Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-01-17 / 283. szám

20 MAGYAR SZÓ —A HÍD Nagy magyarok 2007. JANUÁR 17-24. DR. ROTH DIÁNA NŐGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ÚJ RENDELŐJE 521115 Ave., Brooklyn, NY, 11219 (52-53 utcák között) Megközelíthető a Bl 1 busszal vagy M, W metrókkal. Medicare-t és más biztosításokat elfogadunk. Biztosítás nélküli kedvezmények! Telefon: 718-851-0811 MAGYARUL IS BESZÉLÜNK!- fogamzásgátlás- terhesgondozás- szülések levezetése- genetikai vizsgálat- rákszűrés- vérzési rendellenességek- műtéti beavatkozások NYITVATARTÁS. Hétfő: 9.30 - 7.00 Kedd: 9.30 - 2.00 Csütörtök: 4.00 - 9.00 Péntek: 10.00 -1.00 műhelyének vezetői posztját, amelyet 1924-ig töltött be. A gyakorlati oktatás­ban saját költségére szakmunkásokat al­kalmazott, ennek fejében a műhely gé­peit felhasználhatta saját találmányai­hoz is, így a tanítási időn túl a műhely­ben gépfejlesztési kérdésekkel is foglal­kozott. 1879-ben készítette el az első magyar gázmotort, majd 1882-ben az ún. Cson­ka-féle vegyesüzemű gáz- és petróleum­motort. Ä Ganz-gyár vezérigazgatója, Mechwart András felkérésére a gyár fi­atal mérnökével, Bánki Donáttal újítá­sokat dolgozott ki a gázgépeken, ezzel kezdődött termékeny együttműködé­sük. 1890-ben kismotort szerkesztettek a mezőgazdaság és a kisipar céljaira, ez Ganz-motor, avagy Bánki-Csonka mo­tor néven lett híres. 1893. február 11-én kértek szabadalmat leghíresebb közös találmányukra, a karburátorra, a ben­zinporlasztóra. Á robbanómotorok gyakorlati alkal­mazásának legfőbb nehézsége a benzin­gőz és a levegő megfelelő és állandó ará­nyú keverése volt, mivel ezen múlt a motor egyenletes működése. Csonkáék porlasztója a kölniszóró mintájára jut­nes évekig volt használatos a benzinmo­toros autóknál, azóta a főként környe­zetvédelmi okok miatt elterjedt elektro­nikus befecskendezés kiszorította - ugyanakkor egyszerűsége és olcsósága miatt motorkerékpárokon ma is gyako­ri. Csonkáék jelentős közös alkotása volt az automatikus csőgyújtással működű motor és a gázkalapács is. Csonka a múlt század elején rendezte be a mű­egyetem új mechanikai-technológiai la­boratóriumát. Több anyagvizsgáló gé­pe közül a Rejtő Sándorral együtt szer­kesztett papír- és szövetszakító gépe a legismertebb. Az 1900-as években főleg járműveket - motoros triciklit, majd 1905-ben a Pos­tának levél- és csomaggyűjtő autót terve­zett, ettől az időponttól számítják a ma­gyar gépkocsigyártást. Ez négyütemű, négyhengeres és vízhűtéses motorral el­látott jármű volt, amely átlagosan 26 km/óra, maximálisan 35 km/óra sebessé­get ért el. Csonka 1909-ben kezdte meg kisautóinak tervezését, emellett elkészí­tette az első magyar kompresszoros mo­tort, tervezett továbbá csónak-, bánya- mozdonv-, sínautó- és tűzoltóautó-mo­Ne feledje: a hirdetés befektetés. Fektessen be üzletébe! 1-877- A MAGYAR János Gépgyára Rt. csak 1941-ben, Csonka halála után jött létre, ez volt a későbbi Kismotor- és Gépgyár. Csonka állította össze az első magyar automobil szakszótárt, műszereket, mé­rő- és anyagvizsgáló berendezéseket is tervezett. Utolsó szabadalmát 1935- ben, 84 éves korában nyújtotta be egy láncfűrészre. Sokoldalú és magas szín­vonalú tevékenységének elismeréseként az egyszerű gépész-kovácsnak engedé­lyezte a Mérnöki Kamara, hogy hasz­nálhassa a gépészmérnöki címet. Csonka János 1939. október 27-én halt meg Budapesten. Nevét viseli a Csonka János-díj, amellyel a magyar járműipar műszaki fejlesztésében kiváló eredményt elérő szakembereket jutal­mazzák. 155 éve született Szegeden Csonka János, a karburátor feltalálója, gépész- mérnök, a magyar motor- és gépjármű- gyártás megindítója. Apja Tsonka Vince szegedi "gépépí­tő" kovácsmester volt. János Versecen járt iskolába, majd 19 éves koráig apja szegedi műhelyében tanult. 1871-től az alföld-fiumei vasút szegedi főműhelyé­ben, 1874-től a MÁV budapesti fűtőhá­zában dolgozott, majd Bécsben az oszt­rák államvasút alkalmazottja lett, s brit, svájci és francia ipari üzemekben tanul­mányozta a gépgyártást. 1877-ben a 32 pályázó közül legfiatalabbként nyerte el a budapesti műegyetem gépipari tan­tatta a benzingőzt a henger­térbe. Készüléküket, ame­lyen tőszabályozás, féklevegő bevezetés és pillangószelep is volt, az 1900-as párizsi világ- kiállításon is bemutatták, s aranyéremmel tüntették ki. A porlasztót a német Wilhelm Maybach is kidol­gozta, ő azonban csak 1893 augusztusában kért rá Né­metországban szabadalmat, amelyet Bánki és Csonka be­jelentése miatt nem kapott meg. A számos szempontból tökéletesített porlasztó egészen a hetve- tort, autóbuszt és személygépkocsit is. A motorgyártásban ő alkalmazta elő­ször az alumíniumot, a nagyfeszültségű mágnesgyújtást és a vezérelt szívószele­pet. A műegyetemi tanműhely roha­mos fejlődését a vezető gépgyárak nem nézték jó szemmel, s tiltakoztak Csonka ipari tevékenysége ellen, ezért motor­terveit 1912-ben eladta a Rökk István gépgyárnak, a Magyar Wagon- és Gép­gyárnak és a Magyar Általános Gép­gyárnak. 1924-es nyugalomba vonulása után háza alagsorában saját készítésű szer­számgépeivel gépműhelyt nyitott, ahol motorokat gyártott. A műhely gyorsan fejlődött, alkalmazottainak száma 1938- ban elérte a 300 főt. Bár már 1935-ben felmerült a gyáralapítás terve, a Csonka Csonka János 1852. január 22. (155 éve történt)

Next

/
Thumbnails
Contents