Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1976-05-01 / 5. szám
MAGYAR TAJAK- MAGYAR TÖRTÉNELEM SÉTA A. DEBRECENI EMLÉKKERT FAI KÖZÖTT: E kellemes fekvésű, liaetszerüen parkosított terület a múlt század első évtizedeiben mée kopár homoksivataa volt, része a templomot csaknem teljesen körülvevő, nagy kiterjedésű piactérnek. A múlt század ötvenes éveiben két áldozatkész debreceni polgár, Várady-Szabó Lajos és Csanak József nagy összeséi alapitványa teremtette mee az Emlékkert Társulatot, amelynek célja "főiskolai térnek szépészeti és egészségügyig szempontból való növényzetteli beültetése és oly kies héllyé való változtatása, hol méltóság, gal állhassanak azok az emlékszobrok, miket a hálás nemzedék koronként emelend a haza és tudományok körül kiváltképpen városunkban magoknak érdemeket szerzett és elhunyt nagy fiainak'.' A Társulat a parkot válogatott fajtájú fákkal ültette be, öntözésére kutat furatott, a területet kovácsoltvas kerittéssel vette körül. Elsőnek az 1849. augusztus 2-i debreceni csata hőseinek tiszteletére készített síremléket állították fel a parkban 1865-ben. E hányatott sorsú emlékmű megteremtésére már az 1850-es évek végén mozgalom indult, azonban Marsaiké Jánosnak haldokló oroszlánt ábrázoló szobrát a politikai viszonyok miatt évekig nem lehetett felállítani» Az Emlékkertben sem sokáig állt ez a síremlék, a város aulikus érzelmű, a bécsi udvar iránt szerfölött lojális vezetősége "tapintatból" eltávolíttatta innen, s jelenleg a Gsigekerti Hősök Temetőjében látható. A kertet díszítő emlékművek között találjuk a Gályarabok Emlékoszlopát, amely az 1673-ban - a Vesselényi-féle összeesküvés leleplezése után - I. Lipót császár által gályarabságra Ítélt református papok és tanítók emlékét hirdeti. Az ellenreformáció áldozataitl67ő. február 11-én Ruyter holland admirális váltotta ki és küldte haza. Az emlékoszlopot özv. Hegyi Mihályné állíttatta 1895-ben» négy oldalán a gályarabságot túlélt és hazakerült 40 református pap, illetve tanító nevét olvashatjuk. ' Néhány lépéssel tovább a magyar szabadság védelmében folytatott évszázados harcok egyik kiemelkedő alakjának, a hajdúság nagy pártfogójának és letelepítőjének, Bocskai István erdélyi fejedelemnek bronzszobrát látjuk. Az Emlékkert szélén, külön kis virágos előtérben áll Csokonai Vitéz Mihálynak, Debrecen nagy fiának, a felvilágosodás kora legnagyobb magyar költőjének szobra. A magas márvány alapzaton álló és arccal a kollégium felé tekintő bronzszobrot - szakértői vélemények szerint talán a legszebb magyar közterületi szobrot - Izsó Miklós mintázta 1867-ben. A bronzöntést Ferdinánd Miller végezte Münchenben, s a szobrot 1871. október ll-én leplezték le. Izsónak ez egyetlen nagyobb, kivitelezésre került közterületi szobra. Külön érdekessége a szobornak, hogy - mivel Csokonainak hiteles arcképe nem maradt ránk - Izsó szobra előképül szolgált minden későbbi Csokonai ábrázoláshoz. A szobrot tiz évig tartó társadalmi gyűjtés adományaiból állíttatta Debrecen közönsége. Az Emlékkert kapcsán kell beszámolni a közvetlen környezet egy másik látnivalójáról is, amely a Füvészkert utca mentén látható. Egy fává nőtt liciumtő áll itt, erős indáival mélyen belenőve egy vas ablakrostélyba. Botanikai ritkaság ez a fává nőtt lycium, mert e növény mint sövénynek való cserje, bokor ismeretes. A nevezetes"lyciumfához" sokat emlegetett történelmi anekdota fűződik. A XVI. században Debrecen reformálását megindító Bálint pao a katolikus Ambrosius mesterrel neves vitában sétált fel s alá az öreg plébánia előtti utón.Kezében egy letört lyciunágat tartott, és hogy nagyobb nyomatékot adjon szavainak, ezzel gesztikulált. Ambrosius mester makacsul hangoztatta, hogy sohasem lesz vallás abból, amit Kálvin tanít. "Akkor lesz ebből vallás - kiálltot- ta indulatosan -, mikor a lycium fává nő." "Hát akkor fa lesz belőle!" - válaszolta Bálint pap, és lábai előtt földbe szúrta a lycium ágat. S lám, az igénytelen kis galyacska megfogant, nőtt, növekedett, sőt erőteljes fává sarjadt, ágaival befonta a plébánia vasrácsos ablakrostélyát. Kikor évszázadok múlva sor került az öreg épület lebontására, kegye- letes kezek megőrizték a legendává nőtt lyceum- fát, s az ablakrostállyal együtt érintetlenül hagyták. A fává nőtt lyceumbokor kora mintegy százhatvan esztendő lehet.-p.a.# S2IGLIGST VÁRA» A Tapolcai-medence Balatonba nyúló két öble között emelkedik Szigli^et hármas dombja. Közülük a falu felett álló, meredek sziklataraju Vár-hegyen találjuk a vár romjait. Szigliget tatárjárás után épült váraink közül azon kevéshez tartozik, amelynek építési idejét és épittetőjét is ismerjük. IV. Béla király 1260-ban kelt oklevelében azzal az indokolással adományozta Szigligetet a pannonhalmi apátságnak, hogy ott várat építtessen. Favus pannonhalmi apát két év alatt fel is építtette Béla király azonban 1262-ben vissza vette tőle s más birtokkal kárnótólta. A királyi kézben levő vár a XIII század végén a Pok nemzetségből származó Kórichidai család kezébe jutott. A XV. században a Gersei Pethők, Némái Kolosok, 1445 után pedig Újlaki Miklós birtokolta a várat. 1524-ben, Újlaki Lőrinc halála után II. Lajos király a Tóti Lengyel családnak eladta a várat. A Lengyeleké volt azután 1702-ig, amikor császári parancsra lerombolták. A Pavus apát által építtetett XIII. századi vár valószínűleg a sziklagerinc déli végén magasodó toronyból, az ahhoz észak felé csatlakozó, elpusztult palotaszárnyból és az előttük álló kápolnából állott. Ezt az épületegyüttest vették körül vastag kőfallal á XIV. században. A XV. században további épületekkel bővült a felső vár, amely alá az alsót 1531 és 1540 között Török Bálint építtette tiszttartójával, Martonfalvai Imre deákkal. Török Bálint fogságba esése után visszakerült a Tóti Lengyel családhoz. 1547 és 1573 között Magyar Bálint - Lengyel Brigitta férje és a kiskorú Lengyel ör rökösök gyámja - volt a Győri Főkapitánysághoz tartozó vár kapitánya. Thury György és Gyulaffy László mellett a Dunántúl harmadik nagyhírű katonája volt, egyben Fonyód kapitánya is. Közel harminc esztendőn át, embertelen körülmények között védte végvári vitézeivel a Balaton vonalát a törökök meg-megujuló rohamai ellen. A török hódoltság megszűnése után a csak nagyköltségge.1 fenntartható várat tulajdonosai a sorsára hagyták. 1702-ben a már korábban leégett várat elpusztították. A Vár-hegy és a Balaton között emelkedő szabályos kúp alakú Ovár, vagy "Királyné Jzoknyá- ja" nevű domb tetején, az erdőben kisebb romok vannak. . inden bizonnyal hadi célokra emelt 2- p itrnény, talán a vár elő vára volt a török, időkben.
