Baltimore-i Értesítő, 1975 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1975-03-01 / 3. szám

and other books os the Soviet Union, said detente has been a verj' good deal for the Soviets.

“What they are after is getting the fruits of the computer revolution They are after it basically for their heavy weapons industry,” he said. “All their efficiency goes into the military. Someone said nothing works weil in Russia except the armed forces and the secret police. That has been the case for centuris Russia has always been backwards and has always gone to the West for its needs since Peter the Great. He was on good trading terms with the West when he wanted to build up a big navy*.

“There isn’t, as far as I know, a student of Russia who thinks there is a real intention at the top Soviet level to ease relations permanently with (the West. They say themselves detente is simply part of the struggle. Naturally they want to avoid nuclear war, but their ultimate objective — world domination — remains the same and they intend to use their miliary power for political pressure purposes.

“It has worked very well so far. The mere existence of Russia’s military power af fects world events. If the Soviet Union wasn’t as powerful as it is, the Arab oil producifle countries would not have gotten away with the embargo and the quadrupling of prices.' None of the countries in the, Middle East would have dreamed of getting away with what they have. Thus, the So-" viets don’t have to «t military force to achieve their aims. . •

“I’m not saying they would not take advantage of á collapse in Western Europe to,, use military force, but nejt if they think it might invoiW- thero. in nuclear war with tfe® United States.”

Conquest said he thought it quite possible the Soviet» might intervene militarily in. China after Mao ceases to rule or in Yugoslavia after Tito goes

THE NEWS AMERICAN

A motorist stopped beside a ragged-looking hitchhiker wearing only one shoe.

“t.o,st a shoe, eh?” he asked sympathetically.

“Nope,” replied the thumber. “found one.”

Ä forradalom et Patria 7 nemzetunk nagykortisaigo

Hlyés Gyula pár évvel ezelőtt azt üzente nekünk: “egy magárahagyott ügy reménytelensége még nem mert tesít fel annak szolgálata alól”.

Hát nem, egyáltalán nem, erre gondolniuk kell mindazoknak akik ötvenhat-szellemében forradalmi magatokként gondolkodnak és azoknak is akik, a 18 évvel ezelőtti szabadság harcnak és a többezernyi mártírnak köszönhetik, hogy ma egyáltalán élnek és még hozzá milyen jól

Azok a hősök, akik életüket áldoz ták fel érettünk és ők. akik otthon a hamu alatt is parázsként melengetik a fagyott lelkeket.

Sokan már el is felejtették 1956-ót. sokan pedig most kezdik felfedezni; gondolok itt elsősorban olyan fiatalokra, akik. 56 után és már idekint születtek.

Ahogy otthon kerülő úton, de eljut a fiatalság a vallás gondolatáig és megtalálják a hitet, úgy idekint is vannak lelkes magyar érzésű fiatalok, akik megtalálták hovatartozásukat a népek, a kultúrák káoszában. Példát lehetne venni a clevelandiekről, akik PATRIA néven most alakítottak ifjúsági kultúrkört.

A múltban kutatók se felejtkezze nek meg arról, hogy a jelenben kell élnünk, de a jövőnkért. A kultúrának nincs kora (egyidős az emberiséggel', csak jegyzett időkről beszélünk így; nekünk, magyaroknak, továbbra is az a legfontosabb, hogy megtartsuk az eddig elért eredmények mellett a kulturnépek közösségében kiérdemelt nem utolsó helyei. ,

Mindig az volt az átkunk, hogy évezredek véres emlékeiből sem vontuk le a kellő tapasztalatot (vagy ké sőn) és mindig a tegnapban, vagy a jövőben szerettünk volna élni. A tatárjárással, lörök-Habsburg-hódolí- sággal, leveri szabadságharcokkal két vesztes világháborúval a hátunk mögött, nemzetünk fennmaradásának érdekében nein engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a harmadik világégés elé már eleve lemondással nézzünk

Találjuk már meg végre a közös célt, lépjünk érdekegyezségre, ne szűnjék meg bennünk lobogni az a láng, amely 5ö-ban annyi harcos szívnek adott forradalmi tüzet. Ne felejtsük, hogy feladatunk, elhivatöttsa gunk van, amelynek minden körülmények között eleget kell tennünk ,Ezt várja, reméli tőlünk a koporsóba zárt nemzet, a magára maradt magyarság. Ahogy egy magyar író mond ta egyszer:

“Ti kiáltsatok legalább helyettünk!”

n. jaradt, marakouu emigrációs egyesületeket (tisztelet a kivételnek! friss fiatal, forradalmi vérrel, ifjúi magyarral keli felerősíteni

Február óta vagyok mindössze Amerikában, hiába kerestem Sár Franciscóban a Magyar Szabadsághar cosok Világszövetségének helyi szer vezeíét. most október 20-án Los Angelesben Szörényi Éva és Czene Fe re ne amerikai társelnököktől azt a megbízatást kaptam, hogy alakítsam meg a helyi csoportot.

Lépjünk azonnal a tettek mezejére, kezdjünk akciót, létesítsünk kapcsolatot a többi társszervezettel, elsősorban a Kibnemzetek csoportjaival.

Most újból felcsillant a remény, bogy a nemzetközi helyzetben pár éven belül fontos változás áll elő

Ámalrik szovjet író (politikai fogoly) jóslata, hogy kérdéses a Szovjetunió megéri-e az 1984-es esztendőt beválik és a heterogén szociálimpe rialista állam nemzeti egységekre fog felbomlást (Most értesültem hogy Sakharov atomtudós a politikai foglyokkal egyetértésben oki. ál é! a politikai elnyomás elleni küzdelem napjának kiáltotta ki és ehhez kéri az egész haladó szellemű világ együttérzését).

Az emigráció nagy segítséget, lángoszlopot kapott Mindszenly József hercegprímás és a Nobel-díjas író. Alexander Szolzsenyicm személyé ben.

Yves de Daruvár francia-magyar író könyvét nern régiben fordította!, le és adták ki angolul Kulcsár József ausztráliai gyárimunkás honfitársunk önzetlen felajánlásából, (ömagá sz< gényes körülmények között él )

A Trianon gazságait feltáró könyv az egész világ szemét kinyitja. Az emigrációban köztudott tény. hogy a kisfizetésű emberek aránylag többet áldoznak az előrehaladás ügyének mint általában és átlagban a jobb módúak.

Nem elég. ha csak az utókorra bízzuk a tetteink után való ítéletet. né2 zünk egy kicsit befelé és tartsunk őszinte önvizsgálatot: ez minden, amit tehetünk?

Kérek minden forradalmi gondoi- okkozású magyar fiatalt, hogy 18 ev után is töretlenül a szabadságharcos eszme. Petőfi és a Márciusi Ifjai: öröksége szellemében a független haza célját szem előtt tartva folytassa október útját.

Mózsi Fererst