Amerikai Magyar Szó, 2007. május-augusztus (105. évfolyam, 292-295. szám)
2007-05-09 / 292. szám
2007. MÁJUS 9. Tudomány MAGYAR SZÓ —A HÍD 15 A Földön a devon korszak kezdetén, mintegy 400 millió esztendővel ezelőtt terjedtek el a szárazföldön az első növények. Legfeljebb egy méteres, gyökér és levél nélküli, bokorszerű képződmények voltak, amelyek vízpartokon éltek. Az első "állatok" százlábúak, szárnyatlan rovarok és férgek voltak, amik előmerészkedtek a tengerből. Ezt a vidéket a Prototaxit nevű ágat- lan, faszerű törzsekbe rendeződött lény uralta, amely 6-8 méter magas volt, és egy méter széles. C. Kevin Boyce és kutatótársai több, mint egy évszázados tudományos vitát próbálnak eldönteni, amikor azt állítják, hogy a Prototaxiták gombák voltak. A lényt kezdetben tűlevelűnek definiálták, mint a fenyőt, később a kutatók arról vitáztak, hogy az organizmus inkább egy zuzmófaj, vagy inkább alga, esetleg gomba. Az utóbbi mellett szólt a felépítése, mert a Protaxiták számtalan csövecskéből állnak, ezt A felfedezésről a wissenschaft.de német tudományos portál számolt be, hivatkozva az Astrophysical Joumal-ban megjelent közleményre. A Coma Berenice-t az ókori görög idők óta külön csillagcsoportként ismerték. Eratoszthenész "Ariad- né Haja" és "Berenice Hajadként is hivatkozik rá. Ptolemaiosz hajfürtként említette; mindazonáltal nem sorolta fel a 48 csillagkép között, amit az Oroszlán részének tekintett. A Coma Berenicet általában az Oroszlán farkán lévő bojtként, néha a Szűz részének tekintették. Kronberg és kutatócsoportja a világ legnagyobb teleszkópját, a Puerto Ricoban lévő Arecibo teleszkópot használta, összekapcsolva a Dominion asztrofizikai obszervatóriummal, vagyis összesen hét rádióteleszkóppal vizsgálták a világűrből érkező diffúz sugárzást. A galaxisok közti teret ugyanis még a csillagközi anyagnál is sokkal ritkább anyag tölti ki. Csekély sűrűsége ellenére összes tömege meghaladhatja a galaxisok fénylő anyagának tömegét. A tudósok azt akarták vizsgálni, hogy a galaxisok közötti térben léteznek-e hatalmas mágneses mezők, amelyek a részecskéket igen nagy sebességűre gyorsítják fel. Az ilyen mágneses mezőket jelzi a szinkronsugárzás, vagyis az elektronok, állapította meg 2001-ben egy amerikai paleontológus. Boyce szerint szinte mindegy, mit állított az ember, mert mindenképpen őrültnek nézték. Egy 6 méteres gombának ugyanis nem volt értelme, akárcsak egy hat méteres algának, mégis itt a kövület, - hangoztatta a kutató. Boyce és kollégái vizsgálataikkal azt erősítették meg, hogy óriási gombákról van szó. ügy jutottak erre a következtetésre, hogy a Föld öt különböző területéről származó Prototaxiták nehéz szénizotópjait vizsgálták. Megállapították, hogy erősen va- riálódnak az izotópok, ezért a különös kreautúrák nem lehetnek növények. Az izotóp viszonyok akkor sokkal stabilabbak lennének, hiszen a növényi szövetekben a széndioxid a levegőből származik, a gombafélék viszont táplálékuk izotópszerkezetét veszik át. "Az ingadozás olyan mértékű, hogy a Prototaxiták nem folytathattak fotoszintézist"-, véli Boyce, akinek a tanulmányából a német tudományos portál, a wissenschaft.de részletesen idéz. amelyeket intergalaktikus mágneses mezők vesznek körül, rádiójeleket sugároznak, ezt nevezik szinkronsugárzásnak, amit a csillagászok megpróbáltak a teleszkópokkal befogni. A vizsgálat során fedezték fel a hatalmas, mágneses plazmafelhőt a Coma csillagképben. A felhő 600 millió fényévnyi átmérőjével nagyobb, mint a legtöbb ismert kozmikus struktúra. A felfedezés számos kérdést vet föl az asztronómia számára - írja a portál, amely szerint alapvető kérdés: milyen mechanizmus révén keletkezik egy ilyen óriási objektum, amelynek formája egyetlen galaxiséval, vagy galaxis-halmazéval sem esik egybe. A kutató elképzelése szerint a galaxisok központjában lévő fekete lyukak gravitációs energiájukat egy eddig még ismeretlen folyamat során igen gyors részecskékké alakítják át, és eközben keletkeznek a mágneses mezők is. Lehetséges, hogy az a mechanizmus a felelős az energiában elképesztően gazdag kozmikus sugárzásért is - írja a wissenschaff.de tudományos portál. (jj( Amerika 500 éve Amerika AMERIKA 1507 április 25-én adta ki a német Martin Waldseemüller, tg) freiburgi térképész az új világtérképet, amelyen első alkalomma szeremt az Amerika elnevezés. mintegy megalapozta a kegyedenkedése- ket, az európai hódítást - írja a bajor közszolgálati rádió és tv internetes portál. A térhatású képeket és filmeket készítő STEREO (Solar Terrestial Relations Observatory) ikerszonda neve a Föld- Nap kapcsolatok megfigyelésére utal, de jelzi egyben azt is. hogy7 duplán, "sztereóban" készít képeket. A tavaly októberben felbocsátott páros a Földdel együtt kering a Nap körül, de az egyik a Eöld előtt, a másik pedig mögötte fogia! állást. így mint egy szempár figyelik a Napot és háromdimenziós felvételeket készítenek. Ezek alapján az eddiginél sokkal nagyobb pontossággal lehet majd előre jelezni a koronaanyag-kidobódásnak nevezett napkitöréseket. Több millió tonnányi anyag távozik ilyenkor a Nap atmoszférájából mintegy kétmillió kilométeres óránkénti sebességgel, hatalmas fergeteget kavarva az űrben. A viharos űridőjárás okozza az északi fény néven ismert jelenséget, de akár veszélybe is sodorhatja az éppen űrsétán lévő asztronautákat, a Földön pedig zavart okozhat telekommunikációs rendszerek működésében és az energiaellátásban. A viharok előrejelzésével kapcsolatban a kutatók mostanáig "sötétben tapogatóztak" - mondta Michael Kaiser, a STEREO-program munkatársa. A kutatók a dupla szonda segítségével azt szeretnék elérni, hogy úgy tudják előre megjósolni a napkitöréseket, mint a meteorológusok a hurrikánokat. "Itt még nem tartunk" - mondta Kaiser. A munkát ugyanakkor nagyban nehezíti, hogy a STEREO felbocsátása óta a Nap eléggé nyugodt és nem mutat közelgő kitörésre utaló jeleket. Hirdessen a Magyar Szóban! hirdetes@ahid.com Április 25. A Bayerischer Rundfunk közszolgálati tv és rádió portálja részletes összeállítást közöl az évforduló alkalmából. Az "America" név a mai Brazília helyén szereplő földrészletet jelölte. Waldseemüller az újonnan felfedezett kontinenst Amerigo Vespucci-ról, a felfedezőről és tengerészről nevezte el, aki írásaival, úti beszámolóival évtizedeken át alakította a kontinensről alkotott képet. Martin Waldseemüller térképéből egyetlen példány maradt fenn, ezt az Egyesült Államok kongresszusának washingtoni könyvtárában őrzik. Amikor fél évezreddel ezelőtt megjelent a térkép, mellékletként egy kis glóbusz térképet is adtak hozzá. A nyomtatott darabokat ki lehetett vágni, és egy fagolyóra ragasztani, és máris készen volt a glóbusz. A vásárló ezen kívül kapott eg)7 összefoglalót is a felfedezések koráról. Ebben magyarázta meg Waldseemüller, és kollégája Matthias Ringmann az új kontinens névválasztását. "Egy másik, a negyedik földrészt Amerigo Vespucci fedezte fel. Nem tudom, hogy milyen jogon szólalhatna fel bárki is az ellen, hogy ezt a földrészt ne a felfedezőjéről, a találékony és bölcs férfiúról nevezzük el Amerigo-nak, vagy America- nak, ha már Európa és Ázsia is női neveket kapott." Az Amerika név igen hamar elterjedt, és átvette a flandriai Gerhard Mercator is, akinek 1569-ben jelent meg a világtérképe. Vespucci, a firenzei üzletember (1451-1512), szerencséjét a könyvnyomtatás hozta meg, ennek révén váltak írásai szabályos bestselleré. Rendkívüli elbeszélőkészségével a végtelenségig hangsúlyozta, hogy az Újvilág csak maga az édenkeret lehet. Ugyanakkor a "vademberek" leírásával NITA EUROPEAN BAKERY Közép- és kelet-európai cukrász- és péksüteményekkel várja a Kárpát-mendence szülötteit a hazai ízek újraelevenítésére. Jöjjön be hozzánk és ízlelje meg újra a krémest, dobost és képviselőfánkot! 40-10 Greenpoint Ave. Sunnyside, New York 11104 718 784-4047 MÓriási gombák voltak a meghatározó organizmusok ÓRIÁSGOMBAK Négyszáz millió évvel ezelőtt óriási gombák voltak a Földön a meghatározó organizmusok. A szilur és a devon korszakban ezek a különös, hatalmas kreatúrák népesítették be a kontinenseket. A Geology címú szaklapban megjelent tanulmányt a wissenscbaft.de nevű tudományos portál ismerteti. I Óriási plazmafelhőt fedeztek fel „ PLAZMAFELHŐ Amerikai csillagászok egy eddig ismeretlen kozmikus óriást fedeztek fel. Philipp Kronberg és társai, a los alamosi kutatóintézet munkatársai olyan intergalaktikusplazmafelhőre bukkantak a több ezer galaxisból álló a Coma galaxis halmazban, amelynek átmérője eléri a 600 milliófényévet.
