Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-06-16 / 257. szám

2 MAGYAR SZÓ —A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2006. JÚNIUS 16. Röviden Ingusföldön bombáztak AZ OROSZOK Lázadók feltételezett állásait bombázták orosz harci helikopterek szerdán az észak­kaukázusi Ingusföldön egy erdős területen, amelyet ezt követően gyalogsági alakulatok fésültek át. Mint az Oroszországhoz tarto­zó köztársaság belügyminisztériumának szóvivője elmondta, a hadműveletet a köz­társaság fővárosától, Nazranytól mintegy tíz kilométerre fekvő Ali-Jürt térségében hajtották végre az orosz hadsereg, a Szö­vetségi Biztonsági Szolgálat (az egykori szovjet belbiztonság, a KGB utóda) és az ingus belügyi tárca egységei. A hatóságok feltételezése szerint az említett térségben lázadók kis létszámú - legfeljebb tízfős - csoportja rejtőzhet. A légi csapást követően gyalogsági alakulatok fésülték át a területet a szélsőségesek után kutatva, arról azonban nem érkezett jelentés, hogy megtaláltak-e bárkit is a keresett személyek közül. A Csecsenfölddel határos Ingusföldön két hónapja tart a lázadók keltette erőszakhul­lám, amelyben eddig tíz ember - köztük két magas rangú rendőrtiszt és három gyermek - veszítette életét. (MTI) Amerikai Magyar Szó A Híd USPS 23-980 ISSN 0194-7990 FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP Szerkesztőbizottság :/Editorial Board: Kertész Gabriella, Bailey Zsuzsa, Patvans Pálma, Varró Márta, Cseke Éva FSUessy Dénes (magyarországi kulturális tudósító) Telefon: 1-877-A-MAGYAR Mellékek: 1. HIRDETÉSSZERVEZÉS 2 . TÖRDELŐSZERKESZTÉS 3. ELŐFIZETÉSEK 4. APRÓHIRDETÉSEK 5. SZÁMLÁZÁS 6. ESEMÉNYNAPTÁR Apróhirdetés: apro@ahid.com Eseménynaptár: naptar@ahid.com Hirdetésszervezés: hirdetes@ahid.com Edit Benyi Advertising/Marketing Manager Magyarszág: Publicittam Kft. H-1012 Budapest, Márvány utca 17. Phone: (+36 1) 214 9491 Fax: (+36 1) 214 9490 Mobile: (+36 30) 2426 988 E-mail: info@publiciteam.hu www.publiciteam.bu Főszerkesztó/Editor in Chier FI Fószerkesztó-helyettes: Molnár Kinga Tördelőszerkesztés Virtualsugar Bt. Felelős kiadó/Publisher: Péterman István Kiadja/Published by Hungarian Word Inc. Szerkesztőség és kiadói hivatal/ Editorial offices: 4809 Ave N Suite 169, Brooklyn NY, 11234 Fax: 800-579-9306, email: ujsag@ahid.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. (The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed.) "Amerikai Magyar Szó" (ISSN 0194-7990)(USPS 023-980) is published weekly except the last two weeks of the year for $40.00 per year by Hungarian Word, Inc. 1749 East 52nd Street, Brooklyn, NY 11234. Periodical postage paid at Brooklyn NY and additional mailing offices. Postmaster send address changes to Amerikai Magyar Szo, 4809 Avenue N, uite 169, Brooklyn, NY 11234. M Az iráni elnök most nem fenyeget LÉPÉS, DE HOVA..? Mahmud Abmadinezsad nagy nyilvánosság előtt reagált arra a javaslatcsomagra, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja és Németország dolgozott ki a vál­ság megoldására. Az iráni elnök nyitott a tárgyalások megkezdésére, elemzők szerint több szempontból is történt előrelépés. Június 13. Irán kész az atomprogram­jával kapcsolatos aggodalmakról és fél­reértésekről tárgyalásokat kezdeni, je­lentette ki Mahmud Ahmadinezsad. Az iráni államfő egyben felszólította a Nyugatot, hogy engedjen Teheránnak. Az elnök az északnyugat-iráni Kaz- vinban mondott beszédet több ezer honfitársa előtt, a nagygyűlést az iráni állami televízió egyenes adásban közve­títette. Ahmadinezsad szavaiból nem derült ki, elfogadja-e Irán a nyugati hatalmak egyszerre ösztönző és fenyegető javasla­tait az ázsiai ország urándúsítási prog­ramjának felfüggesztésére, azt azonban kijelentette: az iráni nép sohasem fog tárgyalni pontosan meghatározott jogai­ról, és végigmegy a fejlett technológiák megszerzését célzó útján, azaz nem haj­landó lemondani "nukleáris jogairól". Kiemelte, hogy a nemzetközi közvéle­ményben keletkezett aggodalmak és fél­reértések eloszlatására Teherán kész megbeszéléseket kezdeni. "A nemzetközi monopolisták (az Egyesült Államok és szövetségesei) meghódoltak ellenállásotok és szolidari­tásotok előtt, és arra kényszerültek, hogy elismerjék méltóságotokat és nagyságotokat" - fejtette ki véleményét Ahmadinezsad a tömeg előtt. Végezetül kijelentette, a tárgyalások kizárólag az egyenlőség légkörében és annak alapján folytatódhatnak. M Az EU megkezdi a tárgyalásokat a törökökkel MOZGÁS KELETRE Az Európai Unió külügyminisztereinek döntése értelmében az EU megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. Az egyeztetések a Ciprus körüli vita miatt nem indultak meg eddig. Törökországban eközben egyre többen vélnek felfedezni egy EU-ellenes, illetve a csatalakozást szorgalmazó kormány elleni összeesküvést a kemény vonalas nacionalisták részéről. Június 13. Megoldást találtak az 1974 óta megosztott Ciprus problémájára az EU 25 tagállamának külügyminiszterei , valamint Törökország képviselői, így az Unió megkezdheti a csatlakozási tár­gyalásokat Ankarával. Az EU soros el­nöki tisztét betöltő Ausztria tárgyaló- csoportja egyeztetett Ciprus görög fennhatóság alatt álló részének képvise­lőivel, és sikerült megoldást találni a sziget problémájára. Ciprus görög ve­zetése azt szabta jóváhagyása feltételé­ül, hogy az EU 25 tagállama követelje meg Törökországtól a megosztott Cip­rus fölötti görög fennhatóság elismeré­sét, illetve kikötői és repterei megnyitá­sát a ciprusi hajók és repülők előtt. A törökök azonban bojkottal fenyegették a tanácskozást az utolsó pillanatig fenn­tartott ciprusi vétó miatt. Bécs öt szövegváltozatot is beajánlott a ciprusi küldötteknek, végül az nyert, amelyben ez a részlet is szerepel: "Kö­telezettségei maradéktalan teljesítésé­nek elmulasztása az egész tárgyalási fo­lyamatra hatással lesz", és az EU "ha szükséges visszatér ehhez a fejezethez". A megegyezéssel elhárult az akadá­lya, hogy Törökország befejezze az el­sőt - és legkönnyebbnek tartottat - a 35 csatlakozási fejezetből. Ez a tudomány­nyal és technológiával kapcsolatos uni­ós irányelvek és szabályok elfogadása és bevezetése. A teljes csatlakozáshoz az összes fejezetet teljesítenie kell az or­szágnak. Ciprus - pontosabban a sziget görög fele - 2004-ben csadakozott az Unióhoz. A terület 1974 óta megosztott, amikor a török hadsereg megszállta a sziget észa­ki felét egy, az akkori görög katonai jun­ta által támogatott sikertelen puccsot követően. Törökország egy ENSZ által is támogatott, a szigetet újraegyesítő bé­keterv elfogadásához köti Ciprus elis­merését. Ezt azonban a sziget görög ré­szén 2004-ben elutasították. Miközben az EU maga is megosztott a török csatlakozás kérdésében, ez hat­ványozottan érvényes a török belpoliti­kai életben. A Guardian beszámolója szerint egyre több diplomata, politikus és elemző véli úgy, hogy az utóbbi he- tekben-hónapokban Törökországban tapasztalható politikai erőszak, merény­letek, etnikai konfliktusok, politikai in­díttatású perek hátterében keményvo­nalas nacionalisták állnak. Ezek - jólle­A Reuters elemzője szerint a beszéd­ből a korábbinál határozottabb tárgyalá­si hajlandóságot lehetett érzékelni az irá­ni fél részéről. Mahmud Alijenad sze­rint komoly fejlemény az is, hogy Ahmadinezsad nem tett radikális kije­lentéseket, melyek a nyugati államok teljes elutasítását jelentették volna. A csütörtöki beszéd volt az elnök első nyil­vános szereplése azóta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagállama (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína) és Németország bemutatta a válság megol­dására készített javaslatát. Elemzők a re­agálást viszonylag kitérőnek találták. Ali Laridzsani, a nukleáris ügyekben illetékes iráni főtárgyaló szerint pozitív, de "félreérthető" elemek is vannak az Iránnak adott hathatalmi ajánlatcso­magban, amelyet Javier Solana, az Eu­rópai Unió kül- és biztonságpolitikai fő­képviselője ismertetett vele kedden Te­heránban. "Ez egy alkalmas keret az együttműködésre" - közölte. "Az ajánlat­nak vannak pozitív elemei, de vannak félreérthetők is, amelyeket ki kell venni belőle" - mondta. Hozzátette, Solanának elsorolta, mely pontokat tekinti félreért- hetőnek, azt azonban nem fejtette ki, miért gondol bizonyos részeket kétértel­műnek. Az iráni döntéshozatal rendszerének sajátossága, hogy nem az állam elnöke, hanem vallási vezetője mondja ki a vég­ső szót az ország ügyeiben, így az atom­válság rendezéséről szóló vitában Ali Kamenei ajatollah kezében van a döntés joga. (MTI, index.hu) hét az európai jellegű Törökország megteremtőjének, Atatürk örököseinek tekintik magukat -, EU-ellenesek, és minden módon igyekeznek keresztbe tenni Recep Tayyip Erdogan kormány­főnek, illetve az általa vezetett, a gya­korlatias iszlám irányzatot követő kor­mányzó pártnak, az AKP-nek (Igazság és Fejlődés Pártja). Cengiz Aktar, az isztambuli Bahcesehir Egyetem EU-kutatója sze­rint a nemhogy megálltak a mérsékelt iszlám párt által kezdeményezett refor­mok, hanem egyenesen "ellenreformá­ció megy végbe", a kemény vonalas naci­onalisták részéről, akik jelentős szám­ban találhatók meg az igazságügyben, a hadseregben és az állami hivatalnokse­regben. (origo.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents