Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-04-18 / 290. szám
8 MAGYAR SZÓ-A HÍD KÁ R PÁT - M E D EN C E 2007. ÁPRILIS 18. Szegő Iván Miklós sorozata 4. / / / HÁBORÚ ÉS BŰN Jön Bem Október végén a magyar honvédek nyugaton, Bécs előtt, Schwechatnál vereséget szenvedtek, de a bécsi forradalom lekötötte az osztrák katonai erőket, így Magyarországnak maradt ereje a felkészülésre. Míg a fővezér Görgey lett, Bemet Kossuth kinevezte erdélyi főparancsnoknak. Puchner megindította seregeit, de december 18-án Bem megállította őt Csúcsánál. December 20-án Bem támadott, ekkor viszont Puchner verte vissza. Az osztrák generális 24-én leverte a magukra maradt háromszéki székelyeket Hídvégnél, Bem közben 25-én elfoglalta Kolozsvárt, és ezzel kettészakította az erdélyi császári hadsereget. Keletről sikeresen fedezi Bem Debrecent Perczel Mór csatát vesztett Mórnál december 30-án a nyugati fronton, így a fővárost, Pest-Budát már nem tudta tartani Kossuth. Bemnek keletről, délkeletről kellett fedeznie Debrecent, miután a magyar kormányzat ide menekült. Ez sikerült is: Tihucánál 1849. január másodikán megverte Urban seregét, és gyakorlatilag felszabadította Eszak-Erdélyt. Erre a háromszéki székely felkelés ismét fellángolt, Székelyföld jelentős részét megtisztították a császári csapatoktól, majd Bem január közepén bevonult Marosvásárhelyre. Január I7-én megverte Puchnert Gálfalvánál, majd Nagyszebenig tört előre. 21-én azonban itt Puchner visszaverte a magyarokat. Az első orosz intervenció Január 24-én Szelindeknél viszont megint Bem állította meg Puchnert, de Vízaknáig vissza kellett vonulnia, hogy bevárja a székelyeket. Ekkor Puchner már nem érezte magát elég erősnek, és 11 ezer főnyi orosz csapattal töltötte fel seregét. Az oroszok február elején érkeztek, ekkor még váltakozó sikerrel folytak a harcok, majd végül március 11-én Bem bevette Nagyszebeni, és később Brassót is. Az erdélyi szászok két nagy városa így magyar kézbe került. Dühöng a cár, Bem kivégeztet egy ártatlan szászt Március 19-ére Bem megtisztította Erdélyt a császári csapatoktól. Miklós cár állítólag dühöngött, és 50 ezres sereget akart Erdélybe küldeni. Szeben elfoglalása után Bem kiáltványt adott ki, amelyben a szászoknak teljes bocsánatot ígért, de aztán Kossuth parancsára rögtönítélő bíróságokat állíttatott fel. A lengyel tábornok Stephan Ludwig Rothot is kivégezteti, pedig ő éppen az amnesztia miatt nem menekült el, és vér sem tapadt a kezéhez. Engedmények a szászoknak és a románoknak Szászföldön végül elfogadta a kormányzat a német nyelvhasználatot, és más engedményeket is tett. Bem a románokkal is tárgyalni akart. Kos- suthnál és Erdélybe küldött biztosánál, Csányi Lászlónál toleránsabban kezelte a nemzetiségeket. Amnesztiát adott például a kormány tudta és beleegyezése nélkül. Nem torolta meg azt sem, hogy a visszavonuló román népfelkelők bosszúból felégették Nagyenyedet, és vérfürdőt rendeztek a magyar városban. Kossuthnak kellett megfékeznie Bemet Előfordult azonban az is, hogy túltett a kormány keménységén: Naszód térségét ki akarta üríttetni, és a románok helyébe székelyeket akart betelepíttetni, amikor látta, hogy azok Urban mellé állnak. Csányi és - közvetve Kossuth - alig tudták Bemet leállítani. Erdélyben a rögtönítélő bíróságok felállítása óriási feszültséget keltett. Ahogyan a székelyek a Háromszékbe, úgy a románok az Erchegységbe vették be magukat az üldöztetés elől, ami inkább megszilárdította soraikat, mintsem bomlasztotta volna őket. Avram láncú, a havasok királya Az érchegységi ellenállást az az Avram láncú vezette, aki korábban, a forradalom elején ügyvédként még támogatta a magyar törekvéseket. Iancu 1849-ben már a "havasok királyaként" román népviseletben harcolt a magyarok ellen. 1849. április 14-én a magyar ország- gyűlés megszavazta Magyarország függetlenné nyilvánítását. Kormányzóelnökké Kossuthot választották. Pár pillanatig úgy tűnt, győzhet a szabadság- harc: nyugaton a tavaszi hadjárat visszavetette az osztrák főerőket, délen Perczel legyőzte a szerbeket, keleten Bem biztosította Erdélyt. Kossuth ekkor megpróbált kiegyezni Avram láncúval, hozzá küldte loan Dragos bihari román képviselőt, nyelv- használatot ígérve községi, iskolai és egyházi szinten. Egy dilettáns színre lép Dragos tárgyalásait azonban egy dilettáns magyar katonai parancsnok, Hatvani Imre szétzilálta. Ä megbeszélések közben megrohanta gyenge seregével a tárgyalások helyszínét, Abrud- bányát, ahonnan a románok még idejében elmenekültek, de Iancuék aztán kelepcébe csalták a magyar csapatokat. Iszonyatos vérengzés volt ez - mindkét oldalon. (folytatjuk) Nem kapnak kártérítést a felvidéki magyarok ' * * * , - KÁRTÉRÍTÉS Rt PUBLIC » r—*■» Szlovákiai politiusok élesen bírálták Duray Miklósnak a Benes-dekrátumokkal kapcsolatos kijelentéseit. Egyik párt sem tartja lehetségesnek a magyarok esetleges kárpótlását a II. világháború utáni atrocitásokért. — í, .jgjg^jr ‘3CfOE IOSíCE» EtwTntwt SLOVAK KAR ST_, •**•'***)*. « Slovakia f ^ í.uíö«c» HUNGARY Röviden Partnerségi megállapodás Április 12. A horvát parlament után a román törvényhozással is stratégiai partnerségi megállapodást köt ma a magyar Országgyűlés. Szili Katalin szerint nem ez lesz az utolsó ilyen típusú megállapodás, amely a határon túli magyarság érdekeit szolgálja, és az európai parlamentközi együttműködést szabályozza. Az Országgyűlés elnöke az MTI-nek azt mondta: fontosnak tartja, hogy a bi- lateriális kapcsolatokban új pályára állítsák a két ország együttműködését, mert Romániában él a .legtöbb határon túli magyar. Elmondta: a stratégiai megállapodásban szeretnék rögzíteni, hogy legalább félévente, rendszeresen találkozzon a két házelnök, és a külügyi, az emberi jogi, valamint a környezetvédelmi parlamenti bizottságok is intenzívebben működjenek együtt. Szili Katalin elmondta, hogy Ukrajnával is szeretnének hasonló megállapodást kötni. Bogdan Olteanu, a Román Képviselőház elnöke és Szili Katalin délelőtt Pécsett írja alá a két ország parlamentjének együttműködési megállapodását. Április 12. Több vezető szlovák politikus azonnal mereven elutasította Duray Miklós felvetését. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának hétvégén megválasztott új elnöke is óvatosan nyilatkozott. Egy tévé-vitaműsorban kifejtette: az MKP a közeljövőben nem kezdeményezi a kárpótlást, de a kérdéskörről a párton belül minden bizonnyal vita indul. Csáky Pál szerint, ha korábban az ország vezetése bocsánatot kért a zsidókat ért atrocitásért, akkor a magyarokat is megilletti legalább az erkölcsi jóvátétel. A Szlovák Nemzeti Párt alelnöke, .Anna Be- lousová veszélyesnek minősítette Duray Miklós szavait. Szerinte a Benes-dekrétu- mok felvetése csak a határok megváltoztatásáról szól. "A Szlovák Nemzeti Párt a Benes-dek- rétumok kérdését lezártnak tekinti, ezért tehát nincs miről beszélni" - hangsúlyozta Anna Belousová, aki a parlament alelnöki tisztségét is betölti. Elzárkóznak Határozottan elutasító volt a Robert Fico kormányfő vezette Smer kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettese is. Dusán Csaplovics szerint a Benes-dekré- tumok kérdését csak olyan ember vetheti fel, aki rombolni akarja a szlovákok és magyarok közti jó viszonyt. A politikus korábban is mereven elzárkózott minden olyan kezdeményzéstől, amely a háború utáni időszak értékelésére irányult, és nem volt hajlandó elismerni azt sem, hogy a magyarokat jogfosztás érte a kollektív bűnösség elve alapján. Visszafogottabban fogalmazott a magyar párttal nyolc évig együtt kormányzó Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. Pavol Hrusovsky csak annyit mondott a sajtóiroda munkatársának: a kárpótlások folyamata lezárult, újbóli elindítását nem támogatják. Pavol Hrusovsky korábban parlamenti elnökként támogatta a szlovák-magyar megbékélés gondolatát, melyet - szerinte - a két ország törvényhozásának kellene kezdeményeznie. A legerősebb elllenzéki párt, a Mikulás Dzurinda vezette SDKU eddig hivatalosan nem kommentálta Duray Miklós kijelentéseit, ám Eduard Kukán korábbi külügyminiszter a múltban többször is sérthetetlennek nevezte a Benes-dekrétumo- kat.
