Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-01-10 / 282. szám

i 2007. JANUÁR 10._____________________________________________________KULTÚRA_________________________________________MAGYAR SZÓ - A HÍD 15 {Eltemették Lázár Ervin írót A MESEHŐSÖK... A mesehősök sem szeretik a magányt A Farkasréti temető Makovecz-rava- talozójától a művészparcelláig január 12-én több százan kísérték utolsó útjára Lázár Ervin Kossuth- és József Attila- díjas írót, minden idők egyik legna­gyobb magyar mesemondóját. Az alkotótársak nevében Kalász Márton író, költő, a Magyar írószövet­ség elnöke és egyik legjobb barátja, Csukás István, a másik nagy magyar mesélő, a színésztársadalom nevében Kézdy György búcsúztatta. A temeté­sen jelen volt Orbán Viktor, a FIDESZ elnöke, valamint Deutsch Tamás és Kövér László. Még a Négyszögletű Kerek Erdő tündérei, Maminti, Vacskamati, a mirgő-morgós, de alapjában véve arany­szívű vén oroszlán, Bruckner Szigfrid, a mulatságosan, kedvesen fennkölt csoda­paripa, Ló Szerafm, de még a Kisfejű- N agy fejű Zodonbordon és a pomogá- csok is siratják teremtőjüket, a mese- bővölű, lírafakasztó írót, a kicsinyek és a gyermeklelkű, nyitott felnőttek kedven­cét, Lázár Ervint. Amikor titkáról fag­gattam, elmosolyodott és bevallotta: szüleitől, szülőfaluja, Rácegrespuszta ösztönös nagy elbeszélőitől, törökbúza- hántások, jóízű esti szomszédolások, "fa­luzások" mesélő öreg nénikéitől, figurás kedvű bácsikáitól tanulta meg azt, hogy az emberek számára semmi sem fonto­sabb a mesénél. Hiszen a Biblia is kimondja: kezdet­ben vala az Ige. És még azt is: nem csak kenyérrel él az ember. Lázár Ervin csil­lagos ötösre sajátította el a fabulálás tu­dományát. Hajlékony, költői, a gro­teszk felhangokra is fogékony, briliáns nyelvezetével elvarázsolta olvasóit. Me­sélt ő a felnőtteknek szánt elbeszélései­ben is. Buddha szomorú: vallja az egyik novelláskötet címével. És talán soha ennyire nem volt szomorú az isteni böl­csesség, az egyetemesség jelképalakja, mint a huszadik és az első évtizedében járó huszonegyedik században. Szomo­rúak a gondolkodó értelmiségiek, mert érzik, soha ennyire nem jártunk távol Istentől, soha ennyire nem bántunk tiszteletlenül a természettel és ember­társainkkal, mint itt és most. Szomorú­ak az Egy lapát szén Nellikének című Lázár Ervin elbeszéléskötet munkáshő­sei, mert szinte mindenkiből kihalt a szolidaritás, a részvét és a szeretet. És szomorúak Csillagmajor múltbeli félig valóságos, félig mesebeli paraszthősei. Hiába üzentek a mai embernek: ke­rüljétek a háborúkat, kerüljétek az öl­döklést és a veszekedést, a mai emberek ugyanolyan kegyetlenek, mint a tündé­ri majorság békére vágyó lakóit sanyar­gató egyenruhások, a gyilkos ávósok, a padlásaikat tisztára söprő, kifosztó agi­tátorok. Lázár Ervin azért teremtette meg öntörvényű mesevilágát, a Kisfiú és az oroszlánok, a Négyszögletű Kerek Erdő, a Gyere haza, Mikkamakka tün­dérbirodalmát és annak csodálatos la­kóit, hogy vigaszt adjon a felnőtteknek és zsinórmértéket adjon a gyerekeknek. Lázár Ervin a 2002 után visszatérő diktatúránál, a bennünket naponta sok­koló szörnyűségeknél is elszomorítóbb- nak tartja, hogy a gyerekek elfordulnak a meséktől. Utolsó, hetvenedik szüle­tésnapján folytatott beszélgetésünk al­kalmából megszólaltatta eme legfőbb aggodalmát. A mesét a csillogó szem­mel figyelő gyerekek éltetik, de ha a tündérvilágtól elhódítja őket a rémsé­gek, a valóságshow-k, a fantáziátlanság megannyi pokolfekete és posványszür- ke démona, akkor nemcsak felnőtt no­vellákban búslakodó Buddha, hanem Mikkamakka, Vacskamati, Maminti, Dömdödöm, Bruckner Szigfrid, Ló Szerafin, Aromó de még a Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon is elkezdi ló­gatni a fejét. Mert a mesehősök sem szeretik a magányt. Lázár Ervin, Kossuth-, József Attila díjas író, minden idők egyik legna­gyobb mesélője, Pósa Lajos, Benedek Elek, Gaál Mózes méltó utódja, remek­be szabott elbeszélések, kisregények, halhatatlan mesék forrása őszintén re­ménykedett abban, hogy ennyi ször­nyűség után már csak a fölemelkedés következhet Magyarország és az embe­riség számára. Talán éppen azért, mert - ahogy nem egyszer nyilatkozta - szin­te minden korban elmondtuk ugyanezt. Amióta a világ világ, az emberiség min­dig is az apokalipszis vészharangját kongatta. És mégis itt vagyunk. Mint hívő, katolikus ember tudta, hogy éle­tünk nem ér véget ezen a földön. Ez a hit könnyítette meg számára a hosszú betegség embertelen fájdalmát is, kará­csony előtt bekövetkezett haláláig. Kí­vánjuk neki: legyen boldog odaát, Isten birodalmában, keresztény hite szerint. Ruttkai Éva-emlékdíj Rajhona Ádám színész vehette át a Ruttkai Eva-emlékgyűrűt az elmúlt évben nyújtott kiemelkedő művészi teljesítményéért a Víg­színház szombati házi ünnepségén. A társu­lati tagok titkos szavazata alapján az idén ju­bileumát ünneplő, huszadik alkalommal odaítélt elismerést a hagyománynak megfe­lelően a művésznő leánya, a díjat alapító Gá­bor Júlia nyújtotta át a Jászai Mari-díjas mű­vésznek. Az 1927. december 31-én született és 1986 szeptemberében elhunyt Ruttkai Éva Kossuth-díjas, kiváló művész nevét vi­selő elismerést minden évben Ruttkai Éva születésének évfordulója alkalmából ítélik oda. Demjén alaposan túlórázott A Budapest Sportarénában a hazai pop-rock legjobbjai mindig diadalt ülnek. így volt ez szombaton este Demjén Ferenc (Rózsi) 60. születésnapi koncertjén is, ahol az énekes abszolút teltház előtt bizonyította: kitűnő formában van, végig bírta erővel és hanggal az extra hosszúságú bulit. Bejárt és a balett Nyolcvanadik születésnapját ünnepli Maurice Béjart francia balettművész, kore­ográfus, a kortárs balett kiemelkedő alakja és nagy újítója. Maurice-Jean Berger néven született 1927. január 1-jén, Marseille-ben. Édesapja a filozófus, Gaston Berger volt, aki nem vette jó néven, hogy három fia közül a legidősebb a tánc mellett döntött. Maurice tehetsége azonban annyira szembeötlő volt, hogy mindössze 14 évesen már Párizsban, az Opera National színpadán táncolt. Tizenkét szék Kalapács alá kerül Moszkvában eg}' tucat "ülőalkalmatosság" - a jótékonysági árverést annak kapcsán rendezik, hogy épp nyolcvan éve látott napvilágot Hja llf és Jevgenyij Petrov Tizenkét szék című szatirikus műve. A kalandregényben egy bútorgarnitúra együk darabjába rejtett drágakövek után fo­lyik a hajsza, amit két üzlettárs, Vorobjanyinov, a "nemesi marsall" és Osztap Bendei; a minden hájjal megkent, nagystílű szélhámos folyat. A kalapács alá kerülő tárgyak között van széket ábrázoló fülbevaló, s Nyikolaj Rizskov, az utolsó szovjet miniszterelnök hintaszéke. A felaján­lott ülőalkalmatosságok között szerepel a Moszkvai Konzervatórium zongoraszéke is: ezen ülve nyerte meg Van Clibum amerikai zongoraművész az 1958-as a Csajkovszkij Verseny. A befoly összeg a Pomogi mnye (Segíts nekem) alapítvány számláját gyara­pítja. SzólóDuó Fesztivál Negyven táncprodukció szerepel a SzólóDuó fesztivál versenyprogramjában, az esemény január 10-én kezdődik Budapes­ten, a MU Színházban - közölték a szerve­zők. Az Orkesztika Alapítvány 2000 óta ren­dezi meg a Szóló Tánc Fesztivált és 2002 óta a Duó Tánc fesztivált. A szervezet szeretne lehetőséget teremteni minden alkotónak, hogy bemutassa művészi elképzeléseit, to­vábbá visszajelzést kapjon a szakmától és a közönségtől. A 2007-es fesztivált jelölés elő­zi, illetve előzte meg. A magyar jelentkezők számára 2007. január 8-án és 9-én volt a mű­helybemutató, ahonnan 13 szóló és 12 duó produkció juthat a versenyprogramba. Tizenhatodjára találkoznak a visegrádi kulturális miniszterek Budapesten találkoznak a visegrádi országok kulturális miniszterei. Buda­pest ad otthont a visegrádi országok kulturális miniszterei tizenhatodik ta­lálkozójának, melynek házigazdája Hiller István oktatási és kulturális mi­niszter - közölte az Oktatási és Kultu­rális Minisztérium (OKM) sajtófőnö­ke. Hiller István meghívására a csütör­tökön kezdődő kétnapos megbeszé­lésre a várakozások szerint Budapest­re látogat Marek Madaric szlovák kul­turális miniszter, Petra S mól i kova, cseh kulturális miniszterhelyettes, valamint Krzysztof Olendzki, lengyel kulturális államtitkár - olvasható Gu­lyás Erika közleményében. Mint írja, a visegrádi országok kul­turális miniszterei arról tárgyalnak, hogy az európai közösség sokszínű kul­turális kínálatában hogyan tudnak egymással és a közösség többi tagjával is folyamatos és dinamikus párbeszé­det kialakítani. A miniszteri találkozó keretében be­számolók hangzanak el a négy ország azon nemzeti programjairól, amelyek­kel az Európai Unió "2008 a Kultúrák közötti párbeszéd éve" címmel indított kezdeményezéséhez csatlakoznak. Szó lesz arról is, miként lehet a kul­turális fejlesztéseket a település- és ré­giófejlesztési programok alapjává ten­ni, és ezen belül megtalálni egy-egy térség kitörési pontjait. Ezen projektek szakmai megalapo­zására az OKM kezdeményezésére Magyarországon kulturális alapú vá­rosfejlesztési és városkutatási program indult. Csütörtökön este a négy' ország leg­tehetségesebb fiatal jazz-zenészeiből alakult nyolctagú együttes lép fel, az Uránia Filmszínházban pedig a részt­vevő országok képzőművészeinek tár­lata tekinthető meg. A kulturális miniszterek tanácskozá­sa közös nyilatkozat aláírásával ér vé­get a Magyar Tudományos Akadémi­án péntek délután.

Next

/
Thumbnails
Contents