Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-03-14 / 286. szám

2007. MÁRCIUS 14. Kárpát-medence MAGYAR SZÓ —A HÍD 9 ■ Kétmilliárd jut a határon túli magyarságra PÉNZT KAPNAK Az idei évre jutó kétmilliárd forintot nem lakosság, vagy területarányosan osztják szét A Regionális Egyeztető Fórum kor­mányzati és határon túli magyarokat tömörítő oldala megegyezett abban, hogy az idei évre jutó kétmilliárd forin­tot nem lakosság, vagy területarányo­san osztják szét, hanem azok a területek juthatnak több forráshoz, melyek még nem tagjai az Európai Uniónak. A ma megalakult Szülőföld Alap Re­gionális Egyeztető Fórum előképeként a Magyar-magyar Kormányzati Kon­zultáció december 13-ai ülésén a fej­lesztéspolitikai alapelvekről tárgyaltak a testület tagjai. A kormányzat és a ha­táron túli magyarok képviselőinek mai megbeszélésén a támogatáspolitika volt a fő téma. Erről szólva Gémesi Ferenc elmond­ta: a felek egyet értettek abban, hogy azok a közösségek kapják az arányaiban nagyobb forrást, melyek jelenleg még távol vannak az uniós csatlakozástól. Az államtitkár azonban gondosan ke­rülte, hogy megjelölje: melyik határon túli térség mekkora százalékos összeg­hez juthat. Csupán annyit közölt, hogy arányaiban Kárpátalja és a Vajdaság nagyobb forráshoz juthat. De csak arányaiban, hiszen azt Gé­mesi is elismerte, hogy az erdélyi ma­gyarság az első a támogatási listán, míg a szlovákiai magyarok a negyedik hely­re csúsztak. Kárpátalja az összes forrás mintegy 19 százalékára számíthat - mondta Kovács Miklós. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének el­nöke hozzátette: a vajdaságiak ennél valamivel nagyobb támogatást kaphat­nak. Idénre egyébként mintegy 2 milli­árd forint támogatást szán a határon tú- liaknak a kabinet. Erről azonban Ko­vács megjegyezte: nem egységes tömb, csupán egymilliárd forint a biztos, a másik fele különböző befizetések függ­vénye. A Regionális Egyeztető Fórumról A Regionális Egyeztető Fórum a Határon Túli Magyarok Hivatala he­lyett jött létre. Ez utóbbi egy kormány- rendelet 2006. december 31-vel szün­tette meg. A REF elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Tagjai pedig - a magyar kormány tagjai mellett - a hatá­ron túli magyarok választott képviselői. Ezzel egy időben két szervezetet, az Illyés Gyula, illetve az Apáczai Csere János Közalapítványt beolvasztotta a kabinet a Szülőföld Alapba. Ezáltal az SZA feladatköre kibővült: a határon túli magyarok identitása, oktatása, kul­túrája, képzése, sőt akár az egyházak ügyeinek forrása lett. Gémesi szerint egyébként a fejlesz­téspolitika és a most tárgyalt támoga­táspolitika nem választható el egymás­tól. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke például úgy vélekedett, hogy modernizációs célú prioritásokat kell kitűzni. Ezt Gé­mesi akként fordította le, hogy az okta­tásra, képzésre, kultúrára fordított pén­zek nem öncélúak, azok könnyebb al­kalmazkodást tesznek lehetővé, s azt a célt szolgálják, hogy a megszerzett is­meretekkel versenyképesebbek legye­nek a határon túli magyarok. így példá­ul hangsúlyosan megjelent a képzésen belül a felnőttképzés támogatásának fontossága. De Gémesi arról is szólt, hogy a helyi sajtó, elektronikus médiu­mok támogatása is a fenti ügyet szol- gálja. Az oktatásüggyel kapcsolatban Mar­kó megjegyezte: az erdélyi magyarság számára az oktatásügy az alapfoktól, sőt az óvodától egészen a felsőfokú kép­zésig fontos. Kovács Miklós éppen az oktatás támogatásával kapcsolatban os­torozta a kabinetet. Mint mondta: évek óta szeretnék elérni, hogy a Rákóczi Fe­renc Főiskola esetében a magyar kabi­net változtasson a jelenlegi finanszíro­zási gyakorlaton és a valós igényeknek megfelelően támogassa működését. Kovács Miklós egyébként úgy fogal­mazott, hogy a mostani megállapodás jó keret lehet, ám végleges ítéletet a pá­lyázatok kiírása után lehet megvonni. A KMKSZ elnöke azt is hozzátette, hogy még a döntéshozatal, a fizetés, sőt az elszámolás során is lehet még zava­rok. H Veszélyben a kisebbségi sajtó! MEGSZŰNIK? A Magyarország határain kívül élő legnagyobb magyar nemzettest informáltsága, tájékozódási lehetőségei ellen irányulnak akarua-akaratlanul is a megszorítások. ■ Nagyra tartják a magyar álláspontot O./ J O./ £ BELGRÁD A szerb fővárosban Udvardi Tibor a szerb tárgyalódelegáció tagjaival - Radojko Bogo- jevic külügyminiszterrel, illetve Boris Tadic államfő és Vojislav Kostunica miniszterel­nök tanácsadóival - találkozott. A Romániai Magyar Lapkiadók Egye­sülete nem tartja szerencsésnek a romá­niai magyarságot hátrányosan érintő bu­dapesti döntéseket a Magyar Távirati Iroda hírszolgáltatásának megvonását il­letően a nem magyarországi magyar saj­tótól 2004. szeptember 30. után. A Ma­gyarország határain kívül élő legnagyobb magyar nemzettest informáltsága, tájé­kozódási lehetőségei ellen irányulnak akarva-akaratlanul is a megszorítások. El­fogadhatatlannak tartjuk azt az elképze­lést, hogy az MTI-nek a romániai ma­gyar lapokhoz ingyenesen, illetve támo­gatással érkező híranyagát a jövőben megvonnák, illetve térítésessé alakítanák át. Ez azt jelentené, hogy az éppen talpra- állóban lévő romániai magyar sajtó újabb érvágást szenved, nem tudván megfizetni az MTI-szolgáltatások díját, elesik a hí­rekhez való hozzáféréstől. Ezzel olvasók százezreinek tájékozódása lenne akadá­lyoztatva. Megjegyezzük, hogy az egye­sületünket alkotó lapok (Szabadság, Né­pújság, Hargita Népe, Szatmári Friss Új­ság, Bihari Napló, Nyugati Jelen, Há­romszék) összpéldányszáma naponta 84 000, s e kiadványok 313 000 olvasóhoz jutnak el. A lapkiadók egyesülete bármi­lyen természetű okra való hivatkozás mellett is elfogadhatatlan tartja e meg­szorító intézkedést, amikor is az elszakí­tott magyar nemzetrészek sajtójának tú­lélése, korszerűsítési folyamatának siker­re vitele a tét. Az egyeden elfogadható megoldás tehát a támogatás feltétlen és folyamatos biztosítása lehet az MTI híra­nyagához történő további zavartalan hozzáférés érdekében. Semmi jó eredményre nem vezethet az egész határon túli magyar sajtó számára érthetetlenül barátságtalan gesztus éppen akkor, amikor nemrég még az MTI szol­gáltatásának bővítését helyezték kilátásba a hírek mellett képanyag hozzáférhetővé tételével is, és amelytől immár harmadik alkalommal esnek el egyesületünk tagjai. Értékeljük és köszönjük az eddigi és ez utáni támogatást a magyar országgyűlés­nek és kormánynak, a Határon Túli Ma­gyarok Hivatalának, az Illyés Közalapít­ványnak, az MTI-nek és minden érintett illetékesnek, de tisztelettel és határozot­tan kérjük mindannyiukat, hogy az ügy megnyugtató rendezéséhez szükséges lé­péseket haladéktalanul tegyék meg, ugyanakkor hagyjanak fel a kisebbségi magyarság különböző és nagyon is szük­séges támogatásai formáinak lefaragását eredményező intézkedéseikkel. Február 19. Szerbiában nagyra tartják a koszovói rendezéssel kapcso­latos magyar álláspontot - tájékoztat­ták Udvardi Iván szakállamtitkárt, a Külügyminisztérium politikai igazga­tóját hétfőn szerb tárgyalópartnerei. A magyar diplomata azért érke­zett Belgrádba, hogy tájékoztassa a szerb vezetést Magyarország koszo­vói rendezéssel, illetve Szerbia EU- integrációjával kapcsolatos álláspont­járól, s a Koszovó státusáról szóló bé­csi tárgyalások előtt tájékozódjon Bel­grad álláspontjáról. A szerb főváros­ban Udvardi Tibor a szerb tárgyaló- delegáció tagjaival - Radojko Bogoje- vic külügyminiszterrel, illetve Boris Tadic államfő és Vojislav Kostunica miniszterelnök tanácsadóival - talál­kozott. Udvardi tárgyalópartnerei szerint Belgrádban nagyra értékelik, hogy Magyarország a koszovói rendezést - mint az Gyurcsány Ferenc miniszte­relnöknek az EU soros elnökségét el­látó Angela Merkel német kancellár­hoz írt hó elejei leveléből is kitűnik - a térség stabilitásának összefüggésé­* it ♦ str • *• ben szemléli. Ugyancsak egyezik Bel­grad és Budapest álláspontja abban, hogy az Ahtisaari-tervezetet nem kell változatlan formában elfogadni, ha­nem tárgyalni kell Koszovó státusáról azért, hogy létrejöjjön egy minimális konszenzus. A belgrádi diplomaták arról is beszámoltak, hogy szerb rész­ről nem fogadják el Koszovó függet­lenségét, és semmit, ami megkérdője­lezi Szerbia területi integritását. Bel­grad ezzel együtt konstruktívan kíván részt venni a bécsi tárgyalásokon, az Ahtisaari-terv minden pontjához ja­vaslatokat, kiegészítéseket fűz.

Next

/
Thumbnails
Contents