Amerikai Magyar Szó, 2007. május-augusztus (105. évfolyam, 292-295. szám)
2007-08-29 / 295. szám
2007. AUGUSZTUS 29. A NAGYVILÁG HÍREI MAGYAR SZÓ —A HÍD 3 Röviden Hasznos vízummentesség Lengyelország washingtoni nagykövete értetlenségének ad hangot, hogy hazája még mindig vízumköteles az Egyesült Államokban, a két állam szövetsége ellenére. A diplomata szerint a közép-európai államok vízummentessége éppen az amerikaiak biztonságát növelné. Magyarország két hete nem csatlakozott a régió államainak tiltakozásához. Janusz Reiter, Lengyelország washingtoni nagykövete cikket közölt a szerdai The Washington Post vélemény rovatában a közép-európai "új demokráciák" állampolgárait sújtó amerikai vízumkorlátozások ügyében. Kiindulásként a nagykövet leszögezi: "a Kongresszus által nemrég elfogadott vízumtörvények keveset adnak azoknak a közép-európai államol- gároknak, akik ebbe az országba kívánnak utazni. Ezen országok állampolgárai olyan vízumkiadási eljárásokon mennek keresztül, amelyeket nem értenek, s a véleményük az, hogy azok anakro- nisztikisak, igazságtalanok, s nem utolsósorban megalázók." A nagykövet a lengyel vízumkötelesség kapcsán leírja, hogy Közép-Európa a kontinens egyik lebiztonságosabb és legstabilabb része. "A térség országai ráadásul az Egyesült Államok mellé álltak a terrorizmus elleni globális háborúban. Lengyelország a kezdetektől harcolt Irakban, s afganisztáni szerepvállalása is a legnagyobbak közé tartozik. Varsó és más közép-európai fővárosok kijelentették, hogy együtt kívánnak működni az Egyesült Államokkal a népességmozgás jobb ellenőrzése ügyében. A vízummentesség kiterjesztése nem kevesebbj hanem több biztonságot jelentene az Egyesült Államoknak és Európának is" - véli a lengyel diplomata. Keserűen teszi hozzá, hogy az amerikai vízum programot két elv határozza meg: a félelem a nem kívánt bevándorlóktól és az USA biztonsága. "Ezek az elvek racionálisak, de nehéz azt megérteni, hogy miért éppen ezek képezik a sorompót a közép-európai emberek előtt" - hangsúlyozza Reiter. Magyarország két hete egyedüliként nem írta alá a régió országainak tiltakozó jegyzékét az amerikai vízummentesség kiterjesztése érdekében. Ehelyett levelet jutatott el az Egyesült Államok budapesti nagykövetségéhez, amelyben bátorító lépésnek nevezte az amerikai törvényt, amely a terrorizmus elleni harcra hivatkozva utasította el a kérést. Odze György, a külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Magyarország azért nem írta alá a vele együtt lobbizó hat NATO-tagállam közös nyilatkozatát az amerikai vízummentesség kibővítéséről szóló törvényről, mert az nem mindenben egyezik a magyar állásponttal. "Magyarország augusztus 8- án közzétette saját álláspontját a Külügyminisztérium honlapján, és egy jegyzékben ezt meg is küldte az Egyesült Államoknak. Ebben minden lényeges elem benne van, amit mi az Egyesült Államok kormányával tudatni akartunk" - hangsúlyozta a szóvivő. Felbecsülték az iraki háborút Az iraki katonai beavatkozás Nagy-Britannia legköltségesebb fegyveres konfliktusa a II. világháború óta, írta hivatalos költségvetési adatokat összesítve a Financial Times. A londoni gazdasági napilap adatai szerint az eddigi közvetlen katonai kiadások elérték az 5 milliárd fontot (1900 milliárd forint), de a segélyekre, adósság-elengedésre és biztonsági feladatokra fordított összegekkel együtt a teljes költség 6,6 milliárd font (2500 milliárd forint). Gordon Brown jelenlegi brit kormányfő 2003-ban - pénzügyminiszterként - összesen 3 milliárd fontot különített el a költségvetésben az iraki háború kiadásaira; a Financial Times szerint ezt a keretet azóta legalább 7,4 milliárd fontra töltötték fel. Mindehhez járul az afganisztáni hadműveletek eddig 1,6 milliárd fontos költsége, ráadásul - az afganisztáni harcok mind hevesebbé válásával - ennek a háborúnak a kiadásai is "gyorsan közelítenek" az irakihoz. A Financial Times kimutatása szerint 2006-2007- ben a brit hadsereg 956 millió fontot költött el Irakban, és 738 millió fontot Afganisztánban. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy a brit katonai kiadások eltörpülnek az amerikaiak mellett. A 2001. szeptember 11-ei merényletsorozat óta az Egyesült Államok 602 milliárd dollárt (115 ezer milliárd forint) fordított a terror ellen meghirdetett háborúra Irakban és Afganisztánban; ebből 533 milliárd dollárt emésztettek fel a közveden hadműveleti kiadások. Az iraki beavatkozás kezdetének napjaiban idézett szakértők még azt jósolták, hogy Nagy-Britannia egy metróvonal árából megúszhatja a második öbölháborút, ha az nem húzódik el nagyon. A The Economist című vezető brit gazdaságpolitikai hetilapnak stratégiai költségelemzők 2003 márciusában azt mondták, hogy egy rövid háború a brit költségvetésnek 3,5 milliárd fontjába kerülhet. Ez megegyezett volna a londoni belvároson átvezető Jubilee metróvonal akkoriban befejezett teljes kiépítésének árával. Rasszizmus-hullám Európában? "Európában a nyáron rasszista, idegengyűlölő cselekedetek hulláma" volt tapasztalható - mondta Martin Schulz az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője. A német politikus kiemelte: "ezek közül a leglátványosabb eset" volt a Magyar Gárda megalakítása". Schulz szavai szerint az államfői hivatal előtti felvonulás és a legsötétebb európai és magyarországi korszakra emlékeztető jelképek "provokatív keretet" adtak. A az Európai Parlament szocialista frakció ülésén az MSZP delegációjának vezetője, Tabajdi Csaba, valamint Kósáné Kovács Magda frakcióvezető-helyettes számolt be a magyar helyzetről, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lépéseiről, illetve a pártok megnyilvánulásairól. CSÁDBA KÜLDHET CSAPATOKAT AZ EU Az Európai Unió zöld utat kapott a csádi és közép-afrikai köztársasági katonai akció előkészítésére, amely során ENSZ erőkkel együtt próbálná megfékezni a darfuri konfliktus to- vábbgyűrűzését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta, hogy októbertől egy évre 3000 európai katonát telepítsenek Csádba és a Közép- Afrikai Köztársaság észak-nyugati részébe. Ban Ki-moon ENSZ főtitkár javaslata szerint az EU erők feladata a civilek, a humanitárius dolgozók és az ENSZ misszió védelme lenne a két országban, ahol a darfúri menekültek áradata keres új otthont. Az EU katonai missziójának másik célja a Szudán és Csád között közlekedő fegyveres csoportok megállítása lenne. Az EU külügyminiszterei szeptemberi találkozójukon dönthetnek véglegesen az Afrikába küldendő katonákról. A missziót várhatóan főleg franciák teszik majd ki, mivel a Párizs jelenleg is mintegy 3000 katonát állomásoztat a korábban francia gyarmat Csád- ban. Darfűrban legalább 200 ezren vesztették életüket és több mint két millióan menekültek el otthonukból a 2003 óta tartó polgárháború miatt. BALESETEK * SÉRÜLÉSEK ÜGYVÉDEI RÓNAI & RÓNAI L.L.P. ügyvédi iroda,, mely soha nem alszik gépkocsi-, teherautó-, kerékpárbalesetek repülőgép- és vonatszerencsétlenségek munkahelyi balesetek születési rendellenességek, szélhűdések orvosi műhibák botlások, esések — építkezési balesetek — mérgező anyagok — ólommérgezés — kutyaharapás — égések — gyermeksérülések — azbesztmérgezés Otthoni és kórházi látogatások! Ingyenes konzultáció! itt-tartózkodás nem akadály) éjjel-nappal hívható! 1-800-664-7111 www.ronaiandronai.com MÍGNEM NYERÜNK!”
