Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-01-31 / 284. szám
A középkorban nagy tiszteletnek örvendő örmény orvos-püspök. Napját Mária tisztulásának napja, görögül Hypapanté, vagyis találkozás; amikor a világ világos-ságát, Jézust a mózesi törvény szerint bemutatta a templomba. A szabolcsi zsinat (1092) a kötelező ünnepek közé sorolta. A régi rómaiak Mars anyjának tiszteletére minden ötödik esztendőben égő fáklyákkal és szö- vétnekekkel járták a határt e napon. A kereszténységben égő gyertyákkal kerülték a szentegyházat, néhol a határt is, ünnepelve, hogy Mária "világos", mentes a bűntől; s ünnepelték a gyertya példázatával is: a gyertya méhviasza Jézus tiszta teste; a viasz alatt való bél, az ő ártatlan szent lelke, a tűz pedig a világosság az ő istensége. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. A szentelt gyertya egyike a legrégibb szentelményeknek. A középkorban ezen a napon először a tüzet áldották meg, ennél gyújtották aztán meg a gyertyát. A félegyháziak a szentelt gyertyát "mári- agyertyának" nevezik. Simeon és Anna a templomban bemutatott Jézust (akiről immár nemcsak hallottak, hanem meg is tapinthatták "!) a világ vilá-gosságának nevezte, ennek jelképe a szentelt gyertya, amely foganatos égiháború, villámlás, jégeső és a gonosz kísértése ellen. Kevés olyan katolikus paraszthajlék akad, ahol manapság is még ne volna szentelt gyertya. Régebben a sublót vagy láda fiában tartották, vagy halványkék szalaggal átkötve a falra akasztották, némely helyen a szent sarok, a házi oltár éke volt. Főképpen vihar idején gyújtották meg s imádkoztak mellette; de égett vízkereszti házszentelésnél is. Szegeden azt tartották, ha szenteléskc- nem alszik el a gyertya, akkor jól mézelnek majd a méhek. Ezen a napon végigsöpörték a kap- tárakat a kiszombori méhészek; asszonyaik pedig a szentelésből hazatérve a gyertyából egy csipetnyit a kilincsre tettek, hogy békesség legyen a háznál. A hajdani szegediek különösen fontosnak tartották a hétszer szentelt, továbbá a "kilencedes", kilenc kedden meggyújtott gyertya gonoszűző szerepét. Azt tartották, hogy a világ végén három napig sötétség lesz, csak a hétszer szentelt gyertya világít majd; ilyen gyertyát szoktak égetni Dombrádon a ravatalon fekvő halott mellett. Göcsejben a felpuffadt gyomrú beteg köldökére egy darab égő gyertyát helyeztek, s üvegpohárral leborították; elalvó lángja kiszívta a betegséget. Némelyek torokfájás ellen nyeltek belőle egy darabkát. A piricsei görög katolikus gazdaasszony tehénelléskor égő szentelt gyertyát vitt az istállóba. Tápén az új ház fundamentumába boldogasszonyi füvet, szentelt gyertyát raktak, és sót szórtak. A gyertyát a régi szegediek az épülő házba falazták. Itt is gondolhatunk a régi emberáldozat kiváltására. A privigyei szlovák néphit szerint a kisgyermek hamar megtanul beszélni, ha a szentelt gyertyából egy picinykét a nyelve alá tesznek. A szentelt gyertya végigkíséri és oltalmazza a hívő embert egész életén át. Bácskai hagyomány szerint, amíg a ke- reszteletlen gyerek anyjával a "boldogasszonyágyában" fekszik, karjára vagy pólyájára olvasót kell kötni, s fejénél szentelt gyertyának kell égni, nehogy a pogánykát a gonoszok kicseréljék. Szülés és keresztelés között szentelt gyertya világított éjjel-nappal abban a szobában, ahol a gyermekágyas asszony magzatával feküdt. Az "egyházkelő" (avatás) a régi szegedi anya gyermekével, kezében égő gyertyát tartva körüljárta az oltárt. A régiségben a haldokló ember kezébe is égő szentelt gyertyát adtak: lámpással mehetett így a lélek az örök életnek menyegzőjébe. A hozzátartozók égő gyertyával körül is járták az ágyat, "megkerítették", elzárták a leselkedő gonosz elől. Fertővidék asszonyai szerint gyertya fénye mutatja az utat a haldoklónak, füstje pedig távol tartja a gonoszt, s addig kerülik gyertyafénnyel körül az ágyát, amíg a lélek el nem száll a testből, segítik annak "hazatalálását". A mohácsi szokások egy köteg gyertyát szentelnek, s minden esztendőben hozzátesznek egyet. Odahaza egy szálat kihúznak, piros és fekete cérnával átkötik és meggyújtják; lángját a gyerek fejéhez tartják, fejfájás ellen. A bánáti bolgárok a szentelt gyertyák kötőszalagját gyermekeik ingébe fűzik betegség ellen. Vigán fiúgyerekek nyakára, lányok hajába, kezükre, ujjaikra, továbbá csikók és bárányok nyakára kötik; nagyszombatig viselik, utána elégetik. Régen a házban Gyertyaszentelő Boldogasszonykor a tüzet mindenütt eloltották és az új, megszentelt tűzzel gyújtották meg újra. Az észteknél Ilku isten tiszteletére rakott tavaszkezdeti tüzet e napon még ma is dörzsöléssel élesz- tik.(Ezen a napon jön ki a medve a barlangjából, ha árnyékát meglátja visszamegy, hosszú lesz még a tél.) a legrégibb kalendáriumaink is számon- tartják. Legendájában, amelyet az Érdy- és Debreczeni-kódex mond el, megmenti egy özvegyasszony fiát, aki halszálkát nyelt és már fuldoklott. Az asszony a később börtönbe került püspöknek hálából ételt és egy szál gyertyát vitt. Megvesszőzték, majd faállványhoz kötözték. Testét vaskampókkal szaggatták, majd két ifjúval együtt lefejezték. Ereklyéit később Párizsba vitték át. Legendabeli asszonyalak, aki a keresztúti ájtatosság hatodik állomásának képe szerint kendőjét nyújtja a keÓkeresztény vértanú Catániából. Feslett életre, hite megtagadására akarták kényszeríteni. Kegyedenül megkínozták, melybe a börtönben belehalt. Legendája Ókeresztény szűz, vértanú Kappa- dókiából. Mivel visszautasítja a pogány fejedelem közeledését, válogatott kínzásoknak vetik alá, melyeket, Farsangi ételek, italok Inni mindenkor kell, farsangkor különösen. Rióban, ahol a meleg miatt fontos az ivás, sok jéggel hűtött frissítőt, Európában - hideg téli szezon lévén - lehetőleg valami meleget vagy forrót. Jöhet a forralt bor, a puncsok, a grogok és egyéb melegítők. A karnevállal szemben a farsang elsősorban beltéri mulatság, ahol a sok tánc közben akár könnyen fel is hevülhetünk, jöhetnek a jeges bólék, a klasszikus, elegáns pezsgők. Orange Punch Hozzávalók: 4 cl barna rum, 2 cl Cointreau, 6 cl friss narancslé, 1 csésze forró tea (esetleg kevés fahéj) Az alkoholos hozzávalókat felmelegítjük, majd tűzálló füles pohárban felöntjük a forró teával. A kész italt szegfűszeggel megtűzdelt narancskarikával díszítjük. És miket falatozzunk a mulatságokon? Tennészetesen sokfélét, de semmiképpen se túl sokat, mert elnehezült gyomorral elmegy a kedvünk a tánctól. Az étkezések jellegzetesen a szezon minden termékét és elkészítési furfangját felvonultatják, amelyek éppen a bőségtől válnak farsangivá és ünnepivé. „Farsangkor minden rendű és sorsú göcseji ember asztala meg volt rakva enni- és innivalókkal, főleg disznóhússal, káposztával, kocsonyával, és fánkkal, továbbá borral. Ilyenkor mindenki lakmározik. Ezen ételeket, ha csak bírják, a farsangi napokban elköltik, mert a következő nap Ezen a napon történik a "balázsolás" (gyerekek házról-házra járva gyűjtenek adományokat), valamint a Balázs-áldás (a pap két egymáshoz kötött szentelt gyertyát X alakra formázva a hívők torkához érint és közben áldást mond: "Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Ámen"). Az orvosok és a muzsikusok pártfogójaként is tisztelik. reszthordozástól verejtékező Jézusnak. A kendőn rajta marad az Üdvözítő képmása. szerint halála után egy esztendővel az Etna láváját az ő koporsójáról levett fátyol állítja meg, ezért a régiek tűzvész ellen az ő védelmét kérték. még a forró ónnal teli kádat is túléli. Lefejezésekor csoda történik: télen friss rózsák és almák tűnnek elő a semmiből... a hamvazó szerda - már böjt. Farsangi napokban tartották előbbi időben néhol a disznótort is, amelyen hosszú furulya s duda volt a zene. Rokonokat, szomszédokat hívtak össze, s reggelig mulattak. Ilyen alkalommal - két tál között - macskát vagy élő madarat vittek tréfából a házigazdának ajándékul... Létezik azonban valami, amit nevezzenek bár a németek Karpfennek, az olaszok bomboloninak, a spanyolok churros-nak, mi pedig fánknak, nem tagadhatják, le szoros rokonságukat egymással. Ez a szinte egyetlen hagyományos és egész Európában tipikus farsangi étel a létező legegyszerűbb alapanyagokból készül, ám tájanként változatos formákban és ízekben. Klasszikus farsangi fánk 40 dkg liszthez adjunk hozzá 4 tojás sárgáját, 5 dkg olvasztott vajat, 3 - 5 dl tejet, 1 evőkanál rumot, 2 dkg langyos tejben megfuttatott élesztőt, 5 dkg cukrot és csipetnyi sót. Jól dolgozzuk össze, majd langyos helyen, letakarva kelesszük a tésztát kétszeresére. Lisztezett deszkán ujjnyi vastagságúra nyújtsuk ki, és szaggassunk belőle (esetleg pohárral, ha nincs fánkszaggatónk) halmokat. Ismét hagyjuk kétszeresére kelni, majd bő forró olajban süssük aranyszínűre. Sütés közben először fedjük le az edényt, majd ha megfordítottuk a fánkokat, már fedő nélkül süssük tovább. Porcukor és baracklekvár kíséretében, forrón az igazi. (folytatjuk) Veronika napja Február 4. Ágota napja Február S. ■ Dorottya napja j iß Februájr 5. Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) Január 6. - Február 28. Gyertyaszentelő Boldogasszony Február 2. Balázs napja I f
