Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-04-11 / 289. szám

6 MAGYAR SZÓ — A HÍD Hazai hírek 2007. ÁPRILIS 11. Röviden Puskás Ferenc nevét viseli A Fly Balaton nemzetközi repülőtér a nyu­gati régió egyik idegenforgalmi kapuja, és annak terminálja méltó Puskás Ferenc nevé­nek viselésére - mondta a repülőtér fogadóé­pületének névadó ünnepségén az Önkor­mányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) szakállamtitkár-helyettese. Gubicza Ágoston, a Fly Balatont üzemeltető ír-ma- gyar kft. igazgatója az MTl-nek elmondta, hogy már tavaly májusban megállapodtak a családdal a terminál névadásáról. Megcsapolják a Balatont Április 4. Napokon belül megnyitják a sió­foki zsilipet: a Balaton vízállása április 4-én 116 centiméter volt, ami 6 centivel haladja meg az optimális szabályozási szint felső ha­tárát - közölte a KvVM. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság pénteken délután kezdi el a vízszint óvatos csökkentését.. A zsilip felújítása a tervek sze­rint halad, azonban nagyobb mértékű víze- resztés csak a felújítás befejezése - április 20.- után lehetséges.A vízeresztés mértékének további növeléséről a későbbiekben dönte­nek a hidrológiai helyzet függvényében. Lemondott Molnár Lajos Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a mai na­pon elfogadta Molnár Lajos egészségügyi miniszter írásban benyújtott lemondását 2007. április 6-ai hatállyal, áll a kormányszó­vivői iroda közleményében. "A miniszterel­nök és a kormány továbbra is elkötelezett az egészségügyi reform folytatása mellett, az eddig meghozott intézkedéseket a betegek érdekeit jól szolgáló, minőségi ellátást nyúj­tani képes, fenntartható és igazságos módon finanszírozott egészségügyi ellátás irányába tett helyes lépéseknek tekinti. A reform első szakasza nehéz alkalmazkodási kényszert te­remtett a sok éve mozdulatlan egészségügyi rendszernek" - olvasható a közleményben. Elkezdődött a 4-es metró ALAGÚTJÁNAK FÚRÁSA Április 3, A kelenföldi indítóaknában ked­den délelőtt megkezdődött a 4-es metró Ke­leti pályaudvarig tartó első, 7,2 kilométeres szakaszának előreláthatóan csaknem három évig tartó fúrása; a munkálatok az eredeti ha­táridőhöz képest több mint féléves késéssel indultak el. Demszky Gábor a fúvószene­karral, alagútszenteléssel, több száz érdeklő­dővel, nagyszámú biztonsági emberrel körí­tett ünnepségen kijelentette, hogy "Buda­pest közönsége ma végre látja az alagút ele­jét". A főpolgármester közölte: 2010-ig nem ígérhet mást, mint közlekedési dugókat, port, zajt, problémákat, ezek a jelenségek ugyanis elkerülhetetlen velejárói egy metró­építésnek. 2010-ig még egyharmados LEÉPÍTÉS Harmadával csökkenti munkatársainak számát 2010-ig a Magyar Televízió. A mostani 1800 belsős helyett az új, óbudai gyártóbázison 1000-1200 emberrel készül­nek majd műsoraik. Már elkezdték felkészíteni munkatársaikat a digitális tech­nika használatára. Aki erre nem lesz alkal­mas, azoktól kénytelenek lesznek fájó szívvel búcsút venni. Megvágják a rokkantsági nyugdíjat is NYUGDÍJ Április 4. A rokkantnyugdíjakra is ugya­nazok a már bevezetett, illetve tervezett változások - nyugdíjjárulék fizetése, új szá­mítási rendszer - érvényesek, mint az öreg­ségi nyugdíjakra. Egy rehabilitációs, új el­járásról még folynak az egyeztetések - érte­sült lapunk a Szocális és Munkaügyi Mi­nisztériumtól (SZMM). Idén április 1-jétől a rokkantsági nyugdíjasoknak is kell fizetniük 8,5 szá­zalékos nyugdíjjárulékot, ha nyugdíj mellett munkát vállalnak, és őket is megilleti az évi járulékfizetés alapján a 0,4 százalékos nyugdíjnövelés. A járu­lékfizetéssel további "nyugdíjjogokat" lehet szerezni: minden munkában eltöl­tött nyugdíjas év - az éves rendszeres emelésen felül - a já­- rulékalapot képező t kereset 0,4 százalé­- kával növeli a nyug­- díj összegét. Elvonások itt is A rokkantsági- nyugdíj megállapításánál 2008. janu­ár 1-jétől ugyanazok a változások ­teljes nettósítás, teljes valorizáció a nyugdíjalap kiszámításánál - érvénye­sek, amelyek az öregségi nyugdíjakra vonatkoznak. A rokkantsági nyugdíjak­nál várható további változásokról, ame­lyek a rehabilitációs új ellátás bevezeté­sével függenek össze, még folynak a szakértői egyeztetések - közölte a tárca. I Elveszhet a nyugdíj egy része ELVESZHET Elveszhet a nyugdíj egy része áprilistól, de különösen a jövő év elejétől sok minden változik a nyugdíjrendszerben, döntően a nyugdíjasok kárára. Az egyik legkelle­metlenebb módosítás a nyugdíj melletti jövedelemszerzés"szankcionálása", de az in­duló nyugdíjak új számítási módja valamennyi friss nyugdíjast rosszul érinti majd. Április 1-je nemcsak az egészségügy­ben hozott nagy horderejű változásokat, hanem a nyugdíjrendszerben is. Ettől a naptól kezdve ugyanis már 8,5 százalé­kos nyugdíjjárulékot köteles fizetni mindenki, aki nyugdíja mellett dolgo­zik. Sokaknak - akiknek a bére túllépi a minimálbért - 2008-tól le kell mondani­uk járandóságuk egy részéről. Egy7 új számítási módszernek köszönhetően pe­dig a jövő év elejétől jelentősen csökken az újonnan megállapított nyugdíjak összege is. Ez - ellentétben az év eleji nyugdíjemelésekkel - igencsak kelle­metlenül érintheti a nyugdíjasokat. Munka nyugdíj mellett: áldás vagy átok? A bérükből levont 8,5 százalékos nyugdíjjáruléknál is nagyobb elvonást jelent a nyugdíj mellett munkát vállalók számára a bérükből levont személyi jö­vedelemadó (szja) számításának új mód­szere. Április 1. után a dolgozó nyugdí­jasnak ugyanis már nemcsak a 4 százalé­kos egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie a bére után, hanem a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot is. Ezen fe­lül jelentkezik az szja, ami ez esetben a legnagyobb terhet jelenti: az éves sze­mélyi jövedelemalapba ugyanis már nemcsak a havi fizetés, hanem a nyugdíj összege is beleszámít. így mostantól a nyugdíj mellett megkeresett havi bér, plusz a havi nvugdíj, megszorozva az év 12 hónapjával adja azt az alapot, amely­ből az szja-t levonják. Alapesetben - azaz a nem munkavállaló nyugdíjasok­nál - a nyugdíj marad 0 kulcsos, vagyis mentesül személyi jövedelemadótól. Némi ellentételezésként fogható fel, hogy a járulékfizetéssel további "nyug­díjjogokat" lehet szerezni. Minden mun­kában eltöltött nyugdíjas év - az éves rendszeres emelésen felül - a járulékala­pot képező kereset 0,4 százalékával nö­veli a nyugdíj összegét. Minimálbér-korlát 2008 elejétől lép életbe az a szabály, hogy - a 62 évesnél fiatalabb, munkát vállaló nyugdíjasok esetében - bizonyos jövedelemszint után a nyugdíjasnak le kell mondania a járandóságáról. A gya­korlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíj mellett dolgozó személy minden évben rendelkezik eg)7 éves "keretösszeggel", amely az év első napján érvényes mini­málbér 12-szerese. Mindaddig, amíg az adott évi keresete ezen belül marad, korlátozás nélkül felveheti a nyugdíját is. Ahogy azonban túllépi a "keretet", a következő hónaptól az év végéig "szüne­teltetnie" kell a nyugdíját. Ha a kere­tösszeget éppen decemberben lépi túl, akkor a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetnie. E korlátozás azonban megszű­nik a 62. életév betöltésekor. Mindez azokra vonatkozik, akik 2007. december 31. után mennek nyugdíjba. Az ekkor már saját jogú nyugdíjasok "türelmi időt" kapnak, esetükben ez a szabály 2010. január 1-jétől lép életbe. Termé­szetesen csak úgy, ha akkor még nem múltak el 62 évesek. Csökkentett járandóság Jövőre lépnek életbe azok az új szabá­lyok is, amelyek jelentősen csökkentik a 2008-ban induló nyugdíj összegét füg­getlenül attól, hogy valaki nvugdíj mel­lett még dolgozik-e vagy sem. Az indu­ló nyugdíj kiszámításához figyelembe vett béreket ugyanis eddig csak azok személyi jövedelemadó-tartalmával kel­lett csökkenteni. 2008 elejétől azonban a járandóság alapjául szolgáló jövedelme­ket először a keresetekből levont járulé­kok összegével mérséklik: ilyen "csök­kentő tényező" az egyéni nyugdíjjárulék (jelenleg 8,5 százalék, illetve magán- pénztári tagság esetén 0,5 százalék), a magánnyugdíjpénztári tagdíj (8 száza­lék), az egyéni egészségbiztosítási járu­lék (7 százalék) és a munkavállalói járu­Tudnának dolgozni Becslések szerint a rokkantsá- f &é i gi nyugdíjasok több mint há- lfj|j fi romnegyede képes volna arra, ~ hogy valamilyen, az egészségi állapotának megfelelő munkát végezzen: számukra teremt le­hetőséget a rehabilitációs ellá­tás, amely segíti átképzésüket, továbbképzésüket, munkahely- keresésüket. Egy tervezet szerint a rehabi­litációs járadék összege magasabb lesz, mint a rokkantsági nyugdíj. A legföl­jebb három évig folyósítható járadékra az lesz jogosult, akinek egészsége 50-79 százalékban károsodott. Ha a rehabili­táció nem volt sikeres, az egészségkáro­sodott rokkantsági nyugdíjra vagy szo­ciális járadékra válhat jogosulttá, illetve munkanélküli- vagy szociális ellátásban részesülhet. lék (1,5 százalék). Ezeket a levonásokat a kereset megszerzésekor érvényes min­denkori szabályok szerint kell érvénye­síteni. Az így megfogyatkozott, járulékokkal csökkentett összegből második lépésben levonják még a személyi jövedelemadót is. Azaz a gyakorlatban 2008-ig a nyug­díjalapot úgy állapítják meg, hogy a mindenkori havi bruttó bérből levonják az szja-t, jövőre viszont már a következő képlet él: havi bruttó bér, mínusz járulé­kok, mínusz szja, azaz a mindenkori ha­vi nettó bér képezi majd a nyugdíj alap­ját. Jövőre valorizálunk Némi ellentételezésként fogható fel a teljes valorizálás bevezetése. Ma a nyug­díj összegét - egy bonyolult módszerrel - az 1988. január 1-től a nyugdíjazásig elért keresetek átlagából számítják ki. Ennek során a régebbi, a maihoz képest alacsonyabb színvonalú kereseteket ak­tuális nominális szinten veszik számítás­ba (kiszámítják az akkori nyugdíj jele­nértékét, vagyis például növelik az inflá­ció mértékével). Ez a valorizálás. A ma alkalmazott módszer a részle­ges valorizálás - az újítás tükrében itt a részlegesen van a hangsúly: ha valaki 2008. január 1-jén megy nyugdíjba, 1988. és 2007. közötti kereseteit e sze­rint úgy kellene valorizálni, hogv az 1988-2004-es időszakban elért keresete 2006-os szintűre emelkedne, a 2005-ös, a 2006-os és a 2007-es pedig maradna eredeti nagyságában. A 2008-as új, tel­jes valorizációs szabály szerint viszont az 1988. és 2006. közötti keresetek min­degyike 2007-es szintűre emelkedik. Ez az intézkedés egy leheletnyit növeli a jö­vőre induló nyugdíjak színvona- lát.Ugyancsak 2008 elején lép életbe az a szabály, amelyet a kormányzati kom­munikáció a hosszabb szolgálati idő po­zitív elismeréseként definiál. Az intéz­kedés 40 év szolgálati időn túl minden további szolgálati évre a jelenlegi 1,5 százalék helyett 2 százalékos többletet biztosít az úgynevezett nyugdíjskálán. Vagyis: például 42 munkával eltöltött év után jelenleg a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset 80, plusz kétszer 1,5, azaz 83 százaléka a nyugdíj. 2008-tól ez a mérték 80, plusz kétszer 2, azaz 84 szá­zalék lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents