Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-01-17 / 283. szám

2007. JANUÁR 17-24. Kárpát-medence MAGYAR SZÓ —A HÍD 9 114 külföldiek romániai területszerzése FÖLDVÁSÁRLÁS Romániának az Európai Unióhoz történt csatlakozása után a külföldiek, a honta­lanok és az idegen jogi személyek területszerzésének szabályai alapvetően megvál­toztak, vagyis az eddigi teljes tiltást az azonnali és feltétel nélküli, egyes esetekben pedig az egy ideig még késleltetett területforgalom szabályai váltották fel 2007. január 1-jén lépett hatályba és lényegében három alaphelyzetet különböztet meg. Alapelvként mond­ja ki azt - és ez az első helyzet -, hogy a fenti időpont után bármelyik tagor­szág állampolgára, bármelyik tagál­lamban vagy Romániában lakó hon­talan, valamint bármelyik tagállam törvényei szerint alapított jogi sze­mély ugyanolyan feltételek között szerezhet területet, mint a román ál­lampolgár és a román jogi személy. Ahhoz viszont, hogy területszerzésre a gyakorlatban is sor kerülhessen, te­hát meg lehessen kötni a területszer­ző jogügyletet (kötelezően közokirati formában, ami terület esetében érvé­nyességi feltétel) a külföldinek, a hontalannak és az idegen jogi sze­mélynek Románia területén lakó­hellyel vagy tartózkodási hellyel kell rendelkeznie. Aki/amely ezt a felté­telt nem teljesíti - és ez a második alaphelyzet -, másodlagos tartózkodá­si helye, illetve székhelye céljára te­rületet csak a csatlakozást követő öt év elteltével szerezhet (312. törvény 4. szakasza). A mezőgazdasági terüle­tek, az erdők, valamint az erdősített területek megszerzésére a fent neve­zetteknek még hét évet kell várniuk, s ha ez az idő majd letelik, a mezőgaz­dasági rendeltetésű területek megvé­tele, megszerzése teljesen szabaddá válik romániai lakóhely vagy tartóz­kodási hely (rezidencia, rezidens) ki­váltása nélkül is. E területek vonatko­zásában azonban egy igen fontos ki­vételt is tartalmaz a jogszabály, éspe­dig azoknál a külföldieknél, akik far­merként kívánnak Romániában tevé­kenykedni, s ilyetén minőségüket a tagország illetékes hatósága kiállította tanúsítvánnyal igazolják. Ebben az esetben a területszerzésre azonnal sor kerülhet, nem kell ezzel hét évig vár­niuk. A törvény külön kitér az Euró­pai Unión kívüli, ún. harmadik orszá­gok állampolgárainak romániai terü­letszerzésére is, alapelvként mondva ki, hogy ezt kétoldalú nemzetközi szerződésekben kell rögzíteni, kizáró­lag kölcsönösségi alapon, ezek az elő­írások pedig nem lehetnek előnyöseb­bek azoknál, amelyeket a tagállamok állampolgáraira alkalmaznak (éppen a 312. törvény alapján). A területszer­zés - a fentiek szerint - ún. élők közöt­ti jogügyletekkel történhet, azaz vala­milyen visszterhes vagy ingyenes szerződéssel. Értelmezésem szerint a tulajdonjogon kívül a többi dologi jog megszerzését is lehetővé teszi, a felek akarata szerint. Ezek: a használati jog, a haszonélvezeti jog, a felépítményi jog, a lakás vagy lakhatási jog és a kü­lönféle szolgalmi jogok. Ide sorolható még - bár nem minősül élők közötti jogügyletnek, hanem halál esetére szóló tulajdonszerzési módnak - a végrendeleti öröklés is, amelyet a mó­dosított Alkotmány 44. cikkének 2. bekezdése tételesen nem említ. Vi­szont a törvényes öröklést, mint tu­lajdonszerzési módot nem a 312. tör­vény, hanem Románia Alkotmányá­nak fent említett 44. cikke, 2003 vége óta (a módosított Alkotmány hatály­ba léptetése óta) a külföldieknek min­den feltétel nélkül engedélyezi. MUNKAERŐHIÁNY A Munkaügyi Minisztérium adatai szerint Romániának egyre nagyobb munkaerőhiánnyal kell majd megbir­kóznia. A folyamat már évekkel ez­előtt elkezdődött, amikor százezrek kerestek a hazai béreknél sokkalta jobban fizető munkát más európai or­szágokban. Továbbra is nagy hiány van főleg az építőipari és vendéglátó­ipari területeken, ahol a munkaadók hirdetéseire igen kevesen jelentkez­nek. A Nyílt Társadalomért Alapít­vány egyik friss felmérése szerint a jelenleg Nyugaton dolgozó kétmillió munkavállaló mellett további 1,5 mil­lió román állampolgár hagyná el az országot, ami a szakemberek szerint óriási sokk lenne a hazai cégek számá­ra. Ezzel szemben a beharangozott ol­csó kínai munkaerő csak remény ma­rad, ugyanis a munkaközvetítő cégek­nél nem mutatkozott jelentősebb igény a távol-keleti munkaerőre. A minisztérium idénre 12 000 külföldi munkavállaló jelentkezését hagyta jó­vá, szemben a tavalyi 8 ezer személy­ivel. Sok szakember szerint a krízis- helyzetből kivezető út a hazai fizeté­sek folyamatos emelése lehet. Hirdessen a Magyar Szóban! HIRDETES@AHID.COM FLORIN R. SCHIOPU DDS. 35 East 38th St Suite 1D New York, NY 10016 "D T^NTTYITT (1 Telefon: (212) 499-9083 L/ILLíU Személyhívó: (917) 925-0090 schiopuDDS@earthlinknet Teljesen fájdalommentes fogorvosi kezelés! Teljes fogorvosi ellátást biztosítunk! Beszélünk: angolul, románul és spanyolul. Röviden Vége a cigarettareklámnak Tilos a dohányáruk reklámozása az írott, az elektronikus sajtóban, valamint a hirdetőtáblá­kon. FjtóI rendelkezik a 2006. december 31-én életbe lépett 457/2004-es törvény, A törvény az uniós jogharmonizáció jegyében született. A cigarettareklámok ezután csak a szaklapok­ban, valamint az olyan kiadványokban jelenít- hetőekmeg, melyeket nem Romániában vagy az Unió területén szerkesztettek és nyomtat­tak. A vendéglátóipari egységeknek be kell tar­taniuk a 349/2002-es törvény előírásait, misze­rint zárt helyeken elkülönített, speciálisan fel­szerelt helyiséget kell biztosítsanak a dohányo­soknak. A kihágások megállapítása és a bírsá­gok kirovása az egészségügyi minisztérium, valamint a fogyasztóvédelmi hatóság szakem­bereinek feladatát képezi. Ebben a közösségben van eró! Választási nagygyűlést tartott Zentán a Vajdasági Magyar Szövetség. Jelen volt Ka­sza József, a VMSZ elnöke, valamint a bu­dapesti .Aranycsapat Alapítvány tagjai: Kű Lajos elnök, Várhidi Pál és dr. Fenyvesi Máté is. Az egy begyűlteket Juhász Attila polgármester, a VMSZ zentai körzeti szer­vezetének elnöke üdvözölte, hangsúlyozva: nem a politikusokat, hanem saját magukat büntetik meg a polgárok, ha nem vesznek részt ezen a választáson, amely esélyt ad ar­ra, hogy a vajdasági magyarság ismét kép­viseltesse magát a szerbiai parlamentben. Népszavazás márciusig Székelyföld választóinak többsége márciu­sig fejezheti ki autonómiaigényét - döntött Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Ta­nács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB). Ugyanakkor elvi döntés született, hogy az SZNT eg)' független, autonómiapárti je­löltet tán ogat az EP-választásokon. A bar- doc miklósvárszéki, valamint a székelyud- varhelvi, bögözi és gyergyócsomafalvi bel­ső népszavazás tapasztalatait elemezve, a széki elnökökkel kiegészült ÁB úgy dön­tött, hogy a bevált módszerrel március vé­géig Székelyföld lakosságának többségét az urnák elé szólítja. Kolozsvári Területi Bizottság Megkezdte működését a Magyar Tudomá­nyos Akadémia (MTA) Kolozsvári Terüle­ti Bizottsága, amelynek létrehozásáról még az MTA 2006. október 30-i rendkívüli köz­gyűlése határozott - olvasható az Akadémia honlapján. Az MTA a tudomány regionális szerepének erősítése érdekében 1961-ban kezdte meg a területi bizottságok országos hálózatának kialakítását. Az öt magyaror­szági - a debreceni, a miskolci, a pécsi, a szegedi és a veszprémi - területi bizottság feladata az egyes régiók tudományos életé­nek összefogása, koordinálása, szellemi közéletük szervezése. Új rektorhelyettesek Új rektorhelyettesek jelöléséről döntött a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegye­tem (BBTE) magyar tagozatának vezető ta­nácsa, megváltoztatva korábbi, ezzel ellen­tétes szándékát. Salat és Nagy' azután vált meg tisztségétől, hogy Hantz Péter és Ko­vács Lehel adjunktusok menesztése után jelentősen elmérgesedett az egyetem ro­mán és magy ar vezetősége közötti, hóna­pok óta feszültségektől terhelt viszony.

Next

/
Thumbnails
Contents