Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-03-21 / 287. szám
2007. FEBRUÁR 14-21. MAGYAR SZÓ —A HÍD 11 Gazdaság “MALÉV Márc.18. A Malév magyar nemzeti légitársaság szerdai rendkívüli közgyűlésén a feltételekkel hozott határozatokkal lényegében átvette az irányítást a Borisz Abramovics orosz üzletember érdekeltségébe tartozó AirBridge Zrt. A határozatok akkor lépnek hatályba, ha a tranzakció zárása megtörténik. Ezzel biztosan lezárul egy olyan szakasz a magyar légitársaság életében, amikor közvetve vág)7 közvetlenül állami segítséget kapott a talponmaradáshoz. Az világos volt már 1992-ben is, hogy az állami vállalat részvénytársasággá alakításakor nem kapott elegendő tőkét. A 100 százalékban állami tulajdonú Malév Rt. 5 milliárd forint jegyzett tőkével és 10,191 milliárd forint saját tőkével alakult meg 1992 júliusában, és a könyveiben 12,5 milliárd forint banki kölcsön is szerepelt. Rögtön az első tört üzleti évet 247 millió forint üzemi szintű veszteséggel zárta a légitársaság. Az 1991. évet a Malév még 2,094 milliárd forint adózott nyereséggel zárta. A támogatások első, publikusan nem számszerűsített szakasza a két, összesen 120 millió dollárba kerülő Boeing 767-es repülőgép megvásárlásához kapcsolódott. A repülőgépek beszerzésének terheit enyhítette a kormány 1993 májusi döntése, amikor elengedte az importhoz kapcsolódó adminisztrációs és regisztrációs díjat, amely az importérték öt százalékára rúgott. Hasonló jellegű támogatás volt 1997 és 2000 között az alkatrész-import vám- mentessége, amit az 1997 februárjában hozott kormány- döntés alapozott meg. Az 1993-ban megvásárolt két Boeing 767-es off-shore cégbe vitele lényegében veszteségcsökkentő manőver volt. A hosszútávú járatok üzemeltetésére alkalmas két repülőgép tulajdonjogának átadása a Malév 100 százalékos tulajdonában lévő és a Kajmán-szigeteken bejegyzett Malco LLC.-nek egyrészt mérsékelte az importterheket, másrészt ezzel el lehetett kerülni a nem realizált devizaárfolyam veszteséget - magyarázták akkor a Malév vezetői. A Boeing 767-esek 1993 májusában érkeztek meg, amikor a Malév már túl volt az első privatizáción. Az olasz Alitalia-Si- mest 35 százalék tulajdoni hányadot vásárolt meg 77 millió dollárért 1992 decemberében. Az olasz érdekeltségbe került Malév 1993-ban 866 millió, 1994-ben pedig 1,173 milliárd forint üzemi szintű veszteséget szenvedett el. Az üzemi szintű eredményt a társaság 1995-től nem közölte. Abban az évben a Malévnak 201 millió forint, 1996-ban pedig 438 millió volt az adózás előtti nyeresége. Az Alitalia végül - a pénzügyi nehézségei és az európai uniós szabályok miatt - 1997 novemberében döntött a Malév eladásáról. Az 1997. évet 2,515 milliárd forint vesztséggel zárta a Malév. Akkor a jegyzett tőkéje 7,69 milliárd forint, a saját tőkéje pedig 15,283 milliárd forint volt és a könyveiben 14,245 milliárd forint kötelezettség szerepelt. A Malév privatizációs szerződését annak idején visszavásárlási garanciával kötötték meg, ami csak egy később nyilvánosságra került titkos kormányhatározatból derült ki. Az, hogy miért az OTP és az akkori Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) által alapított Air Invest Kít.-hez került a Maiévnek ez a részvénycsomagja és milyen áron, nem derült ki. Az akkori sajtóértesülések szerint a két bank cége 65 millió dollárt fizetett a pakettért 1998 elején. Az Air Investnek eladási opciója is volt, aminek alapján 1999 nyarán a 35 -százaléknyi részvény visszakerült az állam tulajdonába. Azt, hogy a magyar állam, vagyis az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő mennyit fizetett, az ügyletet bejelentő Já- rai Zsigmond akkori pénzügyminiszter nem közölte, csak annyit, hogy az ÁPV halasztott fizetéssel LIBOR plusz 100 bázispont kamattal egyenlíti ki a vételárat. Ezzel megtörtént a Malév visszaállamosítása és az APV tulajdonrésze 97 százalékra emelkedett, míg három százalék kisbefekW Malév - történet MALÉV A Malév vesztesége 2000-ben már elérte a 9,35 milliárd forintot. Ezt követően, kezdődött meg a légitársaság tételes, összegszerű áttami támogatása. Kormánydöntés alapján 2001 áprilisában, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 20 milliárd forint, devizában denominált hitelkeretére állami kezességet vállaltak és a kormány felhatalmazta az ÁPV-t arra, hogy három milliárd forint tulajdonosi hitelt folyósítson a Malév számára. A kormány 2001 szeptemberében 9,2 milliárd forint tőkejuttatásról döntött, amiből 4 milliárd forint a jegyzett tőke emelését szolgálta, a többi tőketartalékba került. így lett a Malév jegyzett tőkéje 11,6 milliárd forint. A flotta-korszerűsítés keretében vásárolt Boeing 737-es és CRJ 200-as repülőgépek vámmentességét is biztosította a kormány a 2002. szeptemberi döntésével. A Malév listaáron 750 millió dollár értékű 18 darab Boeing 737-est lízingel, míg a négy Bombardier a Malév tulajdonába került. Ehhez az ügylethez az Európai Beruházási Bank (ElB) 40 millió euró hitelt adott, amelyre a magyar állam garanciát vállalt. Az újabb - ezúttal 10 milliárd forint - tőkejuttatásról 2003 decemberében született kormányhatározat. Ebből az összegből három milliárd forintot bizonyos feltételekhez kötöttek, amit a Malév menedzsmentje a megadott határidőig, 2004 augusztusáig nem teljesített, így "csak" hét milliárd forintot kapott meg. A 11,6 milliárd forint jegyzett tőkét 118 millió forintra csökkentették a Malév év végén megtartott rendkívüli közgyűlésén, ugyanakkor azonnal 3,5 milliárd forintra emelték a társaság jegyzett tőkéjét. A kilenc milliárd forintból fennmaradó összeget pedig tőketartalékba helyezték, helyreállítva ezzel a saját tőke/jegy- zett tőke törvényben meghatározott arányát. Ez volt az utolsó állami tőkejuttatás. A Malév tőkehelyzetét 2004 decemberében az eszközök átértékelésével rendezték, miután a saját tőke jóval a 3,5 milliárd forint jegyzett tőke alá esettv mindössze 2,6 milliárd forint volt akkor. Azóta a Malév még eg)7 vagyonelemet értékesített, 2005-ben több mint hét milliárd forintért eladta az üzemanyag üzletágát a Budapest Airport Zrt.-nek. Ä 2(X)6. évről Gönci János a Malév vezérigazgatója nemrégiben az MTI-nek azt mondta, hogy az elmúlt évben mintegy 4 milliárd forinttal javult a Malév hatékonysága, és bár a veszteség meghaladja az egy évvel korábbi negatív eredményt szerinte a privatizációt és a tőkeemelést követően két éven belül nyereségessé válhat a légitársaság. Az idén február 23-án aláírt privatizációs szerződés alapján a Borisz Abramovics orosz üzletember nevével fémjelzett AirBridge 200 millió forintot fizet a magyar nemzeti légitársaság 99,95 százalékáért, és összesen legalább 50 millió euró tőkeemelést vállalt. Az AirBridge további 30 millió eurót készenlétben tart a Malév pénzügyi- és tőkehelyzetének javítá- sára.Az AirBridge 13 milliárd forint projekthitelt 2007. december 31-ig vagy visszafizet, vagy refinanszírozza azt, azaz a hitel mögül kikerül az állami garancia. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 20 milliárd forint államilag garantált hitelének fedezetéül állami vagyonkezelésbe kerülnek a Malév bizonyos vagyonelemei a hitel visszafizetéséig. Ennek a konstrukciónak végrehajtására az AirBridge 32 millió eurós bankgaranciát adott. tetők kezében volt. A Malév még a banki tulajdonlás idején kivásárolta a repülőgépszerelő tevékenységet végző és 462 millió forint jegyzett tőkéjű Aeroplex Kft-ből a Lockheed 50 százalékos üzletrészét, de az árat nem közölték. Még az állami kivásárlás előtt - 1998 végén - Katona Kálmán akkori közlekedési miniszter úgy becsülte, hogy 80 milliárd forint friss tőkére lenne szükség a Malév versenyképességének megőrzéséhez. A "visszaállamosításig" nem igen lehetett hallani bármiféle vagyonértékesítésről, de 1999-ben a Malév eladta a helyfoglalási rendszert üzemeltető társaságban lévő teljes részvénycsomagját - több részletben, más időpontokban - amiért az akkori hírek szerint legalább négy milliárd forintot kapott. Abban az évben ezért lett a Malév adózott nyeresége 4,98 milliárd forint, miközben üzemi szinten a veszteség elérte a 3,88 milliárd forintot. Már korábban megpróbálta, de csak 2001-ben sikerült eladnia a Hyatt szállodát birtokló Malév-Pannonia Hotel Kft. 50 százaléknyi üzletrészét, amiért öt milliárd forint bevételt remélt. Az eladási árat végül nem közölték. Gönci marad Márc.14. Továbbra is Gönci János a Malév Zrt. vezérigazgatója, miután a légitársaság szerdai rendkívüli közgyűlésén nem szerepelt vezérigazgató-váltásról szóló napirendi pont - közölte a Malév az MTl-vel szerdán. A közgyűlésen feltételes határozat született az alaptőke-emelés végrehajtásáról. A közgyűlés jóváhagyta, hogy az alaptőkét "A" sorozatú névre szóló törzsrészvény zártkörű forgalomba hozatalával emeljék fel összesen 5,033 milliárd forint kibocsátási érték megfizetése ellenében. Ezt az összeget az új tulajdonos, az AirBridge Zrt. letéti számlán helyezi el. Ugyancsak feltételes határozattal hagyták jóvá egyes vagyonelemek átruházását a Malév Vagyonkezelő Kft. részére. Ennek értelmében a Malév Zrt. 100 százalékos tulajdonában lévő Malco LLC. Üzletrésze, ebben 1 Boeing 767-200 típusú repülőgép, valamennyi Malév védjegyjogosultság és az abból eredő vagyoni és egyéb jogok (Malév márkanév), valamint a kerozin szállítóvezetéknek a Ferihegyi Repülőtér határán kívül eső szabsza kerül az újonnan megalapított vagyonkezelő birtokába az American Appraisal független vagy onértékelő által meghatározott piaci értékkel megegyező összegben, összességében 76 millió euró+áfa értékben.
