Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-04-04 / 288. szám

8 MAGYAR SZÓ-A HÍD Kárpát-medence 2007. ÁPRILIS 4. JÓVAL OLCSÓBBAN Jóval olcsóbban várásolhatnak élelmiszert Magyarországon a romániai lakosok, mint odahaza, ráadásul jobb minőségben. Főleg a határhoz közeli magyar nagyáruházakba jár­nak szívesen. Nagy számban utaznak át ezek­ben a napokban az aradiak és az Arad megye­iek a határ magyar oldalára, hogy Makón, Szegeden vagy Békéscsabán vásároljanak jobb és olcsóbb élelmiszereket - írta keddi számában a Romania Libera. - A román lap szerint a határ közeli városokban lévő nagyá­ruházakban (főleg Cora és Tesco) a sokszor hetvenszázalékos árleszállításnak is köszönhe­tően olcsóbb és jobb minőségű árut vásárol­hatnak. Román tőzsde Hatalmas fejlődés előtt áll az év elején uniós tagországgá vált Románia tőkepiaca - vélik a legnagyobb budapesti tőzsdei forgalmat lebo­nyolító brókercég szakemberei. Az elemzők nagy potenciált lámák egyes bankpapírokban, az olajszektorban és bizonyos gyógyszercé­gekben, de vonzóak lehetnek a speciális alap­ként viselkedő SIF-ek is. A CSÁNGÓMAGYAR GYERMEKEK OK­TATÁSÁÉRT A moldvai magyar nyelvoktatás feltételeinek javítását, s a csángómagyar kultúra bel- és külhoni magyarsággal történő megismerteté­sét szeremé előmozdítani a közelmúltban ala­kult Keresztszülők a Moldvai Csángómagya­rokért Egyesület - mondta el Hegedűs Dóra elnök az MTI-nek. Az egyesület olyan ke­resztszülőket fog össze, akik csángógyerme­kek magyar nyelvű taníttattását segítik. Je­lenleg több mint kilencszáz keresztszülő kö­zel 1.600 csángómagyar gyermek általános és középiskolai oktatását támogatja. A magyar oktatási program hét éve működik Romániá­ban, s ehhez kapcsolódik mintegy 3-4 eszten­deje a keresztszülő-program. Az egyesület célja a keresztszülők összefogása, közös pro­gramok szervezése, s az információáramlás segítése. Ennek jegyében minden hónapban klubdélutánt is tartanak a fővárosban - mondta el az elnök. Új román kormány A vártnál kényelmesebb többséggel szavazta meg kedden Románia parlamentje Calin Po- pescu Tariceanu miniszterelnök által vezetett új román kormányt, amely a Nemzeti Liberá­lis Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demo­krata Szövetség (RMDSZ) politikusaiból áll. A kétpárti kormány a román parlament man­dátumainak csupán 22 százalékát birtokolja, viszont a legtöbb képviselővel és szenátorral rendelkező ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői támogatásukról biztosították a parlamentben Tariceanu kabinetjét. A vokso­lás előtt hasonlóan nyilatkozott a romániai nem magyar nemzeti kisebbségeket tömörítő politikusok maroknyi frakciója, de így is csak 280 támogató szavazatnak kellett volna össze­gyűlnie. Megfigyelők szerint a pluszvoksok vág)' a Konzervatív Párt (PC), vág)' a Nagy- Románia Párt (PRM) honatyáitól származnak annak ellenére, hogy a két ellenzéki alakulat vezetői leszögezték: nem támogatják Taricea­nu átalakított kormányát. A kommentátorok azzal magyarázzák viselkedésüket, hogy együk pártnak sem állt érdekében a kormány meg­buktatása, mert egy esedeges előrehozott vá­lasztásokon nem szerepeltek volna jól. Szegő Iván Miklós sorozata 2. HÁBORÚ ÉS BÚN A mérsékelt román törekvéseket a magyar hatóságok nem értették meg, hiába küldött Ni- colae Balcescu Havasalföldről követet, hogy ébressze rá a magyarokat: a két nemzet csak összefogva lehet sikeres. A megyei hatóságok üldözni kezdték a román aktivistákat, ami természetesen nem azzal végződött, hogy azok elhallgat­tak volna, hanem a radikálisabb Bamutiu- féle irányzat kapott erőre, illetve a koráb­bi mérsékeltek radikalizálódni kezdtek. Bamutiu terve a XX. században való­sul meg Bamutiu májusban már így szólt Er­dély és Magyarország egyesítéséről: "ha nem lesz unió, megszakad az erdélyi és pannóniai magyarokat összekötő kapcso­lat, és az erdélyi magyarok természetesen lassan el fognak enyészni". (Úgy7 tűnik, ez a gondolat a XX-XXI. században megva­lósult, hiszen az erdélyi és partiumi ma­gyarság létszáma évről-évre csökken.) A románok megváltozott álláspontját jól tükrözte az 1848. május 15-17-i ba- lázsfalvi gyűlés. Ezen már elutasították az uniót, követelték a román nemzet és a román egyház egyenjogúsítását és a job­bágyság felszámolását. A követelések nem nyíltan, de tartalmazták az autonó­miát is: sajátos szóhasználatban a román nemzet függetlenségéről is beszéltek már. A király azonban ekkor még elutasította a román küldöttséget, Kolozsvárra, a ma­gyarokhoz pedig csak tájékoztatásra küldték meg a petíciójukat a "balázsfalvi- ak". Átmeneti siker: megszavazzák az uniót A Batthyány-kormány időleges sikeré­nek minősíthető, hogy7 május 29-én az er­délyi országgyűlés megszavazta az uniót Magyarországgal és a polgári átalakulást biztosító törvényeket is elfogadták. A magyarországi románok 1848 máju­sában közvetítőként próbáltak fellépni az erdélyi románok és a pesti kormány, Batthyányék között, és május 21-én, Pes­ten korlátozott nyelvhasználatot kértek. Szerb-román irtóháborútól is féltek A magyarok mellé leginkább a mára- marosi román nemesek álltak, akik magu­kat román ajkú "magyar polgároknak" vallva, ragaszkodtak Magyarország alkot­mányosságához. Az Erdélyen kívüli Magyarországon lakó románok nem véletlenül voltak lojá­lisak a pesti kormányhoz: rémülten ta­pasztalták például, hogy a Délvidéken fel­lázadt szerbek elsőnek egy román falut gyűjtottak fel. Az ortodox táboron belül a románok ugyanis megpróbáltak függetle­nedni a szerb egyházi uralomtól. A kormány nem enged, elsőnek a szé­kelyek lőnek A Batthyány-kormány azonban nem hajlott az egyezségre, sőt, a helyzet még jobban elmérgesedett. A román vezetők egész nemzetük elleni fenyegetést láttak abban, hogy7 a karhatalomként kivezé­nyelt székelyek Mihálcfalván fegyvert használtak, amikor román parasztok le­foglalták a földesúri legelőt. Vagyis a pa­raszti és földesúri konfliktusok Erdélyben nemzetiségi viszállyá nőttek hirtelen. A mihálcfalvi összetűzésnek tucatnyi áldo­zata volt. Ekkor kezdenek radikalizálódni a korábban mérsékeltnek számító román értelmiségiek. Avram láncú az Erchegy­*f Hegyi Gyula a verespataki aranybánya-beruházásról ARANYBÁNYA A Április 2.Az Európai Unió 2008-tól hatályba lépő bányászati irányelve megakadá­lyozhatja a tervezett verespataki aranybánya-beruházást. Erről Hegyi Gyula, az Európai Parlament (EP) szocialista képviselője beszélt hétfőn Budapesten sajtótájé­koztatón. Az irányelv szigorú feltételekhez kö­ti új bányák létesítését Európában, töb­bek között szabályozza a cianid-kibo- csátást, és környezeti károk mentesíté­sére garanciaalap létrehozását teszi kö­telezővé - közölte a képviselő, miután tájékoztatta az MSZP-frakciót az EP környezetvédelmi munkájáról. Hozzátette: az árvízvédelmi direktí­va módosításával az árvízvédelmi ter­vekben fel kell tüntetni minden olyan műszaki beruházást, gyárat, amely kör­nyezeti katasztrófát okozhat egy' esetle­ges árvíz esetén. "Jogszabályokkal elég jól körül vagyunk bástyázva, a bonyo­dalom az, hogy ez a bányászati hulladé­król szóló direktíva, amit alapvetően a Tisza-szennyezés miatt fogadott el a parlament annak megelőzésére, ez csak 2008-tól lép hatályba" - mondta Hegyű Gyula. A képviselő közölte: a határidőt is­meri a beruházó és azok a román ható­ságok is, amelyek együttműködnek ve­le, és ezért 2008-ig mindenképpen sze­retnék kiadni az engedélyt. Hozzátette: a környezetvédő és a civil szervezetek azt szorgalmazzák, hogy az engedély ki­adásánál már figyelembe vegyék a bá­nyászati hulladékokrórszóló irányelvet. Mint mondta, a csata közepén vannak, mivel tavaly ősszel a gyulafehérvári környezetvédelmi hatóság újabb hatás- tanulmányt kért a cégtől, és ennek elké­szítési ideje nyolc hónap-egy év. Hegyi Gyula kitért arra, hogy az MSZP-frakció felkérte: az osztrák ható­ságoknál tájékozódjon arról, miért ka­pott magas állami kitüntetést a verespa­taki beruházást tervező egyik cég veze­tője. Elmondta: a frakció arra is kérte, tájékoztassa az osztrák parlamentet, hogy megítélésük szerint Magyaror­szág és Európa érdekével ellentétes a verespataki beruházás és Romániában is rombolná a környezetet. ségben szólítja fegyverbe a lakosságot, Pa- piu a szerb és a horvát lázadásra számítva a mezőségieket szervezte (az erdélyi ro­mánok nem tartottak a szerbektől). Ezu­tán az erdélyi főkormányzóság, a Guber- nium betiltotta a balázsfalvi gyűlésen megválasztott Román Nemzeti Komitét. Eszkaláció A fegyveres konfliktusok megállítha­tatlanul terjedtek: a nemzetiségek el­kezdtek fegyverkezni, a városi, többnem­zetiségű nemzetőrségekből a románok ki­léptek, és önállóan szerezték be a harcesz­közöket. 1848 júniusában a Batthyány-kor­mány viszonya kiéleződött Béccsel, a hor- vátokkal és a szerbekkel. Jellasics táma­dásra készült, a szerbek a Délvidéken már a magyarokkal harcoltak, így a románok is felbátorodtak, és a lugosi népgyűlésen, június 27-én autonómiát követeltek. Júni­usban egyébként Havasalföldön is kitört a forradalom (Moldvában már áprilisban megtörtént ez), vagyis az erdélyi romá­nok számára felcsillant a remény, hogy újabb támogatást kaphatnak a határon túlról saját követeléseikhez. (folytatjuk) Kiközösítették a mgyatvyakm aju£L^ rom hónapra minden kapcsolatot raeg- szakított a frakció egy tagjával, Feier Gaburával. A politikus a Itomoszexuá- lisokra és a Magyar Koalíció Pártjára fMfíPjtott sértő kijelentéseket. Az eg)' időre kikózösített Peter Ga- bura egyik botrányos nyilÄ^blban óva intett a sziováil ® az ázstá* vár ke­veredőtől, az ázsiaiak szlovákiai lete­lepedésiétől is. A héten adott ultimá­tum értelmében a politikust kizárják a pártból, ha nem vito^at mapfeá- sán. Nyilatkozatai mellett azzal is ma­gára vonta pártja haragját a politikus, hogv tanácsadójának szerződtette Pe­ter Tóth űjságínSt, a szlovák kémelhá- Lrtás volt vezetőjét. TótóOM-ben kor- rupciós vádak terjesztésével próbálta még eltávolítani hivatalából az akkor belügyminiszteri lis/lscgbui lévő je-] lórim KDl í-delnöfak, Vladimír Pal­kót. Pénzügyi igaziéként Gabura biz­tosította az 1WKS években a Keresz­ténydemokrata Párt mukfidéscbe/ szükséges anyagi hátteret, egy- ideje azonban már a frakcióüléseken sem ve­het részt Vladimír Palkó a KDH jönj^» kon­gresszusán me^^áisÉ á^^raktöki tisztségét. _______________________________

Next

/
Thumbnails
Contents