, - és meg­rázó erővel fejezi ki a gondolatot, hogy ha el­vész is az élet, ha pusztul is a lovas és a ló,- diadalmas és győzni fog a szabadság eszmélye. Committee for an American-Hungarian Bicenten­nial Monument, Inc. nevű bizottság, (magyarul! Amerikai-Magyar Emlékmű Bizottság) azzal az e- gyetlen céllal, hogy az amerikai magyarság - or­szágos összefogással és áldozatkészséggel - fel­állítsa Kováts Mihály szobrát a fővárosban és ezzel az Egyesült Államok megalakulásának kétszá­zadik évfordulóján emlékművet emeljen a magyar- nép örök szabadság szeretetének, - megörökítse részvételét az amerikai függetlenség kivívásában és az ország naggyá tételében, - és kifejezze há­láját és hűségét a föld iránt, amely befogadta és képességei előtt a lehetőséget megnyitotta. A cél megvalósítására országos mozgalom indult. Tisztában vagyunk vele, hogy ez a mozgalom csak úgy lehet eredményes és a cél csak úgy va­lósulhat me^, ha az amerikai magyar közélet ki­válóságai részvételükkel szimbolizálják az e- gész amerikai magyarság egyetemes és maradékta­lan összefogását, - a teljes erkölcsi támogatá­sát, - és azt, hogy az amerikai magyarság életé­ben egyedülálló és soha többé vissza nem térő al­kalomról van szó, aminek elmulasztását méltán kérhetné számon tőlünk a jövő. Dr. Fésűs Andor U.i! Csekket kérem az alábbi címre kiállítani é3 küldeni! Committee for an American Hungarian Bicenten­nial Monument Kossuth House, 3216 New Mexico Avenue, N.W. Washington, D. C. 20016 # Az Emlékmű Bizottság tagjai! Dr. Horváth Elek elnök, Hőgye Mihály alelnök, Dr. Kiss Sándor tit­kár, Taba János pénztáros. Bizottsági tagok! Dr. Bay Zoltán,Dr.Máday Béla.P.Dr. Zalotay József.

Next

/
Thumbnails
Contents