Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-06-02 / 255. szám
10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Gazdaság 2006. JÚNIUS 2. Adósságban úszik Kelet-Európa Az elmúlt hat évben tízszeresére emelkedett a lakossági bitelek állománya a kelet-közép-európai országokban, míg a megtakarítások kivétel nélkül mindegyikben visszaestek, derült ki a Bank Austria Creditanstalt felméréséből. Nagy a különbség az európai országok megtakarítási és hitelfelvételi szokásai között. Kelet-Európa a kölcsönt felvett ügyfelek tekintetében óriási növekedést regisztrált, ezzel egy időben minden kelet-közép-európai országban csökkent a lakossági megtakarítások aránya. Az okok az elemzők szerint egyszerűek, Kelet-Közép-Európában az emberek élvezni akarják az életet, ezért a fogyasztásra, valamint a termékek vásárlására koncentrálnak, s pénzüket folyószámlán tartják a régebben szokásos betétszámlák helyett. A közepes értékű fogyasztási cikkek megszerzéséhez pedig hiteleket vesznek fel. Ez azonban nem igaz minden kelet-európai országra. Míg - a vezető megtakarítónak számító - Csehországban és Szlovákiában a lakosság 56 százalékának van betéte, ez az arány Szerbia és Montenegróban 9, míg Bosznia-Hercegovinában 5 százalékra korlátozódik. Ezek az adatok ugyanakkor jól tükrözik a pénzügyi szolgáltatások lehetséges irányát is. Az új uniós tagállamok közül Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és részben Magyarországon is elsősorban a szabad idejüket és az egészségük megőrzését finanszírozzák az emberek előtakarékoskodással, míg a déli területeken a fogyasztók sokkal hajlamosabbak a hitelfelvételre. (Világ- gazdaság) Valuta-Árfolyamok (JÚNIUS 1.) 1 USD = 203,105 HUF 1 USD = 0,776 EURO 1 USD = 2,746 RON 1 EURO = 261,74 HUF ® Válságot hoz az olcsó külföldi tőke? VILÁGBANKI JELEK Afejlődő országok egyre jobban függnek az olcsó külföldi tőkétől, és ez emlékeztet az 1990-es évek végi pénzügyi válsághoz vezető helyzethez. A Világbank elemzői szerint a mostam helyzet törékeny, és nagyon hasonlít a brazil, és orosz válsághoz. Mindez Magyarországot is érzékenyen érintheti. Május 30. A magasabb hozamokat üldöző magánbefektetők, a javuló adósminőségben bízva, tavaly rekord összeget, 491 milliárd dollárt ruháztak be a fejlődő országokban részvényekbe, kötvényekbe, gyárakba és más értékekbe. Ez az összeg 2004-ben 397 milliárd dollár volt a Világbank számítása szerint. A tőkeáramlást a privatizációk, és a nemzetközi vállalat-egyesülések vonzották, valamint a növekedésben benne volt az is, hogy a fejlődő országok közötti tőkeáramlás jobban gyorsult, mint a fejlett országokból a fejlődők felé. Tavaly a legtöbb tőke, 329 milliárd dollár, az európai, a közép-ázsiai és az ázsiai-csendes-óceáni, felzárkózó országokba került. A befektetők azonban nem becsülik fel kellőképpen a bevásárlásaik kockázatát: a felzárkózó sztárok - Kína, Chile, Magyarország, Malajzia, Mexikó, Lengyelország, Oroszország és Thaiföld - és a többi felzárkózó piac közötti szakadék megmaradt. A külföldi tőke általában segíti a beruházás-finanszírozást a szegény országokban, azonban bármilyen hirtelen megrázkódtatás - a madárinfluenza hírektől, a kínai GDP-növekedés esetleges Május 27. Erősödik az orosz tőke külföldi térhódítása - egyes megfigyelők éppen ebből a szempontból elemzik a luxemburgi Arcelor oroszországi cég- felvásárlását is. Igaz, a fő motívum ott az acélipar konszolidációja, az érintett Szeversztal tulajdonosa, Alekszej Mordasov azonban a részvénycsere során 32,2 százalékhoz jut az Arcelorban. Az Arcelor ezzel a lépéssel akarja elejét venni, hogy az indiai Mittal felvásárolja. A világ legnagyobb acélgyártója már jelezte, válaszul ő is vesz egy orosz acélgyártót: a magnyitogorszki gyár a fő esélyes. Az Arcelor-Szeversztal fúzió nem meglepő, azt tudva, hogy a két társaságot többéves együttműködés kapcsolja össze, tavaly együtt indultak az ukrajnai Krivorizssztal privatizációs pályázatán is. Beleillik abba a tendenciába, amit nemrég az orosz Pravda vázolt fel. Eszerint a kilencvenes években meggazdagodott orosz iparmágnások két új növekedési területet találtak: a high-techet és a külföldi gyártást. Mindez azért is érdekes, mert az orosz gazdasági terjeszkedésen belül eddig főként az olaj- és a gázipari cégek ügyleteiről lehetett hallani. Például a lassulásán át, egy váratlan amerikai kamatemelésig - arra figyelmeztetheti a befektetőket, hogy a fejlődő világbeli alacsony megtérülés nem éri meg a kockázatot. Az efféle kivonulás után a fejlődő országok ott maradnak hatalmas adósságokkal terhelten, gazdasági növeLukoil amerikai töltőállomáshálózat- és finomítóvásárlásairól vagy a Gazprom európai akvizíciós terveiről. Egyre több a nem szén-hidrogén- ipari befektetés is. A Norilszk Nikkel kombinát mögött álló Vlagyimir Potanyin áprilisban közvetve megvásárolta az egyik amerikai high-tech cég 35 százalékát, és 35 százalékot szerzett az amerikai Plug Power üzemanyagcella- fejlesztő társaságból is. Az Oleg Gyeripaszka által támogatott Ruszal alumíniumóriás a villamosenergia-ter- melésbe fektetett, előzőleg pedig - egészíti ki a felsorolást a Financial Times Deutschland - két külföldi timföldgyártót szerzett. Értelemszerűen kevesebb tudható az orosz cégek külföldi hadiipari gyártásáról, de a 2007-re előirányzott 70 milliárd dolláros orosz védelmi ipari beruházás számottevő része sejthetően a hadiipari bevételek növelését célozza, esetleg partnerországokban folyó gyártással. Roman Abramovics olajmágnás, a leggazdagabb orosz eddig kilógott a sorból, amikor európai futballcsapatot és autóverseny-pályát vett. Most viszont "megkomolyodott": szemet vetett a kedésük lelassul a növekvő kamatok miatt, a részvényáraik zuhannak, a kereslet visszaesik exporttermékeik iránt. Az ilyen hármas csapások - magas kamatok, csökkenő nyersanyagárak, lassuló növekedés - súlyos problémákat okozhatnak ezeknek az országoknak. Jelenleg a befektetők bármit megvesznek, ami legalább egy kicsit jobb az alacsony hozamú amerikai értékpapíroknál. Május 1-én, az átlagos hozamkülönbözet 1,73 százalékpont volt. A múlt héten a magyar, a bolgár vagy a marokkói kötvények már csak kevesebb, mint 1 százalékponttal nagyobb megtérülést kínáltak, mint az amerikai kincstárjegyek, írták a Világbank szakértői, így az utóbbi hetekben a piacok ízelítőt kaptak, mi történik, ha a befektetők ismét megriadnak a felzárkózó piacoktól. Számos fejlődő országban zuhantak a részvényárak, és pénteken a hozamkülönbözet 2,1 százalékpontra emelkedett. A mostani fejlemények nem jelentenek leolvadást vagy összeomlást, de figyelmeztetnek mindenkit azokra a kockázatokra, amelyek egyes felzárkózó piacokon kétségkívül megvannak. Az 1990-es brazil, dél-koreai, thaiföldi vagy orosz- országi válság pontos megismétlődésétől azért valószínűleg nem kell tartani, vélik a szakértők. A Világbank szakemberei ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy sok fejlődő ország kimerítette többleteit és más tartalékait, amelyek segítettek a magas olajár megemésztésében, miközben a gazdaságuk gyorsan nő. Ezért sérülékenyek a további megrázkódtatásokkal szemben, (origo.hu) Jevrazholding orosz acélipari társaság 40 százalékára, igaz, ez belföldi ügylet. A példáknál többet mond néhány összesített adat: az orosz cégek 2005-ös amerikai befektetései elérték az egymil- liárd dollárt, az orosz ipari és energiaügyi miniszter szerint a tendencia erősödik. Még látványosabb az Orosz Központi Bank kimutatása, amely szerint e pénzintézetek közvetlen külföldi befektetései a 2003-as 25,989 milliárd dollárról 2004-re 39,182 milliárdra nőttek. A külföldön hasznosuló orosz tőke jelentős része a szovjet utódállamokba érkezik. Nem titkolt szándék, hogy gazdasági eszközökkel orosz ellenőrzés alá vonják a hajdani szovjet erőforrásokat, piacokat. (vg.hu) ■ Világszerte előretör az orosz tőke MÁSFÉLE HÓDÍTÁS Már nemcsak a gáz- és olajszektorban, hanem az acél- és a hadiiparban is megkezdődött az orosz tőke nemzetközi térhódítása. Csak tavaly és csak az Egyesült Államokban egymilliárd dollárt fektettek be, de Európában is mind dominánsabbak a sokszor az orosz állammal szorosan összefonódó beruházók.
