Baltimore-i Értesítő, 1975 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1975-06-01 / 6-7. szám
MENEKÜLÉS A "FELSZABADÍTÓK" ELÖLI A VIETNÁMI PÁNIK ö Kőből legyen annak a szive, aki a balsikeres - és kétbalkezes - vietnami háború tragédiájának ártatlan áldozatairól, az árvák sorsáról megrendülés nélkül volt képes olvasni a hireket. A gesztus, melyet Amerika, de főképp és elsősorban ez a társadalom tett az árvák befogadásával, helyre ugyan nem hozza a történteket, a helyrehozhatatlant, de nagyon emberi és tiszteletreméltó . Vannak azonban körök, ahol másként értékelik a dolgot. Ahol most azért gyalázzák az Egyesült Államokat., amit eddig követeltek tőles hogy vonuljon ki Vietnámból, Ha belelapozunk a nyugateurópai újságokba, ezt a reakciót olvashatjuk mindenütt. Amerika cserbenhagyja szövetségeseit és a végső emberbaráti gesztusokkal csak lelkiismeretét akarja megnyugtatni. A szocialista tábor lapjai egyenesen gyűlölködő dühhel Írtak a vietnámi menekültek és árvák megmentése érdekében tett lépésekről. Olcsó propagandafogásnak minősítették az egészet, az árvák elszállítását pedig egyenesen "bűnös akciónak", emberrablásnak nevezték. S teszik ezt azon az oldalon, ahonnét még soha ilyen vagy ehhez hasonló emberbaráti kezdeményezés még el nem indult. Csak öldöklés, bajkeverée, lazítás, rombolás, melyre mindig jut náluk pénz. A háború következtében árván maradt, vagy szü'eik által megrendítő önzetlenséggel biztonságba juttatott kisgyermekek ügye szivetszoritó, de egyben megnyugtató is. A kicsinyek sorsa tehát egyenesbe jött, őket már nem fenyegetik a kommunista "felszabadítók" géppisztolyai, rakétái, bombái. Nem kell tartaniok megtorlástól, bosszútól, terrortól. De mi lesz a többiekkel? Azzal a száz- és százezernyi menekülttel, akikről nap mint nap láthattunk megdöbbentő képeket az amerikai sajtóban? Ha az ember elnézi az egyszál vedlett gúnyában, szakadt ingben, üres kézzel, esetleg párkilónyi motyóval hajóra, teherautóra, repülőgépre kétségbeesetten kapaszkodó, felzsufolódó, páni félelemben menekülőket, előbukkan a kérdés* miért menekülnek és ki elől? A "felszabadítók" elől, a szegényekért, a népért - állítólag a népért harcoló kommunizmus e- löl? Hát kapitalisták ezek? nem úgy festenek! Egy szál rossz ruhájukon, a puszta életükön kívül aligha van mentenivalójuk és valószínűleg nem hagytak maguk mögött mást, mint egy rozzant szalmaviskót, szegényes vackot. Es mégis úgy érezték* menekülniük kell! Rettenetes, szörnyű tapasztalataik lehetnek az elvtársakkal kapcsolatosan, ha igy nekilódultak az országutaknak és rohantak, kétségbeesetten menekültek délnek. Csak minél messzebb! Talán ők is tudtak, hogy a kommunistákkal való találkozás elkerülhetetlen lasz, mert végül is útjukat állja a tenger és előbb-utóbb az egész országot hatalmukba kerítik a "felszabadítók". De ők mégis futottak. Hátha valami csoda történik? Hajtotta őket a rémület, a rettegést csak minél messzebb a kommunistáktól! Hát kell-e ennél hatásosabb propaganda a kommunista hazugságok ellen? Ez a nép már egyszer ; találkozott a kommunizmussal, már kapott belőle Ízelítőt. Már tudja mi az elmélet és a gyakorlat közt a különbség. És nem kér belőle. Borzasztó emlékei lehetnek azokról az időkről, hogy ezek a földhözragadt, nyomorult emberek szinte eszüket vesztve menekültek. Semmi mást nem kell tenni, ha a kommunizmust akarjuk bemutatni, mint ezeket a menekülő-képeket óriásira nagyítani. Aki most csöppent ide a Marsról és soha életében nem hallott erről az ideológiáról, az is véleményt alkothat* milyen lehet az a rendszer, mely elől igy menekülnek azok, akiknek jóformán semmi más értékük nincs, mint puszta életük... *■**★**********•*★★**•**★****★★★****★★★★★★*★•**★★**•★★*■★★★★**** *-KI MIT TUD? E havi kérdés-felelet rovatunkat az irodalom, földrajz és a művészet teréről állítottuk ösz- sze. A megfejtést augusztus 15-ig kérjük beküldeni. Megfejtők között könyvet sorsolunk ki. 1. ) Ki irta és melyik versből valók az alábbi idézetek? a. "Ki kopo^V/ Mi kopog?/ Egy fekete holló!/ Nála még/ A levél,/ Vagy ahhoz hasonló” b. "Száraz ágon, hallgató ajakkal/ Meddig ültök, csüggedt madarak?" c. "Jön az árvíz! Jön az árviz! hangzók./ S tengert láttam, ahogy kitekintek." d. "Szánd meg, Isten, a magyart/ Kit vészek hányának,/ Nyújts feléje védő kart/Tengerén kínjának." e. "Bár munkádon más keres,/ dolgozni csak pontosan, szépen,/ ahogy a csillag megy az égen,/ úgy érdemes.” f. "Miért zug a tömeg?/ Kívánja eskümet?/ a nép, uram-király,/ Csendes mint a halál,/ Csupán a menny dörög." 2. ) Dunántúli kisközség a balatoni a Dunával összekötő Sió-csatorna mentén, melyet Petőfi emléke tesz nevezetessé. Itt éltek a költő iskolatársának és gyermekkori barátjának, Sass Istvánnak szülei, és az 5 meghívásukra 18^5 őszén két hetet töltött itt. Itt születtek Négyökrös szekér Hegyen ülők, A költő és a szólővessző, A magyar nemes és Gyermekkori barátnémhoz c. versei. A magyar nemes, akiről a verset irta, nemeskéri Kiss Lajos simontornyai szolgabiró volt, akit itt a szüreten ismert meg az akkor már hires költő, A négyökrös szekéren utazó Sass Erzsiké pedig barátjának a húga. A gyermekkori "barátné" Petőfi diákköri szerelme, Hittig Amália, Kittig János sárszentlőrin- ci jegyző lánya, akiknél Petőfi egy ideig lakott, és akivel hosszú évek elmúltával itt a szüreten találkozott a költő. 3. ) Mi a neve a Latorca, Ung. I.aborca, Ondóvá és a Topoly összefolyásából keletkező folyónak? Melyik folyóba ömlik és hol? 9. ) Ki ez? A magyar történelmi festészetnek Madarász után a legkiválóbb képviselője. Élt 1835 -tol 1910-ig. Már a müncheni akadémián megmutatkozott rendkívüli tehetsége. Képeinek témáit legfőképpen a magyar múltból merítette. A II. Lajos holtestének megtalálásától a Zrinyi KirohanásáSTIRLING GYÖRGYt
