Amerikai Magyar Szó, 2007. május-augusztus (105. évfolyam, 292-295. szám)

2007-05-09 / 292. szám

12 MAGYAR SZÓ — A HÍD 2007. MÁJUS 9. A magyarok nem szeretik a bankokat BANKOK Hárommillió magyarnak egyáltalán nincs banki kapcsolata annak ellenére, hogy hazánkban negyven pénzintézet is működik - írja a Magyar Hírlap az Európai Pénzügyi és Marketingszövetség kutatására hivatkozva. MAmerika már nem a gazdasági szuperhatalom GAZDASÁGI HATALOM Az amerikaiaknak hozzá kell szokniuk, hogy egyre több óriásvállalatuk veszíti el vezető szerepét a világgazdaságban; az Egyesült Államok immár nem a vitatha­tatlan gazdasági szuperhatalom - írta a The New York Times vasárnap. Nyugat-európai bankárok szerint né­hány éve még követendő példa volt a magyar banki fejlődés, mára azonban a versenytársak behozták a lemaradást. Bába Agnes, a K&U Bank vezérigaz­gató-helyettese úgy véli, ha az átlagos nyugat-európai bankolási szintet vesz- szük alapul, ideális esetben tíz év múlva tudjuk beérni a kontinens fejlettebb ré­szét. A kimutatás szerint egyébként a kelet-közép-európai térségében az össz­lakosság 33 százalékának, vagyis több, mint 3 millió embernek nincs banki kap­csolata. A Magyarországéhoz hasonló adottságú Csehországban jobb az arány: ott 1,6 millió ember nem bankok Brit vagyoniista - minden eddiginél gazdagabb gazdagok VAGYONUSTA Töretlenül és meredek ütemben gazdagodott tovább az elmúlt egy évben a brit pén­zarisztokrácia felső ezre, amelynek összvagyona a jelenlegi munkáspárti kormány eddigi tíz éve alatt csaknem megnégyszereződött - áll a The Sunday Times vasár­nap közzétett éves vagyoniistájában. A vezető vasárnapi brit lap minden év áprilisában összeállítja ezt a listát - Rich List - a leggazdagabb ezer brit becsült va­gyonáról, összesítve és személyekre le­bontva. A 2007-es összesítés szerint a pénza­risztokrácia felső kasztjának összvagyona a tavalyi 300,96 milliárd fontról 59 milli­árd fonttal csaknem 360 milliárd fontra (137 ezer milliárd forintra) duzzadt. A leggazdagabb ezer gazdagsága az el­múlt egy évben majdnem 20 százalékkal gyarapodott, ami egyike a legnagyobb éves növekedéseknek a hasonló listák közlésének kezdete - 1989 - óta. Tíz éve, amikor az azóta is folyamato­san kormányzó baloldali Munkáspárt - egyebek mellett a nagyobb társadalmi igazságosság megteremtésének program­jával - hatalomra került, a gazdagok leg- gazdagabbjainak összvagyona 98,99 mil­liárd font volt, vagyis a felső ezer - amelynek személyi összetétele természe­tesen folyamatosan változik - azóta 263 százalékkal növelte vagyonát. Ugyane­zen idő alatt a brit lakosság egészének át­lagos vagyongyarapodása 120 százalékos volt. A lap megjegyzi, hogy Tony Blair miniszterelnökségének évtizede olyan aranykorszaka volt a brit gazdagoknak, amilyenre kevés példa van az ország tör­ténelmében. A brit "vagyonrobbanást" jól jelzi, hogy az idei listán rekord számú, 68 mil­liárdos szerepel, 14-gyel több, mint ta­valy, és háromszor annyi, mint négy év­vel ezelőtt. A Rich Listre felkerült milli­árdosok száma 1997-ben - a Labour hata­lomra kerülésének évében - még csak 16 volt. A leggazdagabb az idei listán is a brit­indiai acélbáró, Lakshmi Mittal, akinek vagyonát a The Sunday Times 19,25 milliárd fontra (7300 milliárd forint) be­csüli; ez 4,4 milliárd fontos gyarapodás a tavaly7 kimutatott vagyonhoz képest. Mittal cége, a Mittal Steel erőteljesen terjeszkedik Európában, ezen belül is Kelet-Európábán: két éve 2,8 milliárd fontért felvásárolta a legnagyobb ukrán acélművet, a Krivij Rih-i (Krivoj Rog) Krivorizssztalt, és meg nem erősített hí­rek szerint annak idején érdeklődött a magyar Dunaferr magánosítása iránt is. Lakshmi Mittal az idén harmadszor utasította maga mögé a korábbi leggaz­dagabb "britet", a Londonban élő orosz Roman Abramovics olajoligarchát, a A liberális újság szerint sok amerikai cég azért tudott világelső lenni az elmúlt évszázadban, mert az amerikai piac egyedülállóan hatalmas, gazdag és vi­szonylag homogén volt. A tömegterme­lést önmagában is megalapozó belső piacról az amerikai vállalatoknak nem volt gondjuk kilépni a világpiaci ver­senybe. Az amerikai még mindig a legna­gyobb piac a világon, de ezt a pozícióját nyilvánvalóan nem tudja megtartani. Olyan "falánk" piacok törnek ugyanis előre, mint India és Kína, amelyek min­degyike több mint háromszor nagyobb népességgel rendelkezik, mint az Egye­sült Államok. Az eddigieknél több gyár­it * ■ i •• Perpetual Deficits if Tax Cuts are Extended and Other UMy Cost# Occur J A C&ö'fc Mmjssty \ ■ s I I I i ! !'í í ' I Ti Heading fiira crash redésre, az amerikai vállalatoknak meg kell mutatniuk, hogy az új körülmények között versenyképesek tudnak maradni, meg tudják őrizni vezető pozícióikat. A lap szerint talán Németország példája a követendő; a németeké a világ harmadik legerősebb gazdasága, amely az elmúlt négy7 évben a világ vezető exportőre volt. Amerika számára a bezárkózás, a protek­cionizmus nem lehet válasz; Németor­szág a minőségre és az erős márkákra koncentrálva érte el sikereit, ráadásul ol­csó munkaerő nélkül. Chelsea labdarúgó klub tulajdonosát. Abramovics vagyona az idei Rich List szerint stagnált: ugyanúgy 10,8 milliárd font (4100 milliárd forint), mint tavaly. Mittal és Abramovics együttes va­gyona így7 éppen átlépi a 30 milliárd fon­tot, vagyis ketten csaknem a felét birto­kolják az első tíz összesen 70 milliárd fon­tos vagyonának. Abramovics épp az el­múlt hetekben tudta le feszült figyelem­mel kísért válását, mégpedig szinte apró­pénzzel: hírek szerint második neje, Irina megelégedett 155 millió font végkielé­gítéssel. Ez legalább akkora meg­könnyebbülés lehet az orosz mágnásnak, mint amekkora csalódás a pénzariszto­krácia zsíros válási tranzakcióira szakoso­dott londoni jogi irodáknak, amelyek a házasság repedezésének első hírei után még több milliárd fontos válási egye­zségben - és ehhez mérhető ügyvédi tisz­teletdíjban - reménykedtek. E vagyonokhoz képest a brit uralkodó szinte szegénynek számít. A 81 éves II. Erzsébet királynő gazdagabb lett ugyan 20 millió fonttal, de idei 320 millió fontos vagyona így is csak a 229. helyhez volt elégséges az ezres listán. A The Sunday Times megjegyzi egyébként, hogy a monarchia működte­tése kifejezetten olcsó: az elmúlt egy év­ben 37,4 millió font, azaz egy-egy alatt­valóra számolva 64 penny költséggel járt. A királynőt a leggazdagabb brit höl­gyek között messze megelőzi Joanne K. Rowling, a példátlan sikerű Harry Pot- ter-sorozat szerzője is. Az írónő vagyo­nát a The Sunday Times 545 millió fon­tra (207 milliárd forintra) becsüli a tava­lyi 520 millió font után. A leggazdagabb brit zenészek közül Sir Paul McCartney-nak, a Beatles volt basszusgitárosának a Rich List tavaly 825 millió fontot tulajdonított, az idei lis­tán azonban Sir Paul alig 725 millió fonttal szerepel, a szerkesztők ugyanis 100 milliót "félretettek" vagyonából várható válási költségekre. Az idén 65 éves ex-Beatle és nála negyed századdal ifjabb neje, Heat­her Mills válási hercehurcája több mint egy éve tart, azokkal a találgatásokkal együtt, hogy Heather mennyit rak majd zsebre McCartney vagyonából. A The Sunday Times az idén külön összeállítást közölt a világ, illetve Európa 50 leggazdagabbjáról is. A világ felső öt- venének összvagyona a 2007-es Rich List szerint 611 milliárd font (230 ezer milli­árd forint), 8,3 százalékkal több mint ta­valy. Az európai ötvenes élmezőny össze­sen 371 milliárd fontot (140 ezer milliárd forint) tudhat a bankban; ez 14,8 százalé­kos gazdagodás egy7 év alatt. A világranglistát 42,6 milliárd fonttal (85 milliárd dollárral) a Wal-Mart üzlet­láncot birtokló amerikai Walton család vezeti; utánuk a Microsoft-alapító Bili Gates következik, 28,7 milliárd fonttal (57 milliárd dollár). Az európai listavezető a brit első, va­gyis Lakshmi Mittal. Európa felső ötve- ne közül tizenhárom orosz, 76,3 milliárd fontnak (29 ezer milliárd forint) megfele­lő összvagyonnal. A Magyarország áprilisban, világbanki tagságának 25. évfordulóján lépett át hivata­losan is magasabb osztályba a Világbank (WB) tagországainak körében - közölte a Vi­lágbank pénteken. A közelmúlt világtjanki támogatásának középpontjában néhány fontos környezetvé­delmi program állt, valamint a kormány kö­telezettségvállalása a Roma Integráció Évti­zede regionális program iránt. Rz alkalomból Magyarország és a Világ­bank 200?. április 14-én kölcsönösen levelet intézett a másik felhez, A magyar kormány levelét Veres János pénzügy miniszter írta alá. Tátrai Miklós, a Pénzügymir iszténum ál­lam titkára adta át Shígeo Kaminak, a Világ­bank Európa és a Közép-ázsiai térség ügyei- ..........................................................—---------­ért felelős alelnökéneL Miután Magyarország e szempontból zik - ismerteti a kldeirtény/ Magyatttrszág ! 982-ben csadakwott a Világbankhoz és azó­3,5 tníDiárd dflüárj}ú a kommmisfa rendszer iketetci között tóalá- kftsa a gazdasági liberalizáció alapjait, makro- gazdasági és szerkezeti módosító programo- kat indítson el az átmenet időszakában, és megerősítse ezek btezmenyes kereteit, külö­nösen a pénzügyi cs a szociális ágazatban. _____________________________________ tó lép a világpiacra, olyanok, amelyek le­taszítják a trónról a régi vezető cégeket, ha azok rossz döntéseket hoznak. A Times szerint ez nem ok az elkese-

Next

/
Thumbnails
Contents