Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-02-14 / 285. szám

12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2007. FEBUÁR 14-21. m Felszín alatti víz nyoma a Marson 2007 VÍZ A MARSON A felszín alatt áramlott ősi víz nyomára bukkantak a Marson. A kőzetek repedése­iben mozgó folyadék sok ásványt kioldhatott, és akár az élet keletkezéséhez szükséges kémiai környezetet is megteremthette. Röviden Új szupermikroszkóp Angliában Február 6. Az utóbbi három évtized legna­gyobb tudományos berendezése épült és nyílt meg Angliában, egy úgynevezett szinkroton, a részecskegyorsítók egyik alap­vető fajtája. A hatalmas gépezet, amely South Oxfordshire-ben található, öt futball- pályányi helyet foglal el, és olyan intenzitá­sú fényt generál, amellyel a molekulák és atomok szintjéig kutatható az anyag szerke­zete; számos tudományág veheti hasznát a rákkutatástól és a gyógyszerészeitől a fizi­kán és a számítástechnikán át a csillagásza­tig. A berendezésben az elektronok egy 562,6 méter körméretű vákuumkamrában száguldva majdnem elérik a fénysebességet, és energiájukat úgynevezett szinkroton fény formájában veszítik el. Ezt a fényt sugarak­ra bontják, amelyekkel átvilágítható az anyag finom struktúrája. A Diamond (Gyé­mánt) elnevezésű berendezés 300 millió fontba került, de építése még csak az első fá­zis végéhez ért el, ami azt jelenti, hogy hat fénysugárral működik, de 2014-ig évente to­vábbi 4-5 fénysugarat állítanak majd mun­kába. A KIALVATLANSÁG A tartós alváshiányra szervezetünk stresszes állapottal válaszol. Ilyenkor bizonyos hor­monok keletkezése lelassul, s ez a legújabb kutatások szerint az új agysejtek kialakulásá­nak folyamatát is lelassítja. Az alváshiány akadályozza, hogy' az agyban új idegsejtek jöjjenek létre. A tényt az amerikai Princeton Egyetem kutatói fedezték fel olyan patká­nyok agyát tanulmányozva, amelyeknél 72 órán át akadályozták az elalvást. A hetven- kettedik, alvás nélkül töltött órától kezdve erősen megnőtt a corticosterone nevű anyag koncentrációja: ez egy olyan hormon, ame­lyet a szervezet főként stresszes állapotban állít elő. A kutatók mindennek alapján úgy gondolják, hogy immár a teljes folyamatot ismerik: az alváshiány miatt fellépő stressz segíti a corticosterone termelődését, ami azután akadályozza az idegsejt-szaporodást. Ám van azért jó hír is: két heti pihenés után minden visszaáll a normális kerékvágásba, mert utána a szervezet bepótolja a stresszes időszakokban lelassult idegsejt-termelődést. Lehűlés a hosszú élet titka A testhőmérséklet megfelelő körülmények között történő, jelentős lehűtésén alapszik a hibernáció, amit bizonyos műtétek előkészí­tése során is alkalmaznak. Am hogy testünk átlagos hőmérsékletének már csekély, de ál­landó csökkentése milyen eredménnyel jár­hatna, arra csak most derült fény, amerikai állatkísérletek értékelése után. Amerikai tu­dósok, a kaliforniai Scripps Research Institute kutatói felfedezték, hogy a testhő­mérséklet tartós csökkenése meghosszab­bíthatja az életet. A tudósok genetikai úton módosították több egérnél a hipotalamusz működését, hogy az állatok testhőmérsékle­te 0,3-0,5 fokkai csökkenjen. Azt tapasztal- ; ták, hogy - azonos kalóriabevitel, illetve fi­ókái tevékenység mellett - az "átalakított" egerek átlagos élettartama 3-4 hónappal ! hosszabb volt, mint hagyományos társaiké. Ez emberi léptékre átszámítva azt jelentené, ' hogy alacsonyabb testhőmérséklet mellett a mi átlagéletkorunk 7-8 évvel nőne, ha általá­nos testhőmérsékletünket hasonló mérték­ben csökkenteni lehetne. A Mars körül keringő legújabb ameri­kai űrszonda, a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) kamerái kisebb problé­mákkal küzdenek, ami zajos képeket ered­ményez. Ez azonban nem akadályozza meg az űreszközt abban, hogy7 minden ko­rábbinál látványosabb felvételeket rögzít­sen a bolygóról Az egy méternél is jobb felbontású képeken Chris Okubo (University of Arizona, Tucson) és kollé­gái érdekes képződményeket találtak. A kutatók az egyenlítőhöz közeli Valles Marineris árokrendszer egyik ágában, a Candor Chasmában vizsgáltak idős üledé­kes kőzeteket. Az új eredmény nem az üledékek keletkezésével, hanem annak utólagos átalakulásával kapcsolatos. A HIRiSE kamera 2006 szeptemberi képein keskeny, az üledékes rétegek irányától független helyzetű, vonalas képződmé­nyek mutatkoznak. Ezek olyan egyenesen haladó formák, amelyek bármilyen útjuk­ba eső szerkezetet kitérés nélkül keresz­Február 7. A Die Welt című napilap online változata beszámol arról, hogy a világ 33 legnagyobb városa közül 21-ben hamarosan hiánycikk lesz az ivóvíz, a ten­gerparton lévő városokat pedig a tenger­szint emelkedése fenyegeti. A klímaválto- zás Sanghaj esetében csökkenő talajvíz­szintet jelenthet, ezért a kínai óriásváros­ban hamarosan sótalanítani kell a tenger­vizet, és Kína más területeiről kell impor­tálni az édesvizet. A wissenschaft.de című német tudományos portál arra hívta fel a figyelmet, hogy' a közeljövőben már a leg­nagyobb üzletek közé sorolható az édesvíz eladása, vagyis óriási tankhajók olaj he­lyett vizet szállítanak majd a világ kiszá­radóban lévő területeire. Mundy a másik veszélyt a gleccserek olvadásában látja, ugyanis Kína dél-nyugati részén a teljes vízmennyiség gleccservízből származik. teznek. Lefutásuk mentén általában vilá­gosabb sáv látszik, és gyakran úgy' tűnik, hogy hosszú, keskeny' laphoz hasonlóan kissé kiállnak a felszínből. Az ilyen szerkezetek a földi geológiából jól ismertek, és kipreparálódott teléreknek nevezik őket. Kialakulásuk első lépéseként egy nagy' törés képződik valamely kőzet­testben, esetünkben például a fent emlí­tett vastag üledékekben. Az így keletke­zett repedés mentén később felszín alatti folyadék áramlik, részben átalakítva a ve­le érintkező kőzetet, esetleg meg is változ­tatva annak színét. Az oldatból ásványok is kiválhatnak, és a környező kőzettől elté­rő anyaggal tölthetik ki a repedést. Ha az itt kivált anyag jobban ellenáll az erózió­nak, mint a környező kőzet, akkor idővel kipreparálódik a nála gyorsabban alacso­nyodé környezetéből. Az újonnan közölt képek alapján erre került sor a Marson is: a törések mentén felszín alatti vizek cirkuláltak, átalakítva a Ugyanakkor várhatóan 25 éven belül a jégből származó víz mennyisége meg sem közelíti a jelenleg fölhasználható mennyi­séget, ami újabb gondokat jelent majd. A tenger áradásának veszélye is óriási a Kína keleti partján lévő húszmilliós város számára. Csak tavaly hét és fél millimétert süllyedt a tengerszint fölött négy' méterrel lévő város - írta az együk helyi lap. Az 1960-as évek óta tart ez a folyamat, akko­riban évente több mint tíz centimétert is süllyedt Sanghaj. A folyamat lassítása ér­dekében megpróbálják csökkenteni a ta­lajvíz felhasználását. A Der Spiegel című hamburgi hetilap internetes változata a klímaváltozással kapcsolatban több német szakértő véle­ményét is idézi. Egy müncheni tudós vé­leménye szerint a mostani klímaváltozás semmilyen eddigi folyamathoz nem ha­kőzeteket. A repedésekben kivált világos ásványok pedig jobban ellenállnak (illetve ellenálltak) az eróziónak, ezért a terület pusztulása során egyre inkább kiemelked­tek környezetükből. Egyelőre nem lehet kizárni, hogy valamilyen felszín alatti gáz­ból vált volna ki a repedést kitöltő anyag, de a folyadék, esetünkben a folyékony víz messze a legvalószínűbb lehetőség. A megfigyelés újabb jó példa arra, ho­gyan lehet a Mars körüli pályáról végzett megfigyelésekkel érdekes, felszíni vizsgá­latra érdemes célpontokat találni. Az Opportunity rover működési térségében, a Victoria-krátemél is azonosítottak ilyen kipreparálódott teléreket. Ezek új célpont­jai is lehetnek a felszíni szondának. A helyszíni vizsgálat ugyanis rámutathat, milyen összetételű vizes oldat áramlott az egykor eltemetett, de az erózió révén má­ra kihantolt repedésben. sonlítható, az ózonlyuk például inkább re­gionális problémát jelentett, a hideghábo­rú fegyverkezési versenye is csak korláto­zott számú országok csoportját érintette, ezzel szemben a klímaváltozás a Föld va­lamennyi országát sújtja. Arra is felhívták a figyelmet a nyilatkozók: Kínában, a vi­lág legnépesebb országában egyelőre még nem nagyon akarnak tudomást venni a klímaváltozásról, ez érvényes Indiára, az Egyesült Államokra és Oroszországra is. A szakértők egy dologban valamennyi­en egyetértenek: a politika nem reagál elég gyorsan és határozottan a globális felmelegedésre. Ezt mutatja az is, hogy a nemzeti törvényhozások nem hajtják végre az olyan nemzetközi megállapodá­sokat, mint az 1992-ben megkötött Riói Egyezmény. A titokzatos északi fényt vizsgálják Sikeres rajtot vett az öt egyforma űr­szondából álló Themis küldetés, mellyel a NASA tanulmányozza az északi fényt, az aurora borealist. A projekt célja, hogy fel­fedje a hirtelen felvillanó fényjelenségeket működtető mechanizmust és a hozzá kap­csolódó folyamatokat, melyek hatással le­hetnek bolygónk mindennapjaira is. Az északi fényt a Napból kiáramló, töl­téssel rendelkező részecskék hatalmas fel­hőiből eredeztetik. Amikor ezek a részecs­kefelhők kölcsönhatásba lépve a Föld mágneses mezejével felgyorsulnak, a felső légrétegekben gázmolekulákkal ütköznek, fénykibocsátásra késztetve azokat. Időről időre egy zöldes fénysáv ragyog fel, majd sok kisebb sávra bomlik, melyek gyors mozgásba kezdenek, színük vörösesre, li­lára és fehérre változik. Ezeket az esemé­nyeket nevezik aurorai alviharoknak, amik a Themis elsőszámú kutatási cél- jxantjai lesznek. A görög istennő nevét vi­selő küldetés a "Time History of Events and Macroscale Interactions during Substorms" rövidítése egyben, ami leírja a célkitűzést: hol és mikor indulnak ki az alviharok a Föld mágneses mezejében? "Egy alvihar az űr egyetlen pontjáról indul ki, és perceken belül eljut a Hold pá­lyáján túlra, ezért egyetlen műhold képte­len lenne beazonosítani eredetét111 - magya­rázta az öt műhold szükségességét Vassilis Angelopoulos, a Themis főfelügyelője. M21 megapoliszt fenyeget a globális felmelegedés ^ FELMELEGEDES A globális felmelegedés miatt milliós nagyvárosokat fenyeget árvíz, vagy vízhiány: ve­szélyben van Sanghaj, London, New York, Tokió és Hong-Kong is - álUtjafüstin Mundy tekintélyes brit környezetvédelmi szakértő, aki egyben a londoni kormány tanácsadója is.

Next

/
Thumbnails
Contents