Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-03-14 / 286. szám
2007. MÁRCIUS 14. Kárpát-medence MAGYAR SZÓ —A HÍD 9 ■ Kétmilliárd jut a határon túli magyarságra PÉNZT KAPNAK Az idei évre jutó kétmilliárd forintot nem lakosság, vagy területarányosan osztják szét A Regionális Egyeztető Fórum kormányzati és határon túli magyarokat tömörítő oldala megegyezett abban, hogy az idei évre jutó kétmilliárd forintot nem lakosság, vagy területarányosan osztják szét, hanem azok a területek juthatnak több forráshoz, melyek még nem tagjai az Európai Uniónak. A ma megalakult Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórum előképeként a Magyar-magyar Kormányzati Konzultáció december 13-ai ülésén a fejlesztéspolitikai alapelvekről tárgyaltak a testület tagjai. A kormányzat és a határon túli magyarok képviselőinek mai megbeszélésén a támogatáspolitika volt a fő téma. Erről szólva Gémesi Ferenc elmondta: a felek egyet értettek abban, hogy azok a közösségek kapják az arányaiban nagyobb forrást, melyek jelenleg még távol vannak az uniós csatlakozástól. Az államtitkár azonban gondosan kerülte, hogy megjelölje: melyik határon túli térség mekkora százalékos összeghez juthat. Csupán annyit közölt, hogy arányaiban Kárpátalja és a Vajdaság nagyobb forráshoz juthat. De csak arányaiban, hiszen azt Gémesi is elismerte, hogy az erdélyi magyarság az első a támogatási listán, míg a szlovákiai magyarok a negyedik helyre csúsztak. Kárpátalja az összes forrás mintegy 19 százalékára számíthat - mondta Kovács Miklós. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke hozzátette: a vajdaságiak ennél valamivel nagyobb támogatást kaphatnak. Idénre egyébként mintegy 2 milliárd forint támogatást szán a határon tú- liaknak a kabinet. Erről azonban Kovács megjegyezte: nem egységes tömb, csupán egymilliárd forint a biztos, a másik fele különböző befizetések függvénye. A Regionális Egyeztető Fórumról A Regionális Egyeztető Fórum a Határon Túli Magyarok Hivatala helyett jött létre. Ez utóbbi egy kormány- rendelet 2006. december 31-vel szüntette meg. A REF elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Tagjai pedig - a magyar kormány tagjai mellett - a határon túli magyarok választott képviselői. Ezzel egy időben két szervezetet, az Illyés Gyula, illetve az Apáczai Csere János Közalapítványt beolvasztotta a kabinet a Szülőföld Alapba. Ezáltal az SZA feladatköre kibővült: a határon túli magyarok identitása, oktatása, kultúrája, képzése, sőt akár az egyházak ügyeinek forrása lett. Gémesi szerint egyébként a fejlesztéspolitika és a most tárgyalt támogatáspolitika nem választható el egymástól. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke például úgy vélekedett, hogy modernizációs célú prioritásokat kell kitűzni. Ezt Gémesi akként fordította le, hogy az oktatásra, képzésre, kultúrára fordított pénzek nem öncélúak, azok könnyebb alkalmazkodást tesznek lehetővé, s azt a célt szolgálják, hogy a megszerzett ismeretekkel versenyképesebbek legyenek a határon túli magyarok. így például hangsúlyosan megjelent a képzésen belül a felnőttképzés támogatásának fontossága. De Gémesi arról is szólt, hogy a helyi sajtó, elektronikus médiumok támogatása is a fenti ügyet szol- gálja. Az oktatásüggyel kapcsolatban Markó megjegyezte: az erdélyi magyarság számára az oktatásügy az alapfoktól, sőt az óvodától egészen a felsőfokú képzésig fontos. Kovács Miklós éppen az oktatás támogatásával kapcsolatban ostorozta a kabinetet. Mint mondta: évek óta szeretnék elérni, hogy a Rákóczi Ferenc Főiskola esetében a magyar kabinet változtasson a jelenlegi finanszírozási gyakorlaton és a valós igényeknek megfelelően támogassa működését. Kovács Miklós egyébként úgy fogalmazott, hogy a mostani megállapodás jó keret lehet, ám végleges ítéletet a pályázatok kiírása után lehet megvonni. A KMKSZ elnöke azt is hozzátette, hogy még a döntéshozatal, a fizetés, sőt az elszámolás során is lehet még zavarok. H Veszélyben a kisebbségi sajtó! MEGSZŰNIK? A Magyarország határain kívül élő legnagyobb magyar nemzettest informáltsága, tájékozódási lehetőségei ellen irányulnak akarua-akaratlanul is a megszorítások. ■ Nagyra tartják a magyar álláspontot O./ J O./ £ BELGRÁD A szerb fővárosban Udvardi Tibor a szerb tárgyalódelegáció tagjaival - Radojko Bogo- jevic külügyminiszterrel, illetve Boris Tadic államfő és Vojislav Kostunica miniszterelnök tanácsadóival - találkozott. A Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete nem tartja szerencsésnek a romániai magyarságot hátrányosan érintő budapesti döntéseket a Magyar Távirati Iroda hírszolgáltatásának megvonását illetően a nem magyarországi magyar sajtótól 2004. szeptember 30. után. A Magyarország határain kívül élő legnagyobb magyar nemzettest informáltsága, tájékozódási lehetőségei ellen irányulnak akarva-akaratlanul is a megszorítások. Elfogadhatatlannak tartjuk azt az elképzelést, hogy az MTI-nek a romániai magyar lapokhoz ingyenesen, illetve támogatással érkező híranyagát a jövőben megvonnák, illetve térítésessé alakítanák át. Ez azt jelentené, hogy az éppen talpra- állóban lévő romániai magyar sajtó újabb érvágást szenved, nem tudván megfizetni az MTI-szolgáltatások díját, elesik a hírekhez való hozzáféréstől. Ezzel olvasók százezreinek tájékozódása lenne akadályoztatva. Megjegyezzük, hogy az egyesületünket alkotó lapok (Szabadság, Népújság, Hargita Népe, Szatmári Friss Újság, Bihari Napló, Nyugati Jelen, Háromszék) összpéldányszáma naponta 84 000, s e kiadványok 313 000 olvasóhoz jutnak el. A lapkiadók egyesülete bármilyen természetű okra való hivatkozás mellett is elfogadhatatlan tartja e megszorító intézkedést, amikor is az elszakított magyar nemzetrészek sajtójának túlélése, korszerűsítési folyamatának sikerre vitele a tét. Az egyeden elfogadható megoldás tehát a támogatás feltétlen és folyamatos biztosítása lehet az MTI híranyagához történő további zavartalan hozzáférés érdekében. Semmi jó eredményre nem vezethet az egész határon túli magyar sajtó számára érthetetlenül barátságtalan gesztus éppen akkor, amikor nemrég még az MTI szolgáltatásának bővítését helyezték kilátásba a hírek mellett képanyag hozzáférhetővé tételével is, és amelytől immár harmadik alkalommal esnek el egyesületünk tagjai. Értékeljük és köszönjük az eddigi és ez utáni támogatást a magyar országgyűlésnek és kormánynak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, az Illyés Közalapítványnak, az MTI-nek és minden érintett illetékesnek, de tisztelettel és határozottan kérjük mindannyiukat, hogy az ügy megnyugtató rendezéséhez szükséges lépéseket haladéktalanul tegyék meg, ugyanakkor hagyjanak fel a kisebbségi magyarság különböző és nagyon is szükséges támogatásai formáinak lefaragását eredményező intézkedéseikkel. Február 19. Szerbiában nagyra tartják a koszovói rendezéssel kapcsolatos magyar álláspontot - tájékoztatták Udvardi Iván szakállamtitkárt, a Külügyminisztérium politikai igazgatóját hétfőn szerb tárgyalópartnerei. A magyar diplomata azért érkezett Belgrádba, hogy tájékoztassa a szerb vezetést Magyarország koszovói rendezéssel, illetve Szerbia EU- integrációjával kapcsolatos álláspontjáról, s a Koszovó státusáról szóló bécsi tárgyalások előtt tájékozódjon Belgrad álláspontjáról. A szerb fővárosban Udvardi Tibor a szerb tárgyaló- delegáció tagjaival - Radojko Bogoje- vic külügyminiszterrel, illetve Boris Tadic államfő és Vojislav Kostunica miniszterelnök tanácsadóival - találkozott. Udvardi tárgyalópartnerei szerint Belgrádban nagyra értékelik, hogy Magyarország a koszovói rendezést - mint az Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az EU soros elnökségét ellátó Angela Merkel német kancellárhoz írt hó elejei leveléből is kitűnik - a térség stabilitásának összefüggésé* it ♦ str • *• ben szemléli. Ugyancsak egyezik Belgrad és Budapest álláspontja abban, hogy az Ahtisaari-tervezetet nem kell változatlan formában elfogadni, hanem tárgyalni kell Koszovó státusáról azért, hogy létrejöjjön egy minimális konszenzus. A belgrádi diplomaták arról is beszámoltak, hogy szerb részről nem fogadják el Koszovó függetlenségét, és semmit, ami megkérdőjelezi Szerbia területi integritását. Belgrad ezzel együtt konstruktívan kíván részt venni a bécsi tárgyalásokon, az Ahtisaari-terv minden pontjához javaslatokat, kiegészítéseket fűz.