Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-09-06 / 268. szám
TUDOMÁNY ■ Lockheed: épülhet a következő generációs amerikai űrhajó TECHNIKAI AVULÁS A Lockheed Martin vállalat építheti meg a következő generációs amerikai űrhajókat, amelyekkel az ember visszatérhet a Holdra és esetleg ellátogathat a Marsra is. 12 MAGYAR SZÓ — A HÍD Röviden Isteni agyterületek London, 2006. szeptember 1. Megtalálták az agy isteni területeit, vagyis azokat a részeket, amelyek a transzcendens, misztikus élmények átélésekor lépnek működésbe. A Montreáli Egyetem kutatói tizenöt apácát kértek fel a vizsgálathoz. A 23 és 64 év közötti nőket vallásos élményeikről beszéltették - írta a BBC brit közszolgálati televízió és rádió honlapja. Az agyhullámokat vizsgálva a kutatók megállapították, hogy az apácák agyának nem egy, hanem tizenkét területe is működésbe lépett, amikor misztikus élményeiket idézték fel. "A kutatás célja az volt, hogy azonosítsa a misztikus élményekért felelős idegrendszeri kapcsolatot" - mondta Mario Beauregard, a kutatás vezetője. "Az eredmény nem kérdőjelezi meg a misztikus élmények értékét, és Isten létét, vág}’ nemlétét sem bizonyítja" - tette hozzá a tudós. Hamarosan elindul az Atlantis Cape Canaveral, 2006. szeptember 1. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) lapzártánk után indítja az Atlantis űrrepülőgépet a Nemzetközi űrállomásra - jelentette be a NASA. A döntés azután született, hogy a NASA illetékesei ellenőrizték a floridai Kennedy űrrepülőtéren az Emesto tropikus vihar elhaladta okozta esetleges károkat, de nem találtak meghibásodást. Az űrsikló indítását szerdán közép-európai idő szerint 14.29 perckor tervezik - közölte a NASA közleményében. "Ha az időjárás vagy más problémák megakadályozzák az Atlantis indítását, az indítás szeptember 7-én vagy 8-án történhet". A DINOSZAURUSZOKRÓL HIÁNYOSAK AZ ISMERETEK Washington, 2006. szeptember 4. Az elkövetkező száz évben sem fogy el a dinoszaurusz kutatók munkája: legújabb becslések szerint ugyanis a földön valaha élt dinoszaurusz- fajok kétharmada még nem ismert. Összesen legkevesebb 1850 fajta élt földünk őskorában, de eddig közülük csak 527 fajta ismert - írja két amerikai kutató az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) szeptember 12-i számában. A kutatók rámutattak, hogy 1990 óta erősen felgyorsult a paleontológusok munkája: azóta 242 új dinoszaurusz fajt fedeztek fel, vagyis átlagosan évente 15-öt. Ebből arra lehet következtetni, hogy az emberiség 100-1410 éven belül az őslények fajainak mintegy 90 százalékát fogja már ismerni. A MAGASABBAK OKOSABBAK? New York, 2006. augusztus 30. magasabb emberek okosabbak - állítja az amerikai Princeton Egyetem két kutatónője. Azt már eddig is többen kimutatták, hogy a magasabbaknak magasabb a fizetésük, az azonban, hogy értelmesebbek is, most először publiká- lódott. Anne Case és Christina Paxson eg)’ amerikai és két brit felmérésre alapozza meglátását. Az előbbi a magasság és a munkakörök közötti összefüggésre koncentrált, az utóbbi kettő pedig 1958 és 1970 között születettek életútját kísérte nyomon. A két prince- toni hölgy számításai szerint 10 centi magasságtöbblet 10 százalékkal magasabb fizetéssel jár, átlagosan persze, de egyaránt érvényesen a szebbik és az erősebb nemre. Case és Paxson szerint az érvényesülésbeli eltérés nem csak a puszta megjelenésnek tudható be, hanem az értelmi előnynek is, amely a magasabbak oldalán áll. Washington, 2006. szeptember 1. A Lockheed Martin 18 milliárd dolláros szerződést nyert meg az ugyancsak pályázó Boeing és a Northrop Grumman cégszövetséggel szemben, s a tervek szerint 2010-re építi meg az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA jelenlegi űrsik- lóflottáját leváltó új űrhajókat. Addig azonban a Nemzetközi űrállomás építését még a három jelenleg is szolgáló űrsikló (Discovery, Atlantis és az Endeavour) segítségével tervezik befejezni. Az új generációs űrjárművek, amelyek az elképzelések szerint 2014-ben már embert szállíthatnak az űrbe, az Orion nevet fogják viselni. Az egykor csodaként emlegetett és az amerikai technikai fölény jelképének tekintett űrsiklók elavulásáról és lecseréléséről már hosszú idő óta szó van. A bírálók szerint az űrsiklók soha sem tudták betölteni eredeti küldetésüket, a pörgő ütemű űrlátogatásokat. Az 1970-es években kijelölt tervekkel szemben nem tudtak "űrteherhajókká" válni, és sosem bocsátották fel őket évente 50-75-szőr, hanem átlagosan csak ötször. Az egyik legBudapest, 2006. augusztus 31. A két és félmillió évesre becsült koponyát 1924-ben fedezték föl egy dél-afrikai barlangban. A tudósok azt feltételezték, hogy a koponyán látható sérülések valamilyen ragadozó emlőstől származnak, mert úgy vélték, hogy nem volt akkora madár, amely egy 12 kilós gyereket képes lett volna a levegőbe emelni. Az amerikai Ohio állam egyetemének professzora és kollégái azonban főbb érv a flotta múzeumba küldésére az, hogy a többszöri repülésre alkalmas űrsiklók használata sokkal nagyobb biztonsági kockázattal jár, mint a régi, egyszer használatos űrkapszuláké. másként gondolják. Scott McGraw és csapata összehasonlította a ma élő koronás sas zsákmányain keletkezett sérüléseket a Taung gyereknek nevezett előember koponyájával. A következtetés: a csontokon ugyanazok, illetve hasonló bevágások és karmolások láthatók. Kutatók véleménye szerint ez elegendő bizonyíték arra, hogy a fiatal előember is egy ragadozó madár áldozatává vált. McGraw úgy véli, hogy a sasok nem úgy vadásztak, mint a nagymacskák. Gyorsan öltek, csőrükkel és karmaikkal szétmarcangolták az áldozatukat, aztán egyes darabokat vittek magukkal a fészkükbe. Az antropológus munkája során csaknem 670 csontot vizsgált meg, melyeket 16 sasfészekben találtak. Az eredmény meglepő volt, ugyanis a csontok egyharmada nagyobb, akár 11 kilós majmoktól származott. A szemüregnél és a koponya egyes részein látható lyukak azt mutatják, hogy ezek a madarak csőrükkel képesek a csontot is széttörni, hogy a puha szövethez jussanak. McGraw szerint ezek a megfigyelések arra engednek következtetni, hogy a nagy ragadozó madarak jelentősen befolyásolhatták az emberszabású majmok evolúcióját, és szerepet játszhattak abban, hogy az ember lejött a fáról - olvasható a Spiegel online-ban. 2006. SZEPTEMBER 6. A NASA a pályázat eredményével kapcsolatban annyit közölt, hogy bár mindkét vállalat pályázata "kielégítő" volt, a Lockheed Martin tervei elérhetőbbnek tűnnek, mivel a cég riválisainál nagyobb részben támaszkodik már ismert technológiákra, újak kifejlesztése helyett. Á jövőbeni tervekről azt tudni, hogy az Orion hat asztronautát tud majd a Nemzetközi űrállomásra vinni, később pedig négyet juttat el a Holdra, amelynek eléréséhez külön leszálló egységet fejlesztenek majd ki. A Lockheed Martinnak, amelynek a főváros közeli, Maryland állambeli Bethesdában van a központja, a Boeinggel szemben nincsen tapasztalata az emberrel végrehajtott űrutazásokban, de ez a cég építette korábban a Marsra küldött Viking űrszondákat, és fejlesztette ki az űrsiklók külső üzemanyag-tartályait, valamint a repülőket fedő hőálló csempeborítást. A NASA-val kötött szerződés értelmében a Lockheed Martin 2013-ig 3,9 milliárd dollárt költhet fejlesztésre, tesztelésre és az első két űrhajó megépítésére. A projekt második fázisa 2009-től 2019-ig tart majd, akkor a cég 3,5 milli- árdot kap arra, hogy a Föld körül keringő űrállomásra és a Holdra embereket szállító űrhajókat készítsen. Ha a mostani tervek valóra válnak, az ember, az Apolló-program 1972-es lezárulása után először 2020-ban térhet visz- sza a Holdra. Uj lények a tengerből Budapest, 2006. augusztus 31. Japán és német biológusok mikrobák milliárdjait találták egy tenger alatti folyékony széndioxid tavat fedő üledékben, s a kutatók az élet ilyen mostoha körülmények közötti fennmaradásából arra következtetnek, hogy más bolygókon is érdemes keresni, mert "csak ennyire mostoha" körülmények például a Marson is előfordulhatnak. A kutatók Tajvan közelében, az Okinava szoros déli végénél, 1400 méterrel a Kelet-Kínai Tenger felszíne alatt vizsgálták a tengerfenék üledékét, ahol két, Tigrisnek és Oroszlánnak elnevezett kürtőből fekete kénes folyadék ömlik a tengerbe, s ahol az üledék alatt egy cseppfolyós széndioxidból álló tó rejtőzik. A kutatók a kürtőktől 50 méterre fúrták meg a tengerfeneket, és az üledék élővilágáról szóló beszámolójuk az Amerikai Tudományos Akadémia Közleményeiben (PNÁS) jelent meg amerikai kollégájuk, Kenneth Ne- alson (University of Southern California) kommentárjainak kíséretében. A japán kutató reményének adott hangot, hogy a tengerfenék alatti széndioxid-tó mintájára a levegő klímaváltozást okozó széndioxid többletét is sikerül egykor a tengerfenék alá rejteni, bár ezt nem lesz könnyű úgy megoldani, hogy elkerüljék az ökológiai rendszereket felborító savasodást - olvasható a The New Scientist című angol tudományos folyóirat online kiadásában. ■ Kétmillió éve óriásmadarak vadásztak az előemberre SZÁRNYAS VADÁSZ Ragadozó madarak csőrének és lábának a nyoma látható egy australopitecus kisgyerekkoponyáján, bizonyították be nemrégiben - adta hírül a Der Spiegel című német hírmagazin online kiadásában.
