Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-04-25 / 291. szám
16 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kultúra 2007. ÁPRILIS 25. ■ Alexandriai világ VILÁGÍTÓTORONY Az alexandriai világítótorony Kr. e. III. század folyamán épült Egyiptom területén az alexandriai Pharos szigeten. Először mint a kikötőt jelzőszimbólum, később világítótorony lett belőle. ítótorony Magasságát 115 és 135 méter magasra becsülik, és sokáig a föld legnagyobb ember által készített építménye volt. Sidoni Antipáter a világ hét csodái közé sorolta. Építésének a története Az alexandriai partszakasz veszélyesnek bizonyult a zátonyokkal teli partszakasz miatt, a hajókra nézve, így szükségessé vált valamilyen jelzőrendszer építése. Kr. e. 290 körül I. Ptolemaiosz Szótér kezdte el a világítótorony építését, majd fia, II. Ptolemaiosz Philadelphosz fejezte be. A világító torony terveit Sostratus, Euklides kortársa rajzolta meg. A legenda szerint ptolemáiosz megtiltotta Sostratus- nak, hogy a saját nevét megemlítse az építményen. De az építész a következő feliratot helyezte el a talapzaton: "Sostratus, Dexiphanes fia a Cnidiai, felejánlom ezt az alkotást a Hajózó Isteneknek és azoknak, akik behajozzák a tengereket". A világítótorony leírása Hatalmas kőtömbökből épült és három részre lehetett tagolni: a talapzat a legalsó szint, egy négyzet alakú emelet, amely 55.9 m magas volt, a belsejében eg)7 hengerszerű üreggel. (Ezt egyfajta "liftaknaként" használták, amelyben a tűzhöz szükséges anyagokat juttatták a torony tetejére.) A középső egy nyolcszögalapú szint, mely majd 30 m magas volt, a harmadik szint pedig, amelynek alakja eg)7 körhöz hasonlatos, 7 m magas volt, nagy tükrök voltak benne, amelynek tükröződését több mint 50 km- ről észre lehetett venni, éjjel pedig tűz jelezte a hajósoknak az utat. A torony tetején eg)7 szobor állt. A szobor kilétét illetőleg több vita is van a történészek között: egyesek szerint Po- szeidónt, a tengerek istenét ábrázolta, mások szerint Zeuszt, a főistent. A torony fontosságát az ókorban jelzi az is, hogy a képe szerepelt a római pénzérméken is, ahogyan manapság is szokás a forgalomban levő bankjegyeket, érméket híres épületekkel, személyek arcképével díszíteni. Pusztulása I. sz. 956-ban egy földrengés kisebb károkat okozott a toronyban, majd 1303-ban, 1323-ban két nagyobb földrengés komoly pusztítást végzett az épület szerkezetében. 1480-ban az egyiptomi mameluk szultán, Qaitbay- Középkori erődöt építtetett a világítótorony helyére, a torony köveit és márványait is felhasználva. Majd egy XIV. századi földrengés végleg lerombolta a vilógítótornyot; maradványait Alexandria keleti kikötőjében találták meg a búvárok 1994-ben. A világítótoronyról a legtöbb információt egy arab utazó, Abou-Haggag Al-Andaloussi hagyta az utókorra, segítséget nyújtva a modern régészeknek az épület rekonstrukciójában. II Lassuló moziháború? KÜLDETÉSES FILM Odahaza országszerte hatalmas közönségsikerrel játsszák az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján októberben bemutatott, 56 csepp vér című magyar történelmi nú színpadi rockmusical filmváltozatát, melynek ismertetésével még tartozunk olvasóinknak. Az alig néhány hónapja elkezdett forgatással a Grantfilm győzött az időversenyben! Rockmusical kategória még nincs is a magyar játé/filmszemlén, de idén, a 38. filmszemlén a Grantfilm már ezzel a műfajjal volt jelen. Az ősszel bemutatott színpadi alkotásnak ez a moziváltozata mégsem csupán a filmváltozat. A két műfaj egymáshoz való viszonya a filmtörténet kezdetén nagyon közeli volt, a mozit "fényképezett színháznak" is nevezték. Mihály Tamás-Horváth Péter:56 csepp vér című remek zenéjű rockmusicalje azonban e filmen öntörvényű, sőt egy korszakváltásból is részt kérő mozi. E musical történelmi igazságtétel, és különösen fontos küldetés az Egyesült Államokban, ahol a frissen érkezett fiatal emigráció létszáma lassan már közelíti háromnegyed milliót. Hozzájuk és a többi ország szórvány magyarsághoz nem a színpadi, hanem nem a filmváltozat juthat el. Ä pártállami agymosással kilúgozott, szovjetek diktálta, hazug történelem-ismerete helyett a fiatal külföldi magyarságból hiányzik a reális nemzettudat. Ez emeli rendkívüli fontosságúvá e film küldetését. A mozi megtartja a Pintér Tamás alapötletéből született színpadi előadás történetét és művészeti értékeit. A drámaíró és rendező Horváth Péter remek megoldásaiból egyet említünk meg. Az egyik forradalmár fiú színész édesapja révén megszerzi a Rómeó és Júlia régi előadásainak korhű a jelmezeit. Azokat nem csak a filmbeli jelmezbálban viselik, hanem rajtuk marad a harcokban is. Dobtáras orosz géppisztoly korabeli veronai kosztümös forradalmárokkal - a vissza-visszatérő történelem eme igazi artisztikus jelképe, az igazi színház jellemzője. így marad meg és hat a filmben is. A két műfajban is sikeres, rockzenés történelmi dráma kivételes szellemi bázisra épül. Nem csak maga Shakespeare áll a háttérben a Rómeó és Júlia, azon belül elsősorban Lőrinc barát szerepével, hanem a történészdoktor Nagy Endre - a kettős alkotást megteremtő Grantfilm Produkciós Társa- ság megalapítója és vezetője - e két mű producere, hanem Mihály Tamás zeneszerző, és a filmnek a New York-i Columbia Egyetemen rendezést tanult, majd Los Angeles-ben alkotott rendezője Bokor Attila is. O az egykori Color együttes dobosa, énekese és dalszövegírója, aki 1993-tól a Duna TV programigazgatója, és tengerentúli - tehát nekünk szóló - adásainak megteremtője. Bokor Attila filmje nemcsak jó mozi, hanem bátor lépeseket is tesz egy izgalmas, fontos filmtörténeti folyamat sikere végett. A világkultúra európai eredetű részein fellazíthatja filmművészet - egyre merevebb, s egyre károsabb - két pólusú szerkezetét: az európai és a Holywood-i film kettőségét. Ezt a lapunkban gyakran elemzett kettősséget éppen az 56-os magyar forradalom és szabadságharc jubileumára alkotott, petőfis című Szabadság, szerelem (angol címe, Children of Glory), majd most a színpadi bemutató után filmen látható 56 csepp vér kezd hidat verni a két filmvilág között. Ehhez fontos bázis a színészgárdájának arányosan magas színvonala. A hídverés eddig senkinek sem sikerült, valószínűleg azért, mert az amerikai közönség ízléséből, eme ízlés kiszolgálásából, avagy Európában éppen a kiszolgálás kultúr-arisztokratikus megtagadásából indultak ki. Például Sas Tamás filmrendező (Tivoli Filmgyár) három évvel ezelőtt a forgatókönyv valamilyen közös nevezővé formálásával kísérletezik a kétféle filmvilág között. De az amerikai forgatókönyvírás mereven ellenáll és nem enged a saját tömegízlésű, gyakran lapos és gyermeteg színvonalából. Bokor Attila bátran tovább lép és két ponton is tovább oldja a merevséget. Bátorság kell hozzá! Beiktatja a drámatörténelemben a klasszikus görög kórustól a narrátoron át többször szerepet játszó "tolmácsot". Hiteles történelmi korképet mutat fel, és a dinamikus előadásba beépít néhány kívülről még jobban látszó, reális "helyzetmagyarázót", afféle megértő Brechtet (Alföldi Róbert és az időközben tragikusan elhunyt Kaszás Attila elvont fényvilágban játszódó párbeszédeivel). Ehhez azért kell némi kurázsi, mert a kialakult európai drámában minden magyarázat szervesen, az összefüggő történetben, vagyis magában a drámában van benne. De az angol feliratos film nemzetközi piacra is indul, Amerikába például ahol nem a sűrűn font európai drámaszövetekhez szokott publikum nézi ezt a filmet. Az ilyen narrátorokkal segített közönség is feljebb hozhatja az átlag amerikai nézőt az átlag európai néző filmkultúrájához. A közönségigény, egyáltalán egy hatalmas ország általános kultúrájának megemelése több nemzedéknyi időt kíván. Másik bátorsága a gospelt megszólaltató zárójelenet. Az amerikai feketék nehéz sorsából kivirágzott műfaj -, maga a béke. A nemzeti történelmi tragédiák azonban még rockmusical műfajban is tragédiaként fejeződnek be -, mondhatnánk ezt, konzervatív gondolkodással. Az 56 csepp vér filmbéli zárójelenetében azonban mintha Szalai András kamerája a történelem fölé emelkedne, s a történelemre rálátó szélességben nézné 56-ot is. Akár egy bölcs história-professzor, "egyszer volt példás korrá" teszi és gospellel búcsúztatja a filmet. Szívbe markolóan ugyan emlékeztet ugyan a történelmi sorsra, de békét hirdet. Küldetés ez a film! Ne feledje: a hirdetés befektetés. Fektessen be üzletébe! 1-877- A MAGYAR
