Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1976-05-01 / 5. szám

MAGYAR TAJAK- MAGYAR TÖRTÉNELEM SÉTA A. DEBRECENI EMLÉKKERT FAI KÖZÖTT: E kellemes fekvésű, liaetszerüen parkosított terület a múlt század első évtizedeiben mée ko­pár homoksivataa volt, része a templomot csak­nem teljesen körülvevő, nagy kiterjedésű piac­térnek. A múlt század ötvenes éveiben két áldo­zatkész debreceni polgár, Várady-Szabó Lajos és Csanak József nagy összeséi alapitványa teremtet­te mee az Emlékkert Társulatot, amelynek célja "főiskolai térnek szépészeti és egészségügyig szempontból való növényzetteli beültetése és oly kies héllyé való változtatása, hol méltóság, gal állhassanak azok az emlékszobrok, miket a hálás nemzedék koronként emelend a haza és tu­dományok körül kiváltképpen városunkban magok­nak érdemeket szerzett és elhunyt nagy fiainak'.' A Társulat a parkot válogatott fajtájú fákkal ültette be, öntözésére kutat furatott, a terüle­tet kovácsoltvas kerittéssel vette körül. Első­nek az 1849. augusztus 2-i debreceni csata hőse­inek tiszteletére készített síremléket állítot­ták fel a parkban 1865-ben. E hányatott sorsú emlékmű megteremtésére már az 1850-es évek vé­gén mozgalom indult, azonban Marsaiké Jánosnak haldokló oroszlánt ábrázoló szobrát a politikai viszonyok miatt évekig nem lehetett felállítani» Az Emlékkertben sem sokáig állt ez a síremlék, a város aulikus érzelmű, a bécsi udvar iránt szerfölött lojális vezetősége "tapintatból" el­távolíttatta innen, s jelenleg a Gsigekerti Hő­sök Temetőjében látható. A kertet díszítő emlékművek között találjuk a Gályarabok Emlékoszlopát, amely az 1673-ban - a Vesselényi-féle összeesküvés leleplezése után - I. Lipót császár által gályarabságra Ítélt re­formátus papok és tanítók emlékét hirdeti. Az ellenreformáció áldozataitl67ő. február 11-én Ruyter holland admirális váltotta ki és küldte haza. Az emlékoszlopot özv. Hegyi Mihályné állít­tatta 1895-ben» négy oldalán a gályarabságot túlélt és hazakerült 40 református pap, illetve tanító nevét olvashatjuk. ' Néhány lépéssel tovább a magyar szabadság védelmében folytatott évszázados harcok egyik kiemelkedő alakjának, a hajdúság nagy pártfogó­jának és letelepítőjének, Bocskai István erdé­lyi fejedelemnek bronzszobrát látjuk. Az Emlékkert szélén, külön kis virágos elő­térben áll Csokonai Vitéz Mihálynak, Debrecen nagy fiának, a felvilágosodás kora legnagyobb magyar költőjének szobra. A magas márvány alap­zaton álló és arccal a kollégium felé tekintő bronzszobrot - szakértői vélemények szerint ta­lán a legszebb magyar közterületi szobrot - Izsó Miklós mintázta 1867-ben. A bronzöntést Ferdinánd Miller végezte Münchenben, s a szob­rot 1871. október ll-én leplezték le. Izsónak ez egyetlen nagyobb, kivitelezésre került közterületi szobra. Külön érdekessége a szobornak, hogy - mivel Csokonainak hiteles arc­képe nem maradt ránk - Izsó szobra előképül szolgált minden későbbi Csokonai ábrázoláshoz. A szobrot tiz évig tartó társadalmi gyűjtés ado­mányaiból állíttatta Debrecen közönsége. Az Emlékkert kapcsán kell beszámolni a köz­vetlen környezet egy másik látnivalójáról is, amely a Füvészkert utca mentén látható. Egy fá­vá nőtt liciumtő áll itt, erős indáival mélyen belenőve egy vas ablakrostélyba. Botanikai rit­kaság ez a fává nőtt lycium, mert e növény mint sövénynek való cserje, bokor ismeretes. A nevezetes"lyciumfához" sokat emlegetett történelmi anekdota fűződik. A XVI. században Debrecen reformálását megindító Bálint pao a katolikus Ambrosius mesterrel neves vitában sé­tált fel s alá az öreg plébánia előtti utón.Ke­zében egy letört lyciunágat tartott, és hogy nagyobb nyomatékot adjon szavainak, ezzel gesz­tikulált. Ambrosius mester makacsul hangoztat­ta, hogy sohasem lesz vallás abból, amit Kál­vin tanít. "Akkor lesz ebből vallás - kiálltot- ta indulatosan -, mikor a lycium fává nő." "Hát akkor fa lesz belőle!" - válaszolta Bá­lint pap, és lábai előtt földbe szúrta a lyci­um ágat. S lám, az igénytelen kis galyacska megfogant, nőtt, növekedett, sőt erőteljes fá­vá sarjadt, ágaival befonta a plébánia vasrá­csos ablakrostélyát. Kikor évszázadok múlva sor került az öreg épület lebontására, kegye- letes kezek megőrizték a legendává nőtt lyceum- fát, s az ablakrostállyal együtt érintetlenül hagyták. A fává nőtt lyceumbokor kora mintegy százhatvan esztendő lehet.-p.a.­# S2IGLIGST VÁRA» A Tapolcai-medence Balatonba nyúló két öble között emelkedik Szigli^et hármas dombja. Kö­zülük a falu felett álló, meredek sziklataraju Vár-hegyen találjuk a vár romjait. Szigliget tatárjárás után épült váraink kö­zül azon kevéshez tartozik, amelynek építési idejét és épittetőjét is ismerjük. IV. Béla ki­rály 1260-ban kelt oklevelében azzal az indoko­lással adományozta Szigligetet a pannonhalmi apátságnak, hogy ott várat építtessen. Favus pannonhalmi apát két év alatt fel is építtette Béla király azonban 1262-ben vissza vette tőle s más birtokkal kárnótólta. A királyi kézben levő vár a XIII század vé­gén a Pok nemzetségből származó Kórichidai csa­lád kezébe jutott. A XV. században a Gersei Pethők, Némái Kolosok, 1445 után pedig Újlaki Miklós birtokolta a várat. 1524-ben, Újlaki Lő­rinc halála után II. Lajos király a Tóti Len­gyel családnak eladta a várat. A Lengyeleké volt azután 1702-ig, amikor császári parancsra lerombolták. A Pavus apát által építtetett XIII. századi vár valószínűleg a sziklagerinc déli végén ma­gasodó toronyból, az ahhoz észak felé csatla­kozó, elpusztult palotaszárnyból és az előttük álló kápolnából állott. Ezt az épületegyüttest vették körül vastag kőfallal á XIV. században. A XV. században további épületekkel bővült a felső vár, amely alá az alsót 1531 és 1540 kö­zött Török Bálint építtette tiszttartójával, Martonfalvai Imre deákkal. Török Bálint fogság­ba esése után visszakerült a Tóti Lengyel csa­ládhoz. 1547 és 1573 között Magyar Bálint - Lengyel Brigitta férje és a kiskorú Lengyel ör rökösök gyámja - volt a Győri Főkapitánysághoz tartozó vár kapitánya. Thury György és Gyulaffy László mellett a Dunántúl harmadik nagyhírű ka­tonája volt, egyben Fonyód kapitánya is. Közel harminc esztendőn át, embertelen körülmények között védte végvári vitézeivel a Balaton vona­lát a törökök meg-megujuló rohamai ellen. A török hódoltság megszűnése után a csak nagyköltségge.1 fenntartható várat tulajdonosai a sorsára hagyták. 1702-ben a már korábban le­égett várat elpusztították. A Vár-hegy és a Balaton között emelkedő sza­bályos kúp alakú Ovár, vagy "Királyné Jzoknyá- ja" nevű domb tetején, az erdőben kisebb romok vannak. . inden bizonnyal hadi célokra emelt 2- p itrnény, talán a vár elő vára volt a török, idők­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents