Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1976-11-01 / 11. szám
Tallózás a magyar lapokban; AKIT 50Y NYAKKENDŐTŰÉ?-' ELADTÁK VASUKAT. Akik október 21.-én este hallgatták arádiót vagy nézték a televíziót, az első percben azt hihették: rosszul hallanak vagv kánrázik a szemük. v9'"t amit láttak-hallottak valóban hihetetlen volt! Fs nemcsak hihetetlen, de kiábrándító és el szomoritó is egvben. Szomorú fényképe néhány gerinctelen. köpönyegét naponta forgató öncsinálta u.n. emigrációs vezetőnek. "’ért mi is történt voltaképpeni Semmi más,mint csunán annvi, hogy Ford elnök ránézett a naptárra és látta: milyen közel a választás. Ugyanakkor al kalma volt olvasni azt az egyöntetű felháborodást amit legutóbbi ostoba kijelentése a középeurópai népek "függetlenségéről" kiváltott etnik körökben Nos valahogyan ezt ellensúlyozni kellene, mert az utólagos mosakodás és egyes ügyködő magyarok sze- recsenmosdatása nem sokat változtatott a helyzeten. Valamelyik tanácsadójának eszébe jutott egy mentőötlet: most lesz azoknak a renitens magyaroknak valami évfordulója, nosza, jó alkalom, hogy meghivjuk őket és kezetrázzon velük az elnök. Biztosan eljönnek, mert szeretnek szerepelni és ha még a kézfogás mellé egy kis ajándékot is kapnak, sikerült megmenteni néhány szavazatot. S máris ment szét a telefon annak a pár "kiválasztottnak", akiket a Fehér Házban a magyar emigráció "vezetőiként" tartanak számon. Meghívás a Fehér Házba! - aki a magyarok hiúságára alapitja terveit, kősziklára épit! Mert persze, hogy mind elmentek és 21.-én délben ott hajlongtak az elnök előtt, aki néhány nappal azelőtt egyszerűen leir- ta egész Középeurópát, s azzal együtt hazánkat is, A TV-ben jól lehetett látni, amint a magyarok élén hajbókoltak olyanok, akik az emlékezetes elnöki elszólás után, de már a soha-meg-nem-cáfolt Sonnenfeldt-doktrina után is nagy hangon jelentet ték ki: jóérzésü magyar ember nem szavazhat Ford- ra! S ezek a paprikajancsik, most egymás sarkát taposták, hogy az Elnökkel együtt kerüljenek a televízióra és a megtiszteltetéstől félájultan vették át az elnöki kezekből azt a nyakkendőtűt,amit - barátságuk megpecsételéséül - mindegyikük markába nyomtak. A nyakkendőtű ottragyog most olyan emigrációs "vezetők" mellén is, mint Pogány András és Gereben István is, akik elsők közt Ítélték el Ford múltkori elszólását s most az elsők közt tolongtak a TV-kamerák előtt. A kortesfogás sikerült és nem is került sokba Fordéknak: csak egy aranyozott nyakkendőtűbe! Hogy egyesek milyen olcsón el tudják adni meggyőződésüket! ... (AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET) (AMERIKAI—hANADAI MAGYAR EL3T)"Uj korszak kéz dődik Amerika történetében! Nemcsak Fordot, Kis- singert, Sonnenfeldt-et akolbólintották ki az a- merikai szavazók, hanem kigerebenezték a magyar kutyuló ki járókat is a Fehér Házból...." "...még az utolsó percben is voltak Saulok, kiknek szeméről nem esett le a hályog a magyar nép pusztítói közé álltak és Fordék teljes össze omlása előtt 10 nappal egy nyakkendőtűért (nem egy tál lencséért) hajlongtak és Ígérgettek (szavazó tömegek nélkül) gerinctelenül. Nem segített a nyakkendőtű!... ezek a ki járók nagyon hamar elfelejtették a Helsinkii Egyezmény és Ford állítását, hogy nincsenek rabnemzetek.de most amerika népe megadta a megérdemelt választ. A nyakkendőtűt eltehetik emlékbe vagy pizsamá jukra tűzhetik, talán elkergetik lidércálmukat. A kutyuló patkányok bevettek maguk közé egy fiatal tapasztalatlan embert is, aki elszólta magát, hogy amikor az etnik csoportot Ford meghívta a Fehér Házba egyik etnik kérte, hogy Kissin- gert és Sonnenfeldt-et bocsássa el. Ford leghatá rozottabban "nyet"-et mondott. (És a mi "vezéreink", ez az öncélú klikk, aki szeretnek a mi nevünkben díszelegni, ezt a tény saját önző céljaik érdekében előttünk elhalgat- ták.) (SZÁMADÁS) A kanadai magyar szabadságharcosok lapja: "Sötét az emigráció tekervényes útvesztője, a- kár az ingoványos láp. Az eltévedt utast egy imbolygó lidérces fény csalogatóan szédíti, magához vonza és menten elnyeli. Kicsi akamokok szédelgő vitustánca, mely kör be fogja és menten magával huzakodva a tehetetle: mitsem sejtő bámészkodókat... ...Es mindenütt, ahol csak létezik egy maroknyi magyar azt körülszaglászva igyekeznek zengze tes szavak - mámoros és önkivületi lázba ragadni és hozni, hogy dőljön a dollár a megváltói: - de mire': Ellenőrizhetetlen célokra... ...Kár pedig, hogy a magyarok még most sem ve szik észre, hogy őket orruknál fogva vezetik, e- zek a minden hájjal megdörzsőlt góbé-atyafiak és a köréjük sereglett "ki ha nem ők" tomászkodó é epéthányók sisere hada!..." DR. SPILSNBERG GYÖRGY: HATODIK ÉVFOLYAMÁHOZ ÉRKEZETT A WASHINGTONI SZABADEGYETEM (KANADAI MAGYARSÁG)/Kékuiság/: "A kanadai magyarok nevében is...az Egyesült Államok egyik pártjával azt az Észak-Amerikai Magyar Külügyi Bizottságot azonosították, amelyben a kanadai magyar egyesületek vezetői s képviselői is helyet foglalnak." **■•*••*■ (CHICAGO ÉS KÖRNYÉKE): "A republikánus párt alkalmazottjai beszélnek a magyarság nevében...Pásztor László az amerikai magyarok megértéséről és legmesszebbmenő támogatásáról biztosította Fordot. Ehhez meg kell jegyezni, hogy Pásztornak nincs joga Fordnak vagy bárki másnak bizalmat szavazni az amerikai magyarok nevében..." A washingtoni Mindszenty Szabadegyetem szeptember 12.-én nyitotta meg hatodik évfolyamát a Catholic University Cardinal Center Halijában. Völgyi Gvula, a Cardinal Mindszenty Society elnöke ismertette elöljáróban az előadások célját, majd Dr. Irányi László piarista tartományfőnök mutatta be az előadót, Stirling Györgyöt. Az előadás tárgya a magyar irodalom volt, "Irodalmunk a Halotti Beszédtől a 19. századig"cimmel Stirling Gvö-rgy egykori tanárának, Sátori József atyának nyomdokain haladva, az ő e tárgyban tartott előadásainak megmaradt feljegyzéseit használta fel előadása vázául. íz előadás népes hallgatósága hálás tapssal ju talmazta az előadót, aki Sátori atya szellemében és az ő Útmutatásával újra felelevenítette számuk ra a magyar irodalom soha el nem hervadó szépséSolt- (morontoi MAGYAR ÉLET)
