Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-04-18 / 290. szám
14 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2007. ÁPRILIS 18. Röviden Június 7-én indítják Április 11. Legkorábban június 7-én indítják el a Nemzetközi Űrállomásra az Atlantis amerikai űrrepülőgépet - jelentette be kedden az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. Az Atlantist eredetileg március 15-én engedték volna útjára, de a floridai Cape Canave- rale-i Kennedy űrközpont térségében tomboló viharok megrongálták az űrrepülőgép külső üzemanyagtartályát. A rendszernek ez a része biztonsági szempontból különösen kényes, hiszen a tartályról levált szigetelődarab okozta 2003-ban a Columbia katasztrófáját. A mérnökök a kárfelmérés után tartott tanácskozásukon úgy vélték, hogy a mostani károsodást a start újabb tervezett időpontjáig el lehet távolítani. Az Atlantis a mostani ütemterv szerint június 7-től az indítási ablak július 17-i bezáródásáig emelkedhet a magasba. Ha ez idő alatt meghiúsul a start, úgy legközelebb augusztusban lehetséges az Atlantis indulása. Megfejtették Régi kérdést válaszoltak meg a tudósok, amikor meghatározták a kutyák hatalmas méretbeli változatosságának okát. Eddigi ismereteink szerint a legkisebb kutyafajta a chihuahua, amely mindössze 2-3 kilós, a legnagyobb pedig a német dog, amelynek magassága elérheti a 80 centimétert. Amerikai és brit kutatók felfedezték, hogy a kutya DNS- ének mindössze egy kicsiny szakasza befolyásolja az állat méretét. A kutatók 3200 kutya DNS-mintája alapján megállapították, hogy a 1GF-1 nevű gén szoros kapcsolatba hozható az állat méretével. A vizsgálatot a portugál vízi kutyával kezdték, amelyből 12 kilogrammos és 35 kilós egyaránt van. A kutyák egyetlen DNS-részlete tért el egymástól, az említett IGF-1. A kutatás a humángyógyításban is segítséget nyújthat. A gén ugyanis általában az emberekben is jelen van, hiánya pedig azt eredményezi, hogy az újszülött igen alacsony súllyal születik és nagyon lassan fejlődik. Hamis lehet a klónfarkas Klónbotrány van kibontakozóban Dél-Ko- reában. Egy kutató szerint Li professzor meghamisította kísérleti eredményeit. Li korábbi mentora pont ugyanebbe bukott bele. Lehet, hogy mégsem volt sikeres a március 26-án közhírré tett dél-koreai farkasklónozás: a szöuli Nemzeti Egyetem hétfőn hivatalosan bejelentette, hogy vizsgálatot indított Li Bjong Csun és munkatársai ellen, miután több telefonáló, akinek nevét nem fedték fel, azt állította, hogy a klónozásra vonatkozó adatokat a tudományos siker bejelentői manipulálták, meghamisították. Li Bjong- csun csapatának március 26-i közlése szerint két farkast klónoztak, amelyek még másfél évvel ezelőtt jöttek a világra: az első 2005. október 18-án, a második pedig nyolc nappal később. Li professzor korábban már bejelentett sikeres kutyaklónozásokat is, 2005-ben, illetve 2006-ban. // Urturizmus - Kronológia ÚRTURIZMUS Áttekintés az eddigi űrbéli turistautazásokról: 2001. április 28-május 6. - A világ első űrturistája, az amerikai Dennis Tito multimilliomos két tapasztalt orosz kozmonauta társaságában a kazahsztáni Bajko- nurból egy Szojuz TM-32 orosz űrhajó fedélzetén indult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A nyolc napos sikeres űrutazás után ugyancsak Bajkonurba érkezett vissza. Titónak 20 millió dollárjába került a földönkívüli kaland. 2002. április 25-május 5. - A Szojuz TM-34 orosz űrhajó, majd a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén Mark Shuttlew- orth dél-afrikai milliomos, a világ második űrturistája tartózkodott űrben. A délafrikai internetes vállalkozó is 20 millió dolláros jegyet váltott az űrbe. Az űrutazáson részt vett még egy orosz és egy olasz kozmonauta is. Shuttleworth május 5-én érkezett vissza Bajkonurba. 2005. október 1-11. - Október 1-jén indult az ISS-re a kazahsztáni Bajkonur űr- repülőtérről a Szojuz TMA-7 űrhajó, fedélzetén három kozmonautával, köztük egy amerikai űrturistával. Gregory Olsen amerikai tudós is húszmillió dollárt fizetett azért, hogy ő legyen az Űrállomás harmadik amatőr vendége. Október 11-én érkezett vissza a Földre. Mark Shutdeworth és Roberto Vittori Miért meztelenek az antik görög szobrok? GÖRÖG SZOBROK Április 11. A meztelenség eszköz volt az ókori görög szobrászok számára a férfiak által betöltött különböző szerepek ábrázolására - állítja egy amerikai Az antik meztelen szobrok a mai kor emberében azt a képzetet keltik, hogy az ókori görögök sohasem viseltek ruházatot - olvasható a LiveScien- ce című angol nyelvű hírportálon. "A görög férfiak nem járkáltak ruhátlanul a városban, s nem lovagoltak meztelenül, ahogy nem vonultak hadba sem fedetlen testtel. A legtöbb helyzetben a ruhátlanság fel sem merült mint lehetőség, a csatában pedig a meztelenség az ön- gyilkossággal volt egyenlő" - vélekedik Jeffrey Hurwit, a University of Oregon kutatója, aki tanulmányát az American Journal of Archa- elogy című tudományos folyóiratban publikálta. Az amerikai tudós szerint azonban az antik görögök igenis időnként megszabadultak tógáiktól. A férfiak leplezetlenül mulatoztak a szimpozionnak nevezett lakomákon, s a meztelenség általános volt atlétikai pályán, valamint az ókori az olimpiai játékokon is. Az antik görög képzőművészetben a meztelenség számtalan formája különböztethető meg, amelyek mást és mást jelentettek. A harcosokat gyakran, bár nem mindig, fedetlen testtel ábrázolták a művészek, akik ezzel jelenítették meg azt a fizikai erőt és bátorságot, amelynek révén a hősök győzedelmeskedhettek ellenségeik felett. Az antik szobrászok ugyancsak meztelenül ábrázolták a legyőzötteket, a haldoklókat és az elesetteket - ebben az esetben a ruhátlanság a sebezhetőség, esendőség kifejezésére szolgált. Gyakorta ábrázolták fedetlenül a rabszolgákat is, kiknek verítékező teste, megfeszített izmaik a nehéz fizikai munkát volt hivatott megjeleníteni. Istenek és magas rangú személyek esetében a meztelenséggel néha az ábrázolt személy társadalmi helyzetére utaltak az alkotók. 2006. szeptember 18-29. - Bajkonur- ból elindult a Szojuz TMA-9 jelzésű űrhajó, fedélzetén a világ első űrturistanőjé- vel. Az ismét húsz milliós útra vállalkozó Anoushe Ansari iráni származású amerikai dúsgazdag nőt egy amerikai és egy orosz űrhajós kísérte, s több mint egy hetet töltött az űrállomáson, majd szeptember 29-én érkezett vissza a Földre. * Április 12. Cégek szervezeti és személyi döntéseiben nyújthat óriási segítséget, és a betegségek felderítésében játszhat meghatározó szerepet az a modell, amit magyar kutatók dolgoztak ki a biológiai és szociális hálózatok működéséről. A nemzetközi feltűnést keltett tudományos eredményt a Nature című tudományos szaklap legfrissebb száma közli. Vicsek Tamás, az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének kutatója elmondta: az emberi kapcsolatok hálózatainak vizsgálatával megállapították például azt, hogy egy több tucat emberből álló csoport akkor is fennmarad, ha nagy a cserélődés. Sőt, ez segíti a fennmaradást. Ezzel szemben egy 6-7 fős közösségek esetében a megszűnést eredményezi a tagok kicserélődése. Mindez segítséget nyújthat például cégvezetőknek a humánpolitikai döntések meghozatalában. Az eredmények alapján készült szoftvereiket már budapesti szervezet- fejlesztő cégek is használják. A kutató elmondta, hogy a legutóbbi időkig nem volt lehetőségük arra, hogy emberek nagy csoportjának hálózatait vizsgálják. Nemrég azonban lehetőségük nyílt arra, hogy egy európai mobilszolgáltató csaknem 4 millió felhasználójának hálózatát kutassák. De - mint mondta - érdemes az emberi szervezeten belüli, vagy egy sejten belüli hálózatokat is vizsgálni. így meghatározható például a betegségek terjedésének folyamata. Április 10. Hétfő este megérkeztek a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a Szojuz TMA-10-es űrhajó utasai: az amerikai-magyar Charles Simonyi űrturista és két profi kozmonauta Oleg Kotov és Fjodor Jurcswin. Simonyi 25 millió dollárért utazhatott az űrbe. Lassan természetessé válik, hogy az arra egészségügyi szempontból és főként anyagilag alkalmas kalandvágyók a turista célállomást a Földön kívül keres| Dennis Tito, Talgat Musabayev és Yuri Baturin Gregory Olsen, Valery Tokáré és William McArthur
