Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1976-11-01 / 11. szám
Mint Washingtonban hamar elterjedt a hir. az orvosi Nobel-dij egyik kitüntetettje magyar származású! Dr. Gajdusek C. Dániel kutató orvos édesapja a század elején vándorolt ki Magyarországról Amerikába, ahol Yonkersben telepedett le. Két fia született: s egyik ezek közül most elnyerte a legnagyobb tudományos kitüntetést! Dr. Gajdusek most 5^ éves. A Harvardon fejezte be tanulmányait, majd Kaliforniában végzett kutató munkát. Éveket töltött Ausztráliában és New Guineában, ahol bizonyos idegrendszeri betegségeket tanulmányozott a benszülöttek közt. Olyan kórokozókat fedezett fel, melyeknek fertőzése majdnem mindig halálos volt. Felfedezése uj utakat nyitott a gyógyítás terén. Az uj Nobel-dijas tudós jelenleg a washingtoni National Institute of Healt keretében dolgozik és Chevy Chase-i (Maryland) házában él. Nőtlen, de több örökbefogadott gyereket nevel. Nyolc nyelven - köztük magyarul is - beszél és magyar származását nem felejtette el: utazásai közben gyakran meglátogatja magyarországi rokonait. Az ÉRTESÍTŐ nevében 8ZÍvből gratulálunk magas kitüntetéséhez! Könyvismertetések: Egyszerre három uj magyar könyv is érkezett szerkesztőségünk cimére, könyvek, melyekről néhány szóban meg kell emlékeznünk.^Kisjókai Erzsébet, az Európában élő kiváló Írónő egy újabb no- velláskötettel ajándékozta meg az emigrációt, mind azokat, akik még áhitják a magyar betűt, a finom- hangulatu elbeszéléseket. A kötet cimadó novellája, a "Balatoni vihar” drámai feszültségével megfogja az olvasót, de valamennyi elbeszélés kedves szórakoztató olvasmány. Kaliforniából két verseskötetet is hozott a posta. Mindkettő arról tanúskodik, hogy Los Angeles környékén egy tömbben élő nagyszámú magyarság nemcsak ápolja és fenntartja a magyar kultúrát, de alkotó tehetségeket is termel ki magából. Stub- ner Gyula verses kötete - RÓMA A SORSA - egy mélyen érző, sok megpróbáltatáson átment ember, egy igazi kóltó verseit tartalmazza. A közel százoldalas kötetet díszítő művészi fametszetek Ferencz Béla munkái és nagyban emelik a könyv értéket. Az 19?5-ben Kaliforniában megjelent kötethez Nagy Lajos püspök irt előszót. Zala András Pál szépkiállitásu verseskönyve első pillantásra megragadja az olvasót és ha belelapoz a LELKEK HÚRJA cimü versgyűjteménybe, nehezen tudja azt letenni. Aki szereti a magyar verset, kedvére tallózhat a gazdag költői termésben, melyek közt külön csoportot alkotnak a költő megzenésített versei, hangulatos dalai. A kötet, melyet 2^0 oldalon 197^-ben adtak ki Kaliforniában, Szalay Gyula illusztrációi díszítik. Mindhárom könyv megrendelhető az ÉRTESETŐ könyvosztályán, valamint ugyanot beszerezhető Kisjókai Erzsébet “Csillagok a Magyar égen" (Nagyasszonyok) cimü sorozatának most második kiadásban megjelent harmadik kötete is. Az AMSz jelenti: Az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósági ülését 1976. november 27.-én Clevelandiján tartja. Az AMSz igazgatósága, Ft. Dr. Bé- ky Zoltán elnök, Dr. Nádas János I.B. elnök beszámolóig valamint Végh Jenő titkár, Szentmiklóssy Pál pénztáros és Taba János ellenőr jelentései u- tán a Szövetség jövő évi terveit fogja megtárgyal' ni. A tárgysorozat pontjai között szerepel: Az AMSz 70 éves fennállásáról való megemlékezés, az 1977 évi költségvetés, a Szövetség anyagi alapjainak megerősítése,és a szervezési munkák fokozása. Az ülés a megüresedett tisztségek betöltésével is fog foglalkozni, melyekre Bodnár Gábor alelnök vezetésével möködő jelölő bizottság a következőket jelölte: Nt. Bertalan Imre, Hámos László, a Committee for Human Rights in Rumania vezetője, Frec8ka Márta szerkesztő-kiadó és Dr. Felsőőry Attila orvos (Cal.). Az ülés politikai ügyekkel, az otthoni és az elszakított területek magyarságának helyzetével is foglakozni fog. Eszenyi László a Külügyi Bizottság elnöke beszámol az erdélyi kérdéssel kapcsolatos akciókról. EDITORIAL PAGE The Richmond News Leader Tuesday, .November 9, 1976 Will Carter Keep Promise About Hungary? Editor. The News Leader: Now that the elections are behind us, my thoughts turn 'o the tragic events that took place 20 years ago in Hungary. November^ 1956, will remain a day that should be remembered by all freedom- loving nations. On that day the Soviet troops marched into the streets of Budapest and ruthlessly crushed the short-lived freedom of the Hungarian people. In this connection I received a copy of a Mailgram sent to the Hungarian monthly Értesítő, published in Baltimore, by the President-elect oo October 22, expressing his views. Among other things Mr. Carter stated the following: “When elected President I plan to make it understood that if any nation, whatever its political system, deprives its people of basic human rights, that fact will help shape our people's attitude toward that nation’s government. If other nations want our friendship and support, they must understand that wc: want to see basic human rights respected, and this includes the rights of Hungarians wherever they may be.” We hope that Mr. Carter will be able to keep this promise. IRENE M BALITY. HALOTTAK NAPJÁN Ezer és ezer halottunk van. Sirhant a város szivében, a tizenegy éve ledöntött Pázmány-szobor e- lőtt. Sírok a temetőben és temetetlen halottak. Hősök, akik harcoltak, fegyvertelen tüntetők,asz- szonyok és gyermekek. Emberek, akik emberi sorsot követeltek, akik hittek és reménykedve vonultak a tiszta lobogók alatt, ajkukon dal, szivükben forró tűz. Sorsuk szörnyű lett. Felkelt a nép, nem szervezetten, egyedül a lelkek parancsára. Az egész nép, az egységes magyar nép kelt fel, hogy véghez vigye azt, amire nem tud példát adni a világtörténelem. Diákok, ifjak, munkások és parasztok főiskolás fiai, katonák,honvédek. ..Egymásra találtak, kézről-kézre adták a fegyvert, a rádió ontotta még a hazugságait a ”su- hancokról” a "csőcselékről” s a nép ezalatt csodákat tett. Puszta kézzel és ököllel eleinte, majd áradva, mint tengernyi folyammá egyesülő zugó ö- zön, fegyverrel vívta harcát. Láttam őket, ismertem és most gyászolom őket.. Gyászoljuk valamennyien, akik egyetértünk és egyet akarunk. A vér piros színébe borult a budai hegyekben a vadszőlő, az ősz hervasztja a fákat, hajnali ködök ülik meg a temetőket. Borzalmas a feltáruló ezer és ezer sirgödör látványa. Számukat ki tudná ma? Megtudjuk-e valaha is? Keserűség folytogat, a szív elszorul. Az értelem vigaszt keres, hogy a nyitott sírok fölött fogadalma száll: kompromisszumok, tántor- gások nélkül fogjuk kötelességünket teljesíteni, hogy tudjuk: halottaink mellett sírba helyezzük mindazt is, ami eddig gyötört és gyalázott. Harcosok, áldozatok pihennek sírjaikban. HALOTTAK NAPJA, 1956. A gyász lobogói lengtek a harcok napjaiban a nemzeti színek mellett. Imádságos lélekkel tesz fogadalmat a magyarság a fájdalom maradjon felejthetetlen, a nemzeti egység pedig törhetetlen. Halottaink emlékét őrizzük meg szivünk dobbanásáig. A túlélők számára egyetlen parancs szól: a mi munkánk most kezdődik... (KIS ÚJSÁG 1956. november 1.)
