Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1976-05-01 / 5. szám

Ml VAN A BÉLYEGEN? II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordu­lója alkalmából március 27-én hét bélyegből ál­ló sorozatot adott ki a Magyar Posta. A bélyeg­képek festmény reprodukciók. A Uo filléres értéken látható alkotás isme­retlen festő müve a 18. századból, cime Kuruc- labanc összecsapás. A festmény a budapesti Had­történeti Muzeumtulajdona. A mü a Rugendas modo­rában festett képek egyik kitűnő darabja. A festményen három császári és két kuruc lovas küzdelmét láthatjuk. A lengő mentéjü és süvegü jobbfelől elvágrtató kuruc lovas alakját paripá­ja fehér szinével is kiemeli a festő. A többi négy figura a háttérben helyezkedik el. Balszé­len sebesült ló a jobb oldalon egy halott csá­szári katona fekszik. A 60 filléres bélyeg Veszprémi Endre, II. Rá­kóczi Ferenc és Esze Tamás találkozása cimü kér pét ábrázolja. A művész a felkelő jobbágyok és választott vezérük találkozásának megjelenítésé­nél a századvég legjobb, plein air történeti festészetének hagyományaiból indult ki. Az üde természeti környezet mélybevezető középpontjá­ból kiemelt fejedelmi lovasalak felé irányul minden mozdulat, ő a kép kompoziciós és érzelmi centruma.A fejedelem arca elszántságot tükröz. Az 1 forintos bélyegre Than Mór, Az ónodi on- szággyülés cimü alkotása került. A kép az Or­szágházban látható. Azt a jelenetet láthatjuk- itt, amikor az országgyűlésen a Turóc megyei ne­meseket, a felháborodott rendek az országgyűlés sátorában lekaszabolták. A művész kedves témája lehetett, mert már ifjúkori próbálkozásai között is szerepel egy hasonló tárgyú vizfestmény. A kép egyébként Batthyány Lajos, az 18^9-ben ki­végzett magyar miniszterelnök megrendelésére ké­szült. A 2 forintos érték ismeretlen művész, Táboro­zó kurucok cimü alkotását mutatja be a Nemzeti Múzeumból, Ennek a képnek hazai mester az alko­tója, aki nem vállalkozott mozgalmas lovascsata ábrázolására, inkább a németalföldi művészetben kedvelt tábori zsánerjelenetek világát ültette át a hazai mügyakorlatba. Szerencsejáték látha­tó a baloldali sátorban, a poharát bajtársai e- gészségére üritő katona középütt, a fegyelemsér­tő katona megbotozása a háttérben. A 3 forintos értéken Zrinyi Ilona, a fejede­lem édesanyja látható. Nemzeti Muzeum tulajdona. A névtelen festő kvalitásos művészi iskolázott­ságára vall, hogy összhangba tudta hozni az áb­rázolt egyéniségének és a társadalmi rangot jel­ző járulékos elemeinek bemutatását, ami ritka­ság a kor hazai művészetében. Zrinyi Ilona kü­lönös délszaki szépségének visszaadásán túl é- reztetni tudja az asszony erélyes szellemét,bá­torságát, nagy eszmék iránti lelkesedését és ki­tartását. A ű forintos bélyegen a Kuruc tisztek cimü alkotást reprodukálták. A művész neve ismeret­len. Un. őrszoba-zsánerjelenetet láthatunk e képen. A figurák arcvonásai meglehetősen semati­kusan festettek, nagyobb hangsúlyt kap az öltö­zet és a tiszti jelvény - a diszbuzogány - ábrá­zolása. Az ilyen kisméretű képeken őrizték a ha­zai udvarházakban a Eákóczi-szabadságharc til­tott emlékét a XVIII. század folyamán, a XIX. század elején. Az 5 forintos érték Mányoki Ádám kevéssé is­mert, korábbi Rákóczi portréját ábrázolja. Má- nyoki a barokk uralkodóportré nagyszabású fran­cia mintái nyomán készítette el müvét. A kép szintén a ‘‘agyar Nemzeti Múzeumban található.-filsz­STIRUNG GYÖRGY: EGY ÉVE HALT MEG MINDSZENTI JÓZSEF Most egy éve, 1975. májusában száguldott vé­gig a világon a szörnyű hin Mindszenty József esztergomi érsek, Magyarország biboros-primása nincs többéi Hazájától távol, keserű száműzetés­ben, de mégis ősi magyar földönt a bécsi Pazma- neum falai közt szűnt meg dobogni nemes szive, az a szív, mely egész életében Istenért, és nem­zetéért é§jett. Árva népünk ekkor, ebben a szomorú pillanat­ban lett igazán árva. Szegényebbekké váltunk mindenkinél, mert elveszítettük a kezet, melybe - mint gyermek apja kezébe - addi^ kapaszkod­tunk, elveszítettük az irányitó fényt, mely u- tán mindig bizton igazodhattunk a világot egy­re jobban elborító hideg sötétségben. Nehéz volt elhinnünk a hirt, amikor egy esz­tendővel ezelőtt világgá röpítették azt a telex­gépek. Bénultan álltunk akkor és időbe telt.mig feleszméltünk! milyen veszteség ért bennünket számüzötteket és az egész magyar népet. De azon túlmenően isi az egész emberiséget. Mert Mind­szenty Józseffel olyanvalaki távozott az élők sorából, aki jellemének tisztaságával, magas- sabbrendü erkölcsiségével több volt mindenkinél. Mindszenty József nemcsak hazájának és nemze­tének mártírja, hanem az egyetemes keresztény­ségnek is. A papi hivatást nála komolyabban sen­ki sem vette és Krisztus katonájaként egész é- letében Egyházáért harcolt. Küzdött a lelkiis­meret és a hit szabadságáért, bármilyen irány­ból is fenyegette azt veszély. Szembeszált min­den zsarnoksággal, minden megalkuvással és vál­lalta az ezzel járó meghurcoltatást, megalázta­tást. És amikor 5 évvel ezelőtt, 1971-ben el kel­lett hagyni hazáját, vállalta élete legnagyobb, legnehezebb keresztjét is. Attól kezdve megosz­totta velünk a számüzött-sorsot. Uj fejezete kezdődött ezzel munkásságának! eljött közénk, hogy erőt öntsön a csüggedőkbe, hogy tanítson, példát mutasson és hogy maga köré gyűjtse a már már szétszóródó nyájat. Azalatt a három és félesztendő alatt, mig köztünk élt, megadatott Neki, hogy találkozzék híveivel s megadatott nekünk, hogy találkozhas­sunk Vele. Hogy hallgathassuk bölcs intelmeit, tanításait. S most, halálának első évfordulóján tartsunk lelkiismeretvizsgálatoti hűek marad­tunk-e az Ö szavaihoz, jól sáfárkodtunk-e azzal a szellemi örökséggel, melyet ránkhagyottY Tekintsen mindenki magába és tegyen szent fo­gadást a lelki Fejedelmünk halálának első évfor­dulóján! az C útmutatásait soha szem elől nem tévesztjük és mindig híven követjük végrendele­tét. Legjobban azzal tudjuk leróni tiszteletün­ket előtte, Aki ma már Isten szentjei közül fi­gyeli küszködésünket, hogy újra fogadalmat te­szünk sírjánál! fáradhatatlanul dolgozunk to­vább az C szellemében a magyarságért. Márai Sándor irgai "A keleti és nyugati világ egy napon szamot kell adjon önmagának azért, ami Magyarországgal történt, s aztán azért, ami nem történt. Ez a számadás lassú de elkerülhetetlen. A napnyugati civilizáció egyik titokzatos, mélyáramu, az időben lassan továbbrengő számadása ez. A Nyugat mulasztá­sára illik, amit Talleyrand mondott, amikor Napoleon kivégeztette az enghieni herceget! "Ez több volt,mint bűn...Hiba volt."

Next

/
Thumbnails
Contents