Amerikai Magyar Szó, 2007. május-augusztus (105. évfolyam, 292-295. szám)

2007-05-09 / 292. szám

18 MAGYAR SZÓ-A HÍD Nagy magyarok 2007. MÁJUS 9. Illyés Gyula Meghalt Barényi Béla mérnök, feltaláló, az autóknál használatos törési teszt és a gyúrő- dési zóna kifejlesztője. "Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkodni." Bécs mellett született, a bécsi műszaki egyetem szerzett diplomát, s a 20- as évek elején kezdett az autóiparban dolgozni. Összesen 2500 (!) talál­mány és technikai vív­mány fűződik nevéhez, melyek javarésze ma is megtalálható a legtöbb gépkocsiban. Barényi a passzív biz­tonság atyja. 1925-ben találta fel a biztonsági kormányművet, amely ütközés esetén megvédi a sofőrt a felnyársalódás- tól. Kevesen tudják, hogy a közhiedelemmel ellen­tétben a bogárhátút Ba­rényi alkotta meg és nem Porsche. Igazát a bíróság előtt is bizonyította, majd jelképes, 1 német márkás kártérítést kért. Ba­rényi már a húszas évek vé­ge felé előállt egy farmoto­ros, léghűtéses boxer elren- dezéses, két ajtós, és olcsón gyártható autó tervével. Porsche gyakorlatilag ugyanezt csak jó pár évvel később tette meg. Arra vonatko­zóan nincs adat, hogy Porsche tu­dott-e Barényi ter­veiről, avagy sem. "Uraim, Önök mindent rosszul csi­nálnak!" volt az első mondata, mikor a Mercedeshez jelentkezett 1939-ben. Fel­vették, s innentől kezdve érdemelte ki a Mercedes a világ legbiztonságosabb autó­ja kitüntető címet. Az 1940-es években ő vezette be a törésteszteket, amely nélkül ma már nem készülhet el egyetlen új típus sem. Legfontosabb találmá­nya az 1951-ben szaba­dalmaztatott gyűrődési zóna, mellyel egészen napjainkig meghatározta a karosszéria tervezési elvét. 1959-ben az első biz­tonsági karosszériarendszerrel ellátott típus a 180-as Ponton Mercedes volt. A kocsi utas cellája nagyon kemény- ám a túlnyúlásai jóval puhábbak, így azok karambol esetén összegyűrődnek, ezáltal elnye­lik az ütközési energiát. Nem csoda, hogy bekerült a detroiti Autóipar Halhatatlan­jainak Csarnokába 1994-ben elsőként és mindmáig egyedüliként még élete folya­mán. Sőt, már 1987-ben utcát neveztek el róla Németországban és Olaszországban, csak Magyarországon nem... Barényi Béla Meghalt Illyés Gyula író, költő. Illyés Gyula, a költő, regényíró és esszéista talán a huszadik század legna­gyobb hatású politikai-morális elkötele­zettségű alkotója. Nemzeti költőnek tar­tották, és valóban elkötelezettje volt an­nak, hogy megoldja a határon belül és kí­vül élő magyarság gondjait, sorskérdéseit; sokan egyenesen a nemzet lelkiismereté­nek tartották. Korai költészetére a francia avantgárd és a magyar népköltészet nyomja rá né- lyegét. Realista képei, izgalmas ritmusai és színes témavariációi rögtön kivívták a kritikusok figyelmét. Ars poeticája sze­rint a költőnek kötelessége eredetinek len­ni, hiszen nem elégedhet meg az éppen aktuális világmagyarázattal, hanem ma­gának kell hangot adnia a történelem és a nép szavának, éppen ezért soha nem be­csülhetjük alá a költő hatását. Radnóti Miklós 1909. május 5. (98 éve történt) Megszületett Radnóti Miklós, költő. "...a jövendő évszázadokon keresztül az a poéta világít, aki, míg él, olyan evidensnek és jelentéktelennek látszik, mint a gyertyaláng: míg mellette állunk, szinte tudomásul se vesz- sziik, öntudatlanul foglalatoskodunk és látunk az ő fényénél - csak később döbbenünk rá, hogy egy torony ablakából ragyog, messzire, síkságon át, begyekig!" (Weöres Sándor) A fasizmus nem válogatott, áldozata­inak száma tízmilliókban mérhető, ezek­ből Magyarországra is sok százezer jutott. Áldozat volt a parasztból lett katona, aki elesett Voronyezsnél vagy magfagyott a hómezőn; áldozat volt a hazaszerető ál­lamférfi, akit kivégeztek; áldozat volt a zsidó kispolgár, akit a Dunába öltek; áldo­zat volt a kommunista munkás és a kom­munista értelmiségi. Áldozat lett a költő is. 1944 őszén Radnóti Miklóst lőtték agyon a fasiszták. Akkor is új versek, szép versek voltak a zsebében, amikor meg­halt. Idővel a tömegsírból indultak a hal­hatatlanság útjára ezek a végső költemé­Budapesten meghalt Jókai Mór író, mesemondó, újságíró, szerkesztő A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pes­ten folytatott. Már diákként összeba­rátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó kőrútjára Kos­suth Lajost. 1848. augusztusában fe­leségül vette Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét. A szabadság- harc idején követte a kormányt Pest­re, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán lakott. Lelesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatér­hetett Pestre. Nagyszabású történelmi regényei­nek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választot­ta. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódás- sal. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubi­leuma alkalmából jelent meg 1894- ben műveinek százkötetes díszkiadá­sa. Laborfalvi Róza halála után 1899- ben újra megházasodott, egy húszé­ves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig dolgozott. Főbb művei: Vadon virágai (elb., 1848.); Forradal­mi és csataképek 1848. és 1849-ből (elb., 1850.); Egy bujdosó naplója (elb., 1851.); Erdély aranykora (r., 1852.); Török világ Magyarországon (r., 1853. ); Egy magyar nábob (r., 1853­1854. ); Janicsárok végnapjai (r., 1854.); Kárpáthy Zoltán (r., 1854.); Szegény gazdagok (r., I860.); Az új földesúr (r., 1863. ); Politikai divatok (r., 1862­1864. ); Mire megvénülünk (r., 1865.); Szerelem bolondjai (r., 1868-1869.); A kőszívű ember fiai (r., 1869.); Fekete gyémántok (r., 1870.); Eppur si muove. Es mégis mozog a föld (r., 1872-1873.); Az aranyember (r., 1872.); A jövő szá­zad regénye (r., 1872-1874.); Enyém, tied, övé (r., 1875.); Az élet komédiásai (r., 1876.); Egy az Isten (r., 1877.); Névtelen vár (r., 1877.); Rab Ráby (r., 1879.); Szeretve mind a vérpadig (r., 1882.); A lőcsei fehér asszony (r., 1885.); A cigánybáró (r., 1885.); A ten­gerszemű hölgy (r., 1890.); Gazdag sze­gények (r., 1890.); Sárga rózsa (r., 1893.); Fráter György (r„ 1893.). Magyar vagy? Magyar vagy? Az se vagy Szomorú szolga vagy. Bú, szép gond, a könnyek akiké a földek. Tán ha német volnál, pezsdülnél, rajongnál. Mint mezőn a fűszál, ezrekkel inognál. Tán ha zsidó volnál, sírva átkozódnál. Milliókkal halnál, ha szűnne a felszél. Magyar vagy, na hullj el a bukó levéllel. Százezernyi fájó szív közt az ős fáról. Nem őriz, nem táplál, ki is dőlt talán már. nyék. Akik kivégezték, nyilván nem tudták, hogy a kor egyik legkitűnőbb költőjére lő­nek. Ha tud­ták volna, nyilván még egyszer belelőnek. A fasiz­mus és a kultúra kibékíthetetlen ellensé­gei egymásnak. Részlet a Razglednicákból: Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan. Tarkólövés. - így végzed hát te is, - súgtam magamnak, - csak feküdj nyu­godtan. Halált virágzik most a türelem. - Der springt noch auf, - hangzott fölöt­tem. Sárral kevert vér száradt fülemen. (Szentkirályszabadja, 1944. október 31.) Jókai Mór 1904. május 5. (103 éve történt) 1997. május 5. (10 éve történt)

Next

/
Thumbnails
Contents