Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-06-16 / 257. szám
2006. JÚNIUS 16. Évforduló MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 Nagy Imre 1989. JÚNIUS 16. (17 ÉVE TÖRTÉNT) Budapesten Nagy Imre volt miniszterelnököt, AZ 1956-OS FORRADALOM EGYIK VEZETŐJÉT - PONTOSAN 31 ÉVVEL AZUTÁN, HOGY "HAZAÁRULÓNAK" BÉLYEGEZTÉK ÉS KIVÉGEZTÉK - A LEGNAGYOBB TISZTELET- ADÁSSAL, HŐSKÉNT ÚJRA ELTEMETTÉK. 1912-ben - négy és fél év elvégzése után - abbahagyta tanulmányait a kaposvári gimnáziumban, 1914-ben géplakatos segédlevelet szerzett, majd beiratkozott a kaposvári felső kereskedelmi iskolába. 1915. májusában behívták katonának, az orosz frontra került és 1916. júliusában fogságba esett. 1918. júniusában szabadult és részt vett az oroszországi polgárháborúban a bolsevikok oldalán. 1921-ben a bolsevik párt tagjaként tért haza pártmegbízatással. Egy biztosító- társaság magántisztviselője lett Kaposváron, belépett az MSZDP-be és vezető tisztséget kapott a párt Somogy vármegyei szervezetében. Földreformot követelő tömegmozgalmat szervezett a parasztok között. 1925-ben kizárták az MSZDP-ből, alapító tagja lett az illegális kommunista szervezetnek, a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. 1927 elején letartóztatták, két hónap múlva szabadon engedték, 1928 tavaszán Bécs- be emigrált. Illegálisan tartózkodott Budapesten, amikor a párt "Parasztok Lapja" című illegális újságját szerkesztette. 1930 elején Moszkvába ment, 1930-tól a Komintern Nemzetközi Agrárintézetének, 1937-től a szovjet központi statisztikai hivatal munkatársa, 1938 és 1944 között a moszkvai rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője volt. 1944 őszén kidolgozta a magyarországi földreform tervét, novemberben tért haza, a Központi Vezetőség tagja lett, majd részt vett a Horthy-féle fegyverszüneti tárgyalásokon Moszkvában. Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés előkészítő bizottságának tagja lett, Hódmezővásárhelyen képviselővé választották. December 22- én földművelésügyi miniszter lett, tervei szerint és közvetlen irányításával megvalósította a földreformot. 1945. májusában a beválasztották a Politikai Bizottságba (PB), novemberben a Tildy-kor- mány belügyminisztere lett, 1946. márciusában visszahívták tisztségéből a pártmamiim vezetésben tanúsított passzivitására és erélytelen magatartására hivatkozva. 1947. szeptemberében az Országgyűlés elnöki székébe került, számos kérdésben nem értett egyet a pártvezetésben, főként a mezőgazdaság terén. Július 2-án kormányváltás történt, az új kormány élén Nagy Imre állt. Július 3-4-én a kormány új gazdasági programjavaslatát az országgyűlés elé terjesztette. Felhagyott az erőszakos kollektivizálással a mező- gazdaságban, a kötelező beszolgáltatás terheit csökkentette, mérsékelte az iparban a beruházási tervet, árcsökkentést és béremelést hajtott végre, amelynek eredményeként emelkedni kezdett az élet- színvonal. Megszüntette a kitelepítéseket és az intemálótáborokat, eltörölte a rendőrbíráskodást és a rögtönbíráskodást, ügyész szervezetet hozott létre a politikai perek felülvizsgálatára. Irányvonala egyértelműen győzedelmeskedett, ami a Rá- kosi-csoport ellenállását és támadásait váltotta ki. 1955. januárjában Nagy Imrét kisebb szívroham érte, ezt kihasznál- va, gyógykezelés címén teljesen elszigetelték ellenségei. A sztálinista rendszert elutasító, kommunista értelmiségiekből szerveződő pártellenzék vezéralakjává vált, amelynek célja az ő kormányprogramjának maradéktalan megvalósítása volt. Rákosi leváltása után, 1956. október 13-án saját kérésére vették vissza a pártba és visszakapta akadémiai tagságát is. Az október 23-án tüntető tömeg többek között az ő miniszterelnöki kinevezését is követelte. A népfelkelőket felszólította a harc beszüntetésére és közölte, hogy a Szovjetunió kész visszavonni csapatait. November 1-jén bejelentette az ENSZ- nek Magyarország semlegességét, és kilépését a Varsói Szerződésből, amelynek elismerését kérte a nagyhatalmaktól. Ugyanezen a napon Kádár János főtitkár az MSZMP megalakulását jelentette be, és a szocialista társadalmi rend megóvására szólított fel. November 4-én a Budapestre bevonuló szovjet csapatok leverték a magyar népfelkelést, amely a kommunista párt hatalma és a Szovjetunió ellen irányult. Apró Antal, Kádár János, Kossá István és Münnich Ferenc nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint november 1-jén megszüntették kapcsolataikat Nagy Imre csoportjával. Nagy Imre segítséget kért az ENSZ-től utolsó rádióbeszédében, majd társaival a jugoszláv nagykövetségen keresett menedéket, ahonnan november 22-én Kádár János - miután garantálta biztonságukat és büntetlenségüket - kicsalta őket. Romániába vitték, majd többször sikertelenül próbálták megnyerni a Kádár-rendszer számára. 1958. júniusi5-én a "népi demokratikus államrend kezdeményezése és vezetése, valamint hazaárulás" vádjában bűnösnek találták és halálra ítélték. Nem kért kegyelmet, a Kozma utcai börtön udvarán másnap felakasztották és egy jeltelen sírba temették. Nagy Imre halála világszerte nagy felháborodást keltett. 1961-ben az Új Köztemető sarkában lévő 301-es parcellába szállították át maradványait. 1989 tavaszán az ő és a vele együtt kivégzett társainak holttestét exhumálták, és országos gyász közepette ünnepélyesen temették el június 16-án. Ella Fitzgerald 1996. Június 15. (10 éve történt) Meghalt Ella Fitzgerald amerikai DZSESSZ ÉNEKESNŐ. 1934-ben tűnt fel a harlemi Apolló Színház amatőr tehetségkutató versenyén, majd Chick Webb zenekarához szerződött. Első lemezfelvétele "Love and Kisses" címen 1935-ben volt, legnagyobb slágere, "A-tisket, A-tasket" 1938- ban jelent meg. Chick Webb halála után 1939- ben átvette a zenekar vezetését, 1940- től szólistaként szerepelt világ körüli turnékon és európai fesztiválokon. Betegsége miatt az 1980-as években egyre kevesebbet koncertezett. Háromszor * lett az "Ev Dzsesszénekesnője", nyolcszor kapott Grammy-díjat. Lemezeiből: "Five Feet of Swing" (Chick Webb), "Sweet and Hot", "Ella Sings the Duke Ellington Song Book" (szólólemezek). Erkel Ferenc 1893. JÚNIUS 15. (113 ÉVE TÖRTÉNT) Budapesten meghalt Erkel Ferenc ZENESZERZŐ, A NEMZETI OPERA MEGTEREMTŐJE, A MAGYAR HIMNUSZ MEGZENÉ- SÍTÓJE. Erkel Ferenc gyerekkorától kezdve zeneközeiben élt, hiszen tanító édesapja egyházi karnagy is volt. Nagyváradi és pozsonyi tanulmányai után 18 évesen Kolozsvárra szegődött házi zenetanárnak. Később zongoraművészként és alkalmanként zeneszerzőként, illetve karmesterként kereste kenyerét. 1834- ben került Pestre, ahol több színháznál volt karnagy, majd 1837-től harminc éven át első karmester és zenei vezető volt a Pesti Magyar (később Nemzeti) színháznál. Első operája, a Bátori Mária 1840-ben készült, 1844-ben mutatták be a Hunyadi Lászlót, majd megnyerte azt a pályázatot, amelynek köszönhetően ő zenésíthette meg Kölcsey Himnuszát. 1853-ban az ő vezetésével alakult meg a Filharmóniai Társaság, 1861-ben pedig bemutatták leghíresebb operáját, a Bánk Bánt. Későbbi művei már nem voltak igazán sikeresek, viszont rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatásáért. 1875-ben közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál, főzeneigazgatója lett az 1884-ben megnyílt Operaháznak, mindemellett nemzetközi hírű sakkozó is volt. RÖVIDEN ^ 1919. JÚNIUS 14. (87 ÉVE TÖRTÉNT) Elkezdődött az első megállás nélküli Atlanti-óceán felletti átrepülés. John Alcot és Arthur Brown Newfoundlandból Írországba repültek. 1964. JÚNIUS 12. (42 ÉVE TÖRTÉNT) Halálra ítélték Dél Afrikában Nelson Mandela (eredeti nevén: Rolihlahla Dalibhunga) Nobel-békedí- jas, fekete bőrű jogi aktivistát és államfőt. 1969. JÚNIUS 12. (37 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Tersánszky Józsi Jenő író. W 1992. JÚNIUS 16. (14 ÉVE TÖRTÉNT) A Független Magyarország Napja. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc vértanúi 1958. június 16- ai kivégzésének, valamint a szovjet csapatok 1991. júniusi kivonulásának emlékére 1992 óta ünnepeljük a Független Magyarország Napját. 1930. JÚNIUS 16. (76 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Szegeden Zsigmond Vilmos magyar származású, amerikai BAFTA-díjas operatőr, rendező. Ismertebb filmjei: Bánk Bán (2001); Maverick (1994); Az eastwick-i boszorkányok (1987); A folyó (1984); Halál a hídon (1981); A szarvasvadász, BAFTA-díj (1978); Madárijesztó (1973).
