Baltimore-i Értesítő, 1975 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1975-08-01 / 8. szám
Dr. Pogány András« g Ahogy mi látjuk... A Magyar Szabadságharcos Világszövetség amerikai szervezetének országos tisztujitó közgyűlése szeptember folyamán Los Angelesben lesz megtartva s P. Vitéz Baán OFM országos elnök vezetésével a szabadsagharcosok ott gyűlnek össze, hogy további két esztendőre elnököt és tisztikart válaszszanak maguknak. A Magyr Szabadságharcos Szövetség szervezeti erejére jellemző, hogy ezek az időszakonként megismétlődő szervezeti összejövetelek 18 év után sem vesztettek semmit vonzóerejükből vagy érdekességükből. Persze Los Angelesben élő bajtársaink sok mindent terveznek ezzel a tisztujitó közgyűléssel kapcsolatban« lesz sajtókonferencia, szoborkoszoruzás, bankett, előadás. A lényeg azonban mégis az a tény, hogy 18 év után is együtt dobban oly sok magyar szabadságharcos szive, Los Angelesben, mint akkor, messze Budapesten, 1956-ban. x A Pázmáneumban hurcolkodnak. Vecsey atya, Monsignor Mészáros, a kedvesnővérek bizony csomagolnak. A Pázmáneum ugyanis az esztergomi érsek joghatósága alatt áll és Mindszenty hercegprimásunk eltávoztával minden nap várható, hogy Lékai püspök, esztergomi apostoli adminisztrátor ráteszi a kezét az ősi magyar intézményre, ahol annyi magyar biborost, érseket és püspököt készítettek elő a papságra és egyházi életpályára. A Hercegprímás Ur iratait, leveleit és ingóságait ezért már a temetés napján elmozdították az épületből. Nem Lékai miatt, hanem a népidemokratikus "hivőkre" való tekintettel, akik az Egyházügyi Hivatalban professzionális alapossággal fojtogatják a Katolikus Egyházat. Az ingóságok Svájcba kerülnek, ahol remélhetőleg hamarosan létrejön a Mindszenty - Muzeum és Könyvtár. A kedvesnővérek egy része visszakerül Buffaloba, néhányan viszont Rómában találtak maguknak menedéket. A Pázmáneum ugyan ottmarad a Blzmann Gassen, Bécsben, de a Hercegprimás Ur mosolya, kedvessége és egyénisége nélkül még sem lesz többé ugyanaz, mint a Hercegprimás Ur ottartozkodása idején... x Mr. Charles Wilson, texasi kongresszusi képviselő nem veti meg az utazást s mikor meghívták Magyarországra is, európai körútja során, bizony nem mondott nemet az elvtársaknak. Azok persze kedveskedtek neki, jól tartották, etették-itatták s közben arról beszéltek neki, hogy a Szentkoronának bizony Budapesten lenne a helye, hiába kiabálnak azok a fránya emigráns magyarok szerte a nagyvilágban. Elmondták egyszer, kétszer, többször is, mire Wilson képviselő ur úgy megtanulta a_ Szentkorona kommunista meséjét, hogy még ideát sem felejtette el. Hazatérve felkért három barátját s május 20-án beadott egy törvényjavaslatot mindnégyük nevében a Szentkorona visszaadásáról a "magyar" kormány számára. Persze a másik három is olyan nagy magyar alkotmányjogi szakértő, mint Wilson űrt Alabamából, meg a jó Isten tudja, honnan jöttek s véleményt nyilvánítottak a magyar alkotmányjogi kérdésben. Nem hagytuk annyiban az ügyet. Gereben István, Washington-i képviselőnk, személyesen hivta tetemre Wilsont, aki bizony nem igen volt képes Gereben István kérdéseire válaszolni. Ugyancsak ő tudomására hozta az incidenst a State Departmentnek, akik az egészügyet kézlegyintéssel intézték el, hogy Wilson ur véleménye sem nem oszt, sem nem szoroz. De sorban álltak a Szentkorona Amerikában tartásának régi támogatói is, elsősorban Frank Horton, rochesteri kongresszusi képviselő, aki elsőnek nyújtott be törvényjavaslatot ebben az ügyben sok évvel ezelőtt. Tudomásunk szerint nemsokára demonstrációs jellegű felvonulásra számíthatunk a Ház sok magyarbarát és antikommunis- ta tagja részéről. Jelen sorok Írója egyenesen Ford elnöknek irt. A junius **-én kelt levélre már junius 10-én udvarias válasz érkezett, biztosítva e sorok Íróját, hogy előadott véleménye megfelelő helyen "care fully noted". Ennek ellenére nem ártana, ha néhány udvarias levélben kifejeznénk nemtetszésünket a "magyar alkotmányjogásszá" gyúrt texasi törvényhozónak. ******************'*'*********‘**********'****t*******»***********<r************ GEREBEN ISTVÁNJ A DIKTATÚRA MINT ORVOSSÁG? A New York-i Magyar Élet junius 7.-i számában Frey András Amerikai Recept cimü cikke megütött, elgondolkoztatott. Frey András érzelmi alapokra, hiányos olvasottságra, egy-két tengerentúli barátjának véleményére épített cikkei már máskor is elképesztettek, de eddig jóindulatában alapvető politikai erkölcsösségében nem volt okom kételkedni. Junius 7.-i cikkében a nyugati világra, elsősorban az Egyesült Államokra vonatkozó kritikájának igazi mozgató rugója napvilágra kerül. S ezt a leleplezést két mondattal ő maga végzi el. Amerika züllöttségére hivatkozva ezt Írja Frey Andrási "Lehet, hogy ezt a társadalmat a végső elzülléstől már csak három dolog mentheti meg.Belső regenerálódás, diktatúra, vagy pedig egy vesztett háborúval járó súlyos megrázkódtatás." A züllöttség ellen Frey által javasolt orvosságok között szerepel a diktatúra. S ezt egy o- lyan újságíró Írja, aki egy olyan országnak a szülötte, amely 30 év óta küzködik ezen "orvosság" mellékhatásaival. S Frey komolyan gondolja azt, hogy a diktatúra tényleg javító hatású, erkölcsösséget szül. Ha nem igy volna nem állapítaná meg keserűen hogyi "A második -a diktatúra- sem valószínű, mert itt /az Egyesült Államokban/ a katonák nem csak jogtiszteletből hajolnak meg a kormány előtt, ami dicséretükre válnék, hanem szervilizmusból, hiszen még akkor sem tiltakoztak, amikor a kormány - előbb Johnson, azután Nixon - eltiltotta az amerikai tábornokokat Vietnámban a győzelemtől és igy vitték bele a verességbe a hadsereget és gyalázatba az Egyesült Államokat. Olyan katonák akik ezt a politikusoktól diktált öngyilkos stratégiát végigszolgálták, nem mernek gátat vetni politikai árulásnak." Ez a fejezet pár mondatban feltárja Írójának az Egyesült Államok alkotmányos, politikai ügyeiben való járatlanságát az amerikai polgár /katona/ politikai állásfoglalásával, állampolgári kötelességeinek teljesítésével kapcsolatos tájékozatlanságát és alapvetően elvetendő politikai ideológiáját.
