Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-02-14 / 285. szám
26 MAGYAR SZÓ —A HÍD Hagyományok 2007. FEBRUÁR 14-21. Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) Január 6. - Február 28. Farsang "farka" A lakodalmak, a háromnapos vigadalom és rítusrend általában hétfőn vagy szerdán kezdődött. A régiségben a legtöbb lakodalmat farsang végén tartották. Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. hamvas böjtfő, böjtfakadó, de csak a száraz és fogöblítő szerda népi eredetű. Csütörtöknek pedig csonka, zabáié, torkos, dobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon. A farsang farkát előző kövér csütörtök sonka- és kocsonyafőző, meg száraz- tészta-sütő nap volt, de estefelé már látogatónap is. Éjféltől szombat estig szünetet tartottak, akkor azonban megkezdődött a farsangozás, annak a palack bornak a kiadásával, amelyet az elmúlt évi avatáskor a legények a kocsma földjébe ástak. Ettől kezdve hamvazóig evés, ivás, móka, alakoskodás, tánc következett. Tobzódás mindabban, ami zsírossá teszi az ember testét, lelkét. Az általános farsangi lakomázásnak fajtái voltak vasárnap vagy kedden a kanivók, csütörtökön pedig az asszonyok ivója. Amazt a gazdák, emezt pedig az asszonyok tartották a kocsmában. Mindkettő példája a falusi nép közt bizonyos termésvarázsló alkalmakkor és jeles napokon még ma is élő, nemek szerint elkülönülő, férfias vagy asszonyos szokásoknak. Első nap tehát húshagyóvasárnap, az egyházi nyelvben ötvenedvasámap. A moldvai, diósfalusi csángóknál piroskavasárnap a neve, mert az ünnepre különleges kalács, a piroska sült. A Székelyföldön, Csíkban csonthagyóvasárnap, sonkahagyóvasárnap, ha pedig farsangon esküdött újpár van a háznál vővasárnap néven emlegetik. A Zoborvidéken sardóvasárnap a neve: a legények sardóznak, vagyis szerencsét, bőséget mennek kívánni. Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél "elhantolása" is; de ilyen a turizás, sardózás, a turka, a busó, és kuka (dőre) járás is. Régen ide tartozott a legény és lányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és lányok életvesszővel való meg- ütögetése és az állatok za- báltatása, körülfüstölése csakúgy. A hajdan volt farsangokon elszabadult a pokol, a régi törvényt szüntették meg, hogy a negyvenhat napos peni- tencia majd az újat hozhassa. Napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása a Mohácson lakó délszlávok csoportos busójárása. A busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busóálarcot eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felöl- teniük, a legények másfajta álarcot viseltek. A farsangi alakoskodók általában kis párbeszédes jeleneteket is előadnak. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a Nyugat-dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság. A kidöntött fát húzták végig az úton a leányokból, legényekből álló párok. A rönkhúzást olyankor rendezték meg, mikor a községben abban az évben nem volt lakodalom. Sokfelé ismeretes a tuskóhúzás. Bekormozott képű legények tőkét húznak maguk után a falu utcáin. Végül aztán megszégyenítésül valamelyik pártában maradt lány kapujához kötik. A néphit ugyanis szégyennek tartja, ha valaki házasulandó létére kimarad a farsangból, azaz nem házasodott meg a legalkalmasabb időben, és így vétkezett a tavasz kozmikus törvénye ellen. A mohácsi Busójárás Honnan ered ez a népszokás? Többféle lehetséges eredete közül ismerkedjünk meg kettővel. Az első és legelterjedtebb magyarázat szerint a téltemetés, a télűzés volt a célja. Az emberek ilyenkor ijesztő ruhákba bújnak, mert azt várják, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad. Az ünneplés végén a tél halálát szimbolizáló szalmabábu égetése történik. A beöltözött emberek ezenkívül "bao-baő kiáltással és kürtszóval, ko- lompokkal végigjárták a házakat, udvarokat és körbejárták az állatokat, majd hamut szórtak szét a portán. Ettől azt remélték, hogy távol tartja a gonosz szellemeket. Az utcán pedig a nők haját húzgálták, hogy minél nagyobbra nőjön. Az ünnepség fénypontja volt a főtéri viaskodás a férfiak között, ami régen a férfivá avatást jelentette. A második történet szerint a Busójárás kialakulásának oka a törökök folytonos támadása volt. Ugyanis a XVI- XVII. században Magyarország török hódoltság alatt állt. Az országnak azonban volt eg)7 olyan része, melyet a monda szerint a török soha nem tudott elfoglalni. Ez volt a Mohács-sziget, melynek környéke mocsaras terület volt. Ide húzódtak vissza támadáskor a környékbeli lakosok az általuk jól ismert rejtekuta- kon. A törökök azonban megtalálták ezt az utat, és a sziget ellen indultak. Ekkor a mohácsiak vezetője, mivel nem volt fegyverük, kitalálta, hogy öltözzenek ijesztő ruhákba, rakjanak magukra kecskeszarvakat, és kereplőkkel, kürtökkel csapjanak minél nagyobb zajt, hogy elijesszék a babonás törököket. A terv sikerült, és az ellenség fegyverét hátrahagyva menekült el. Julianna napja Február 16. Vértanú, szent 305-ben Diocletianus császár uralkodása idején halt vértanú- halált. A legenda úgy tartja, hogy kérőjét, a pogány bírót visszautasította. Ezért ruháitól megfosztották, megvesszőzték, fejére folyékony ólmot öntöttek, majd börtönbe vetették. Az ördög angyal képében megpróbálta rávenni pogány áldozat bemutatására, Julianna azonban a földre taszította és a láncával megverte. Most pedig nézzünk meg egy járási menetet! Egy menet három csoportból áll, tagjait "alakoskodóknak" nevezzük. Van egy fontos szabály, miszerint a gyerekek nem közelíthetik meg a csoportokat, mert akkor nem sikerül a varázslás. Az első csoportot a sajátos faálarcot, kifordított bundát viselők alkotják, ők ruházatukat esetleg kiegészíthetik szalmával töltött fehér gatyával, valamint kereplővel. Ehhez a csoporthoz tartozik még a menet egyetlen kürtje is, amely 2-4 méteres. A második csoportot a maskarák alkotják, nekik nincsenek faálarcaik. A harmadik csoport a bekormozott arcú "jankeléké", ők viszik az oly fontos hamuzsákot. A csoportok körül pedig hatalmas nézősereg áll, mivel a Mohácson minden télutón (február végén) megrendezett ünnepség rengeteg embert vonz. Vége A leányt kerékre feszítették, ezt azonban összetörte egy angyal. Forró ólommal teli üstbe ültették, ezt sértetlenül túlélte, végül lefejezték. A bíró, aki elítélte, harmincnégy társával együtt elsüllyedt egy hajóval. A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor "bolondoznak a Julisok", vagy megrázzák a dunyhájukat. Zsuzsanna napja Február 19. Az Ószövetség jámbor asszonyát, a kertjében fürdő Zsuzsannát két kéjenc vén meglesi és megkörnyékezi, majd az ellent álló asszonyt bosszúból bevádolja. (A haláltól az ifjú Dániel bölcsessége menti meg.) E napon a szegedi, magyarbán- hegyesi és kiskunfélegyházi néphit szerint megszólal már a pacsirta. Zsuzsannát az európai kultikus néphit régebben főleg a gyümölcsfák védőszentjeként tisztelte. Ezért ábrázolták almával is s talán "telinősége" miatt is. Zsuzsanna elviszi a havat, tartották róla. A hazai Zsuzsanna-játék a bibliai történetet eleveníti meg. Klerikusok, diákok idézték föl farsang idején az épületes történetet. Mátyás napja Február 24. Azt tartják, ha hideg az idő, Mátyás vártak ettől a naptól. Egyes vidékeken feltöri a jeget, ha viszont nem talál, akkor azt tartják, a Mátyás-napkor kikelő kiscsinál. Azaz hirtelen időjárás változást csirke verekedős lesz. A Kalevala ünnepe Február 28. A finn nép ünnepe. Elias Lönrot gyár fordítását 1871-ben Barna Ferdi- néprajztudós 1835. február 28-án tette nánd, majd 1909-ben Vikár Béla ké- közzé az első Kalevala-kötethez írt szítette el. Később Nagy Kálmán előszavát. Az eposz jelentős hatással (1972), Rácz Kálmán (1976) és Szente volt a finn kultúrára és a világiroda- Imre (1980-as évek) is átültette malomra egyaránt. A Kalevala teljes ma- gyár nyelvre.
