Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-06-16 / 257. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence 2006. JÚNIUS 16. I Gál: meg kell oldani a Romániai kisebbségi kérdést ELJÁTSZOTT HITEL "Románia eljátszotta a hitelét 1993-ban, amikor felvették az Európa Tanácsba. Akkor szintén előkerült egy kisebbségi törvény, viták voltak körülötte. Amíg a csatlakozási szerződés napirenden volt, amíg megfigyelés alatt tartották Romániát, a kormány mindent megígért, de amint fölvették az országot, minden elhalt." Interjú Gál Kingával, az Európai Parlament képviselőjével. Röviden Nemzetiségi botrány A NEMZETISÉGI FESZTIVÁLON A kitartó fujjolás és füttyszó miatt műsora felénél levonult a színpadról az Ifjú Szívek néptáncegyüttes a pozsonyi nemzetiségi fesztiválon. A csoportot azért fütyülték ki, mert a Felföldi levelek című műsorban az egyes számok közt levelek hangzanak el hangszalagról - mag)rar nyelven. Ä sors iróniája, hogy a műsorban több szlovák tánc szerepelt, a levelekben pedig Kodály és Bartók arról is ír, hogyan gyűjtöttek népdalokat szlovák vidékeken. "Méltatlan, ami történt. Eddig ilyenre nem volt példa, ez a helyszín katasztrofális volt. Még nem találkoztam olyannal, hogy egy fesztiválon focimérkőzést közvetítsenek - ez is minősíti a rendezvényt" - mondta Grendel Ágota, az Ifjú Szívek Magyar Táncegyüttes igazgatója. Pék Zoltán, a nemzetiségi fesztivált szervező Music Art igazgatója azt mondta: sajnálatos az incidens, és a magyar szöveget talán ki lehetett volna hagyni a műsorból. "Az ember azt hinné, ha valaki úgy dönt, megnéz egy nemzetiségi fesztivált, számol azzal, hogy esetleg más népek nyelvével, kultúrájával is találkozik" - mondta az Ifjú Szívek csoport egyik táncosa. (Új Szó) A BBTE-N ISMÉT SÉRÜLT A MULTIKULTURALIZMUS ELVE A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem néhány éve hivatalos iratokban is vállalja Kolozsvár felsőoktatási múltját, amely több mint 400 évre nyúlik vissza. Szerdától e történelmi ténnyel minden kolozsvári lakos és turista is szembesülhet, hiszen román és latin nyelvű tábla hirdeti majd az Egyetemiek Házának bejáratánál a Báthori István által alapított első erdélyi egyetemet. A tábla elhelyezésének a helye vitatható, hiszen az Egyetemiek Házához történelmi helyszín szempontjából nem kötődik az egykori intézmény. A mai épület helyén egykor az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság által használt, és 1821-ben megnyitott kőszínház állt,, amely a világ első magyar színházépülete volt. Viszont ennél indokoltabb kifogás az, hogy a kétnyelvű - román és latin - tábláról ezúttal is hiányzik a magyar nyelvű felirat. (Szabadság) Az RMDSZ NEM A TRIANONI SZERZŐDÉS FELÜLVIZSGÁLATÁRA Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László sajtótájékoztatón elmondta, hogy az RMDSZ nem javasolja a trianoni békeszerződés felülvizsgálatát és úgy értékelte, hogy az Magyar Ppolgári Szövetség figyelmeztetése csupán egy "értelmetlen politikai nyilatkozat”. Borbély kifejtette, hogy a romániai magyarság gondjait fenyegetőzésekkel nem lehet megoldani, hanem csak politikai párbeszéddel és olyan konkrét projektekkel, amelyek javítanak a közösség helyzetén. A továbbiakban a szövetség ügyvezető alelnöke arra mutatott rá, hogy' véleménye szerint előre kell tekinteni, nem pedig visszatérni a történelembe, főleg, hogy a Románia és Magyar- ország közötti határok a csatlakozás után már nem ugyanazt a szerepet fogják betölteni. A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán elmondta, hogy abban az esetben, ha demokratikus eszközökkel nem sikerül kivívni Székelyföld területi autonómiáját, akkor kérni fogják a trianoni békeszerződés felülvizsgálatát. (Népújság)- Hónapok óta folyik a vita a Babes- Bolyai Tudományegyetem multikultu- ralitásáról, az elodázott magyar karokról, illetve a távoli jövő ködébe vesző Bolyai Egyetemről. Brüsszelből, az Európai Parlamentből nézve lát-e ebből kiutat?- A Bolyai Egyetem vitája azzal kezdődött, hogy a magyar egyetemet erőszakkal összeolvasztották a kolozsvári román egyetemmel. A folytatás nem abban állt, hogy a román hatalom egy modem, multikulturális egyetemet akart volna kiépíteni, mindkét fél számára egyenlő jogokkal. A történet úgy folytatódott, hogy minden vezető beosztásba románok kerültek, ami a magyar tagozat módszeres elsorvasztására vezetett. A rendszerváltás után a döntéshozatali ügyekben lényegi változás nem történt, a vegyes tanítású intézményekben a magyar tagozatok mind az egyetemen, mind a középiskolákban kiszolgáltatottak maradtak. Miért van az, hogy az ilyen romániai intézményekben az ünnepségek szinte kizárólag román nyelven zajlanak? Hol van itt a multikultu- ralitás? Amíg ennek a fogalomnak nem ültetik életbe a valódi értékeit, addig kirakatintézményekre aggatják rá a tartalom nélküli jelzőt.- Ma Romániában, de Budapesten és Brüsszelben is gyakran hangoztatják, hogy a román törvényhozás előtt álló kisebbségi törvény elfogadásával igen jelentős előrelépés történik, hiszen a törvénytervezet foglalkozik a romániai magyar oktatás teljes vertikumával. Ön hogyan vélekedik erről?- Ezt azok állítják, akik azt szeretnék, hogy egy csapásra lehetőleg mindent kipipáljunk. A kisebbségi törvény most azért fontos, mert kézzelfogható, számon kérhető pont. Nincs ennél többről szó! Ha megnézzük, hogy mit tartalmaz, milyen minőségileg, szakmailag, bizony igencsak kétes értékű. Csak azért fontos, mert hozzá kapcsoltan fel lehet vetni és számon lehet kérni a határon túli magyarság problémáit. A romániai magyarság többi jogkövetelése most sajnos még ígéretként sem szerepel az Európai Parlamentben, illetve az Európai Bizottságban.- Hogyan ítéli meg, volt-e hatása az Olli Rehn címére postázott több ezer elektronikus levélnek?- Szerintem mindenképpen hatott! Amikor Bukarestben járt, ott három törvényt említett meg, hogy azokra fokozottan figyel a bizottság. Az egyik a három közül a kisebbségi törvény. Ennek viszont megvan a nagy veszélye. Azon a bukaresti két napon, amelyet az Európai Parlament-Romániai Parlament vegyes bizottság alelnökeként ott töltöttem, rádöbbentem, hogy akarnak ugyan kisebbségi törvényt, mert éppen ez a brüsszeli elvárás, de azt már nem akarják, hogy döntési jogköröket is szavatoljon. Ha viszont törlik a kulturális autonómia alapját, az önkormányzatok döntési jogköreit, akkor a törvény semmivé válik. Remélem, ez az RMDSZ számára is elfogadhatatlan lesz, ha bekövetkezne. Annak ugyanis semmi értelme nincs, hogy azért hozzanak kisebbségi törvényt, hogy felmutathassák Európának a kisebbségi kérdés példás megoldásaként, miközben gyakorlatilag semmi sem történik.- Romániának nagy gyakorlata van a kirakattörvények és kirakatintézmények terén, jórészt a külföld folyamatos megtévesztésében áll a XX. századi román történelem...- Hogy a közelmúltnál maradjunk, ezt már eljátszotta Románia 1993-ban, amikor felvették az Európa Tanácsba. Akkor szintén előkerült egy kisebbségi törvény, viták voltak körülötte. Amíg a csatlakozási szerződés napirenden volt, amíg megfigyelés alatt tartották Romániát, a kormány mindent megígért, de amint fölvették az országot, minden elhalt, a kisebbségi törvényt pedig levették napirendről. Igaz, most erőteljesebben kéri az EU a törvény elfogadását, mégis fenntartásaim vannak: a románok elfogadhatnak egy teljesen üres jogszabályt, igaz, ezt nagy felzúdulás fogja kísérni. A másik változat szerint húzzák majd az időt, a csatlakozás után pedig azt mondják, nem sikerült megállapodni, és lekerül napirendről a törvény.- Úgy tűnik, a csatlakozásig a magyar felsőoktatás ügyében nem lesz előrelépés. Bukaresti tárgyalásain ígért-e valamit a román kormány vagy Basescu államfő?- Traian Basescu államelnök úr teljesen elzárkózott a magyar felsőoktatásra vonatkozó kérdések elől. Azt mondta, Kolozsváron a Babes-Bolyai multikulturális egyetem kell hogy maradjon, azt viszont nem sikerült kiderítenünk, hogy ő mit ért multikulturalitáson. Kérdésemre azt válaszolta, hogyha a magyaroknak egyetem kell, akkor azt magán- egyetemként megcsinálhatják. Pedig hát szőkébb régiónkban is vannak azért jó példák. Felvidéken, ahol igen keveset sikerült megvalósítania a magyarságnak, azt mindenképpen elérte, hogy van egy olyan egyeteme, amelyet Szlovákia és Magyarország is finanszíroz. Nem magánegyetem, hanem két kormány által fenntartott állami egyetem. Ilyen megoldás a Sapientia esetében is elképzelhető lenne: a két kormány közösen finanszírozná állami egyetemi akkreditált státussal.- Románia 2007-es felvételéről a döntést az Európai Bizottság hozza meg. Tapasztalatai szerint a magyar diplomácia valamiképpen napirenden tartja itt a határon túli magyarság ügyét?- Arra nincs rálátásunk, hogy mi történik az Európai Bizottságban, illetve az Európa Tanácsban. Az bizonyos, hogy a magyar diplomácia nagy szegénységi bizonyítványa, hogy csak ennyit sikerült elfogadtatni a román országjelentésben a kisebbségekről. Ezt egyáltalán nem nevezném a magyar kormány sikerének. Több alkalommal lett volna lehetősége, hogy hatékonyan képviselje a határon túli magyarság ügyét az európai fórumok előtt, mégsem tette meg. A Romániával megkötött csatlakozási szerződés lezárta előtt hatékony magyar diplomáciával a most vitatott kérdések zömét be lehetett volna vinni a teljesítendő feltételek közé. Az más kérdés, hogy a kisebbségi csomag nem része az aqui comunitemek, a kötelező feltételeknek, de mégis szerepel a koppenhágai kritériumok között. Nem igaz, hogy a határon túli magyarság ügyét nem lehet, nem lehetett volna felvetni. Még akkor is, ha ez az Ösvény egyebekhez képest keskeny. Sajnos a magyar diplomácia meg sem próbálkozott vele, ami jóvátehetetlen hibának bizonyult. A kormány másik lehetősége az lett volna, ha nem terjeszti be elsők között ratifikációra Románia EU-s felvételét az országgyűlés elé.- Tavaly szeptember 26-a óta folyamatos vita tárgyát képezi, hogy a magyar országgyűlés Romániát feltételek nélkül támogatta. Akkor ezt a Fidesz is megszavazta. Ha nem szavazza meg, sikerül-e megváltoztatni a döntést?- Nem sikerült volna akkor sem, mert a román csatlakozási szerződés nem kétharmados törvény volt, a kormánypártoknak pedig megvolt a többsége. Erről viták voltak a Fideszben is, nem volt ez könnyű döntés: sokan és sokáig rágódtak ezen... A Fidesz azt javasolta, hogy a kormány ne terjessze be szavazásra, várja meg az országjelentést. Javaslatunkat a kormány nem fogadta el. Mikor a törvényt már beterjesztették, a Fideszben az az álláspont kerekedett felül, hogy a párt nem vállalhatja annak ódiumát, hogy nem támogatja a határon túli magyarság csatlakozási törekvéseit. Ha nem így teszünk, ezt keményen felrótták volna a Fidesznek. Az akkori vitában a Fidesz képviselői elmondták a kormánynak, melyek azok a pontok, amelyek teljesítését követnie és számon kérnie kell diplomáciai úton Romániától. A magyar kormány azonban elengedte ezt a füle mellett... (Erdélyi Napló)
