Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-02-14 / 285. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence 2007. FEBRUÁR 14-21. Röviden Erdélyi repterek Február 19. Komoly beruházások előtt áll Románia erdélyi részének repülőtér-hálózata: a kolozsvári nemzetközi légikikötő korszerűsítése márciusban kezdődik, Brassóban pedig másfél-két éven belül repülőtér épül. A két bukaresti után a kolozsvári légikikötő Románia harmadik legnagyobb nemzetközi repülőtere, kilenc európai városba indítanak innen rendszeres járatokat. Szintén komoly fejlődés elé nézhet Brassó és környékének légi forgalma, legalábbis ha - az ígéretek szerint - másfél-két év múlva megnyílik az új repülőtere. A KISEBBSÉGEK TÁMOGATÁSA Február 21. A kisebbségek támogatásában még határozottabban kell érvényesülnie a kölcsönösség elvének - hangoztatta szerdán Szentgotthárdon Dimitrij Rupelj, Szlovénia külügyminisztere, aki a határ menti térségben a Rába-vidéki szlovén kisebbség vezetőivel találkozott. "Szlovénia jelenleg sokkal eredményesebben támogatja a szlovéniai magyar kisebbséget, mint ahogyan ezt teszi Magyarország az itt élő szlovén kisebbséggel” - jelentette la. Hozzátette: nehéz a kisebbségeknél a reciprocitás elvét alkalmazni, de a két ország közötti egyezmény szavai szerint valójában erről szól. Dimitrij Rupelj hangsúlyozta: a két ország kapcsolata példaértékű, és nagyon eredményes is. Szavai szerint azok a problémák, amelyek a kisebbségek támogatásával kapcsolatban ma még felmerülnek, a közeli jövőben megoldódnak majd, hiszen elindult egy' kedvező folyamat, amely már bizonyos előrelépéseket ért el a kisebbségi élet területén. Pozitív példaként említette a felsőszölnöld iskola felújítását. A külügyminiszter a sajtótájékoztatóján elmondta: a szlovén kormány a határtól 30 kilométernyire Moravseke Toplicén tartotta ülését, Mura-vidéki emberek helyzetéről tájékozódott, ő pedig külügyminiszterként fontosnak érezte, hogy a határ túloldalán élő szlovén kisebbség vezetőit is felkeresse. Dimitrij Rupelj a két ország viszonylatában az idei év egyik legfontosabb eseményének nevezete a közös magyar-szlovén kormányülést és megemlítette azt is, hogy' hamarosan találkozik majd magyar kollégájával, Göncz Kingával. A szlovén külügyminiszter a szlovén kisebbség magyarországi parlamenti képviseletét futató újságírói kérdésre úgy' fogalmazott: nagyobb hatást kell gyakorolni a magyar félre, hogy ez mielőbb megvalósuljon, a kisebbség pedig parlamenti képviseletre tegyen szert. "Kormányzati ünneprontás" Február 9. Az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság tiltakozik "a 2006. október 23-i kormányzati ünneprontás 2007. március 15. megismétlése ellen" - tartalmazza az emlékbizottság közleménye. A dokumentum szerint az emlékbizottság tagjai - az 1956-os magyar forradalom résztvevői - a nemzeti közösségvállalást erősítő ünnepnek tartják október 2 3-át és március 15-ét. Felidézik, hogy a szocialista vezetésű kormánykoalíció szélsőséges csoportok támadásának veszélyével riogatott 2006-ban, s azzal riogat most is. "Valóban szélsőséges csoportnak azonban 2006. ősze óta egyedül a szocialista vezetésű kormány- koalíció bizonyul - az egészségügyi, az egészségbiztosítási, a közoktatási, a közművelődési, a családtámogatási, a nyugdíjfolyósítási ellátórendszerek parancsuralmi csorbításával ugyanis a nemzet túlnyomó többségének lét- biztonságát és életminőségét kényszeríti elviselhetetlenül rossz állapotba" - írják. " IA kisebbségek védelméről az európai ügyek bizottságában KISSEBSÉGI JOGOK Az Európai Uniónak át kellene vennie és alkalmaznia az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményét. Erről Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora beszélt Budapesten, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságában. Február 13. Reményeink szerint józan megoldás születik a romániai kisebbségi törvény ügyében, és olyan jogszabály jön létre, ami megfelel az európai modellnek, és tartalmazza a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját - jelentette ki Frunda György, aki a román szenátus delegációjának tagjaként folytatott megbeszélést a parlamenti testületben. A Budapesten ezen a héten tárgyaló román delegációból Frunda mellett Carol Dina (Nagy-Románia Párt) és Fekete Szabó András Levente (szintén RMDSZ) vett részt az európai ügyek bizottságának ülésén. Frunda György kiemelte: a másfél milliós romániai magyar közösség komolyan veszi, hogy7 hídszerepet tud játszani Magyarország és Románia között. "Románia csak nyerhet abból, ha az ott élő nemzeti kisebbségek nem érzik magukat diszkri- minálva, ha anyanyelvűket szabadon gyakorolhatják, ha az óvodától az egyetemig anyanyelvükön tanulhatnak, és ha kulturális autonómiát élvezhetnek" - hangsúlyozta az RMDSZ szenátora. Carol Dina felszólalásában elismerte, hogy Romániának teljes felelősséggel kell végiggondolnia a nemzeti kisebbségek helyzetét, úgy vélte azonban, "nem szabad átesni a ló túlsó oldalára". A Nagy- Románia Párt szenátora szerint - aki szóba hozta a területi autonómiát célzó székelyföldi népszavazás ügyét is - Romániában nem az autonómia-törekvéseket, hanem a gazdasági helyzet javítását kell a középpontba helyezni. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke azt mondta: Romániában meg kell értetni a többségi nemzettel, hogy a magyar közösség törekvései legitimek és indokoltak. Hozzátette: a kisebbség törekvéseinek nem tesz jót, amikor Bukarestben megforduló magyar ellenzéki politikusok nagyokat és hangzatosokat nyilatkoznak, mert ehelyett békés és megfontolt politizálásra lenne szükség. Ekés József (Fidesz) megjegyezte: a magyar és a román kormánynak is arra kell törekednie, hogy a kétoldalú kapcsolatokból ne vigye be a feszültséggócokat az Európai Unióba. B Magyari Tivadar és Nagy László lett rektorhelyettes MAGYAR REKTOR A szenátus megnyugtató többséggel választotta meg a két jelöltet, de arra még nincs válasz, hogy mi lesz a sok vihart kavart magyar nyelvű táblák ügyével. Magyari Tivadar és Nagy László lett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudomány- egyetem (BBTE) két magyar rektorhelyettese - erről döntött az állami felső- oktatási intézmény legfőbb döntéshozó testületé, a szenátus. A két oktatót a BBTE magyar tagozata jelölte kinevezésre korábban. Az egyetem szabályzata szerint ebben a folyamatban az utolsó szó az egyetemi szenátusé. Magyari Tivadar elmondta: a döntés kényelmes többséggel született meg, hiszen csak néhány ellenszavazatot és tartózkodást számoltak. Hangsúlyozta: a megbízást azért vállalta el - amint azt már jelölésekor is kifejtett -, hogy a BBTE magyar tagozatának kiépítése érdekében a tizenhét évvel ezelőtt elkezdett munka ne maradjon abba. Emlékeztetett: most történik a kétéves magiszteri képzésre való átállás, a magyar tagozatnak pedig az az érdeke, hogy a változtatáskor meghozott fontos döntésekből ne maradjon ki. Emlékeztetett, hogy véglegesítették a magyar tagozatra vonatkozó, annak nagyobb fokú önállóságát lehetővé tevő működési szabályzatot. Ezt már eljuttatták a BBTE rektorához, és várják, hogy a megfelelő előkészítési folyamat után az egyetem szenátusa napirendre tűzze. Az egyetemről hiányzó többnyelvű feliratokat illetően hangsúlyozta: mindent megtesznek, hogy ezt a kérdést is napirenden tartsák, amennyire a körülmények megengedik, de elsősorban arra kaptak megbízást a magyar tagozat vezető testületétől, hogy a magyar nyelvű oktatás fejlesztésén és minőségének javításán dolgozzanak. Magyari Tivadar szerint ezen a téren előrelépést leghamarabb abban lehetne elérni, hogy az egyetem múltjáról tájékoztató kiadványokban és rendezvényeken az intézmény magyar múltja, annak kiemelkedő személyiségei is kellő hangsúllyal megjelenjenek. Ä két rektorhelyettesi tisztség tavaly november végén üresedett meg azt köFebruár 13. Az erdélyi magyarság helyzete állt annak a megbeszélésnek a középpontjában, amelyet Sólyom László köz- társasági elnök és Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács íFiMNT) elnöke tartott kedden délután Kolozsvárott. A köztársasági elnök Marosvásárhelyről érkezett a kincses városba, ahol először Emil Boc polgármester fogadta őt. Az ebök ezután ment át a Hotel Citypiaza szállodába, ahol Tőkés László várta öt megbeszélésre. Sólyom László megérkezése előtt a püspök magyar újságíróknak is elmondta: nagyra értékeli Sólyom László szemléletét, hogy a romániai tárgyalásokon az erdélyi magyarságot nem nevezte nemzeti kisebbségnek, hanem a bővülő Európa egyenrangú közösségének tekinti. A püspök jelezte: kérni fogja Sólyom Lászlót, hogy vegye védelmébe a területi autonómiáról szóló székelyföldi népszavazás szervezőit. Ezzel kapcsolatosan utalt Traian Basescu román elnök előző napi, meglehetősen kemény megnyilatkozására, amelyben törvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezte az említett székelyföldi referendumot. A püspök ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a román államfő később valamelyest árnyalt álláspontján. Sólyom László, aki kedden délelőtt különgéppe! érkezett Bukarestből Maros- vásárhelyre, gépkocsival utazott Kolozsvárra. Elindulása előtt még Marosvásárhelyen a sajtó előtt beszélt a Sapientia egyetem helyzetéről. Egyebek között kifejtette: az elnöki tisztségéből fakadó erkölcsi súlyával igy ekszik oda hatni, hogy ez az egyetem egészen addig kapjon támogatást a magyar államtól, amíg arra szüksége lesz. vetően, hogy Salat Levente és a most ismét megválasztott Nagy László lemondtak posztjukról. Ok azután döntöttek így, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok eltávolítása után jelentősen elmérgesedett az egyetem román és magyar vezetősége közötti, hónapok óta feszültségektől terhelt viszony. Magyari jelöltetése már hosszabb ideje ismert volt, a második rektorhelyettesi tisztségre több oktatót is felkértek, de ők nem vállalták a megbízatást. A magyar oktatók közgyűlése végül a lemondott Nagy Lászlót kérte fel, aki elfogadta az újabb mandátumot.
