Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-03-21 / 287. szám

14 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2007. MÁRCIUS 21. Röviden ÖNTUDATOS GYEREKEK Márc.14. A londoni Goldsmiths Egyetem fel­mérése szerint a kétnyelvű tanulás lényeges előnyhöz juttatja a második és harmadik ge­nerációs bevándorló gyerekeket, akiknek csa­ládjaik nem angolul beszélnek. Mindkét nyelv használata segíti a kognitív fejlődést és diák­korukban erősíti az öntudatukat. Félreértett flavonoidok Márc.7. Amerikai kutatók szerint a vörösbor­ban és a csokoládéban lévő flavonoidok szere­pét eddig félreértették, a növényi anyagok ha­tása valójában nem az, hogy antioxidánsként működnek. Az oregoni egyetem kutatócso­portjának vezetője úgy' véli: a flavonoidok laboratóriumi körülmények között hatástala­nítják az agresszív szabadgyököket, amelyek rákkeltő hatásúak lehetnek, az emberi testben azonban elveszítik ezen képességüket, mert a kémiai összetételük megváltozik. A zöldségben és gyümölcsben található flavonoidok ettől függedenül egészségesek, de a test ezeket ide­gen anyagként azonosítja, aktivizálja az im­munrendszert, és ez gondoskodik arról, hogy a káros anyagok és a sérült sejtek eltűnjenek. Napjainkban a legtöbb kutatócsoport a flavo­noidok antioxidáns, rákellenes és gyulladás- csökkentő, egészségvédő hatását helyezte elő­térbe. Az amerikai kutatók végkövetkeztetése szerint a flavonoidok mérsékelt fogyasztása összességében optimális lehet az emberi szer­vezet számára, de a túlzott fogyasztás nem ajánlott - idézte a wissenschaft.de hírportál. AZ ARANY IS VÁLTOZIK Márc.12. Az arany nem olyan nemes és nem olyan változatlan, mint amilyennek hitték. Né­met, francia és svéd kutatók az ESRF Európai Szinkrotron igénybevételével tanulmányozták a nemes fémet, és felfedezték, hogy7 nagy nyo­más alatt átalakul: a jellegzetes kocka alakú kristályos szerkezete nagyon tömör hatszögle­tűvé lesz. A nyomás, amelynek alávetették, pontosan megfelel annak, amely a Föld magjá­ban, 5500 km mélységben létezik. Az ered­mény igazolja az arany állapotának lehetséges változásáról szóló elméleti feltételezéseket és megerősíti azt a tételt, amely szerint nem léte­ák olyan anyag, amelynek állapota abszolút változatlan marad. A fflPERAKTIVITÁS GYÓGYSZEREI Márc.10.1993 és 2003 között az 5 és 19 év kö­zötti gyermekek figyelemhiányos hiperaktivi- tási zavarának (ADHD - attention deficit hyperactivity disorder) kezelésére felírt gyógyszerek száma világszerte 274 százalékkal emelkedett. A Health Affairs című folyóirat­ban megjelent tanulmányból az is kiderül, hogy az ilyen gyógyszerekre 2003-ban kilenc­szer annyit költöttek az Egyesült Államokban, mint tíz évvel korábban.Ezalatt azon országok száma, amelyekben ilyen gyógyszereket hasz­nálnak 31 -ről 5 5-re nőtt. Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok különösen sokat használ­nak a készítményekből. "Az ADHD válhat a világ legelterjedtebb gyógyszeresen kezelt gyermekkori rendellenességévé." - mondta a kutatás vezetője, Richard Scheffler, a kalifor­niai Berkeley Egyetem professzora. Scheffler szerint minden huszonöt amerikai gyermek és kamasz közül egy ADHD gyógyszereket szed. A vizsgálat eredményei megingatták az a széles körben elterjedt hitet, miszerint az ADHD túlnyomó részt csak az Egyesült Államokat érintő kérdés. Svindli a felmelegedés-elmélet? NEM IS IGAZ? Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés elmélete köré mára hatal­maspénzekkel operáló, semmilyen tudományos ellenérvre nem hallgató iparág épült ki. Ennek lététől állások százezrei függ­nek, és képviselői éppen ezért igen erő­szakosan lépnek fel az ellenvéleményük­höz ragaszkodókkal szemben - legalábbis ez hangzott el az egyik brit kereskedelmi tévé neves szakértőket felvonultató doku­mentumfilmjében. A Channel 4 által bemutatott másfél órás összeállítás "A nagy globális felmele­gedési svindli" címet viselte. A műsorban elhangzott vélemények közös kicsengése az volt, hogy7 a földi klí­mát már százmillió évekkel az ember megjelenése előtt gyors és szélsőséges ki­lengések jellemezték. Ennek elsődleges vezérlője a naptevékenység, és a jelenlegi hőmérséklet-emelkedést kizárólag az em­beriség nyakába varró elméletek mögött rendkívül gyenge, éppen a környezeti tu­domány bizonyítékai által cáfolt érvek állnak. A megszólaltatott szakértők egyértel­műen cáfolták például, hogy7 a sarkvidéki jégpáncél mélyéről vett minták egyenes összefüggést mutatnak ki a légköri szén­dioxid-állomány7 és a hőmérséklet válto­zásai között. Összefüggés van, csak ép­pen pont fordított: a földtörténet során végbement hőmérséklet-emelkedéseket követte az atmoszféra széndioxid-ará­nyának növekedése, ugyanis a fő C02- elnyelő és -kibocsátó a világóceán, amely lehűlés esetén inkább elnyeli, felmelege­dés esetén inkább visszabocsátja a légkör­be a széndioxidot. A filmben megszólaló szakértők nem adtak hitelt az ipari tömegtermelés fel­lendülése és a jelenlegi felmelegedés kö­zötti ok-okozati összefüggésnek sem. Ér­veik szerint a Föld átlaghőmérséklete R £ K w 0 U $ ! fnmmtu -rtat* 1» art* m«*c« a# s* íwjsh* már több mint kétszáz éve, a középkor­ban kezdődött Ids jégkorszak vége óta emelkedik, ugyanakkor e folyamatban éppen a mai értelemben vett modem ipa­ri tömeggyártás hajnalán volt egy több évtizedig tartó törés. A műsorban bemutatott mérési ada­tok szerint a globális átlaghőmérséklet 1940 és 1975 között folyamatosan és je­lentősen csökkent, márpedig éppen eb­ben az időszakban indult meg az ipari széndioxid-kibocsátás meredek emelke­dése. A megszólaltatott szakemberek szerint egyébként sem helytálló a széndioxidot ipari szennyezőanyagnak nevezni, hiszen keletkezése a földi életfolyamatok egyik legtermészetesebb velejárójára, minde­mellett még a tűzhányók is sokszorta többet bocsátanak ebből a gázból a lég­körbe, mint az ember. Ráadásul a szén­dioxid aránya a légkört alkotó gázok kö­zött továbbra is elenyésző, és nem is ez az anyag a leghatékonyabb üvegházhatás­okozó, hanem az egyszerű vízpára, amely az atmoszférában érvényesülő üveg- házeffektus 95 százalékáért felelős - hangzott el a Channel 4 dokumentum- filmjében. A műsorban szereplő tudósok szerint azonban a globális felmelegedés elméle­tére mára hatalmas, politikai hátterű üz­letág épült fel, több milliárd dolláros álla­mi finanszírozási összegekkel, több szá­zezer állással, amelyek mind odaveszné­nek, ha a teória megdőlne. Éppen ezért az ebből élők mindent el is követnek, hogy ne dőljön meg: az ellenvéleményt hangoztatókat módszeresen lejáratják, az olajipar zsoldjában állóknak bélyegzik, tudományos pályafutásukat tönkrete­szik, sőt a halálos fenyegetések sem rit­kák - állították a Channel 4-nak nyilatko­zó tudósok. Óriási lyuk tátong a Föld kérgén az Atlanti-óceánba LYUK A FÖLD KÉRGÉN Az Atlanti óceán mélyén kutatók hatalmas lyukat fedeztek fel a Föld kérgén: ott, ahol kilométernyi vastagságban kőzetnek kellene lennie, szabadon látha­tó a Föld köpenye Teneriffe és Barbados között félúton. A Der Spiegel című német hetilap on­line változata szerint ablakot találtak a Föld belsejébe. Brit kutatók a Kanári szi­getek egyik szigetéről, Tenerifféről indí­tottak expedíciót, hogy felderítsék a kö­zép-atlanti hátságon lévő lyukat. Roger Searle, a Durham Egyetem geo­fizikusa szerint a nyíláson át egyenesen a Föld köpenyébe lehet látni. A kutatók úgy vélik, hogy a nagy7 mélyedés mellett még egy, sőt, esetleg két kisebb lyuk is van. A nagy lyuk az afrikai és a dél-ame­rikai lemez találkozásánál, Teneriffe és Barbados között félúton található, a víz felszíne alatt mintegy öt kilométerre, és három - négy kilométer az átmérője. A közép-atlanti hátságon, ahol a két tektonikus lemez ütközik, és egy sor víz alatti vulkán működik, az ilyen lyukak nem számítanak ritkaságnak, de alulról feltölti őket a láva. "Csak találgatni lehet, hogy7 ebben az esetben ez miért nem tör­tént meg" - mondta Ulrich Hansen né­met geofizikus professzor a Spiegel On- line-nak. A brit kutatók is arra számítot­tak, hogy a lyuk helyén kilométeres vas­tagságú kőzetet találnak, ehelyett a Föld köpenyének sziklája látható, amely zöl­den fénylik, mert az olivin nevű ásvány­ból van. Hansen szerint a felfedezés kivételes lehetőséget kínál arra, hogy viszonylag csekély ráfordítással nagy mennyiségű anyagot gyűjtsenek a kutatók a Föld kö­penyéből. "Ha a szárazföldön fúrnak, a legmélyebb furat is csak tíz kilométer mély, egymilliárd euróba kerül és akkor még mindig csak a Föld kérgét vizs­gálhatják" - vélekedett a geofizikus. Az óceánok alatt ugy7an a kéreg sokkal vékonyabb, mint a konti­nenseken, de roppant ne­hézséget okoz a nyílt tenge­ren sok kilo­méter mélyre lefúmi. A brit Nemzeti Oceánográfiai Központ Roger Searle vezetésével 12 fős kutatócsapatot indított úrnak a James Cook kutatóhajón a lyukhoz. A hajón kutatók rendelkezésére áll egy robot, amely kőzetmintákat gyűjt, és lefilmezi mindazt, amit az óceán mélyén "lát". A hathetes kutatóúttól arról várnak új ismereteket, hogy hogyan viselkedik a Föld a tengerek alatt. Szakértők úgy vélik, hogy a mostani eset is azt bizc nyitja, milyen keveset tud­nak a mélytengeri világról. Tavaly de­cemberben a Csendes óceán közepén egy Földközi tenger mé­retű sziklahátságot fe­deztek fel, pedig a ku­tatók abból indultak ki, hogy ott mindent iszapréteg borít. Az Atlanti óceánban lévő lyukat már öt évvel ezelőtt kimutatták szonáros vizsgálatok. Keletkezésével kap­csolatban az egyik el­mélet úgy7 szól, hogy egy úgynevezett ve­tődés leszakította a Föld kérgének egy darabját, míg a másik teória szerint a vul­kánok, amelyek létrehozzák a kérget, egyszerűen kihagyták ezt a területet - ír­ja a hamburgi hetilap online kiadásában. Bramley Murton geofizikus, az expe­díció egyik tagja szerint "a lyuk ablak a Föld belsejébe".

Next

/
Thumbnails
Contents