Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-09-06 / 268. szám
KÁRPÁT-MEDENCE magyar szó - a híd 9 2006. SZEPTEMBER 6. ■ Vajdaság: autonómia, nemzeti tanács, de hogyan? BŰNÖS ELTÉRÉSEK? Autonómia, de hogyan? Nemcsak erről térnek el az elképzelések a Vajdaságban, a magyar pártok és dm szervezetek korántsem nevezhetők egységesnek Mit sikerült elérnie eddig a Magyar Nemzeti Tanácsnak? Hogyan történikidén a testület megválasztása, ami négy évvel ezelőtt is meglehetősen megosztotta a magyar pártokat? A legbefolyásosabb délvidéki magyar pártban, a Vajdasági Magyar Szövetségben büszkék arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok közül elsőként sikerült kiharcolniuk a nemzeti autonómiát. Négy évvel ezelőtt, amikor 2002 őszén megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, Kasza József, a VMSZ elnöke azt hang- • súlyozta: ezzel megvalósult a személyi elvű, azaz a perszonális autonómia. Részlet a pártelnök akkori nyilatkozatából: "Perszonális autonómia megvalósításában a fő terhet a Vajdasági Magyar Szövetség vitte, és biztos vagyok, hogy a jövőben is vinni fogja. Bűnt követtünk volna el közösségünk ellen, ha nem élünk a kisebbségi törvénynek a rendelkezésével, hogy ilyen formában is, elektorok útján, és nem teljesen választói lista alapján létrehozzuk a nemzeti tanácsot." A Vajdasági Magyarok Kisebbségi Önkormányzatának tartott Magyar Nemzeti Tanácsot már a kezdet kezdetén rengeteg bírálat érte a konkurens magyar pártok, hanem a civil szervezetek és a jogászok részéről is. Az elégedetlenkedők szerint, a tanácsnak kevés köze van a tartalommal is rendelkező autonómiához, mert nincs államilag biztosított saját pénzforrása, amelyből a kisebbségi oktatást, művelődést és tájékoztatást maga finanszírozhatná, csupán működési költséget biztosít számára az állam. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke 2002-ben így nyilatkozott: "Ez bizony minden más, csak nem autonómia. Az, ami eddig történt, voltaképpen nem más, mint intézményesítése annak az ellenőrzésnek, amelyet a szerb kormány, illetve a szerb politikai elit hatalmon lévő szárnya nem kíván a kezéből kiengedni." Papp Ferenc, az Újvidéki Magyar Műemlékvédő Egyesület elnökének gondolatát, ugyancsak 2002-ben, a Magyar Nemzeti Tanács megalakulását követően rögzítettük: "Tanácsadói kompetenciával rendelkezik, vétójoga nincs, akármilyen törvényt hoznak, nem bírja megvétózni. Tehát ez semmiféleképpen sem tükrözi a magyarság akaratát." Áz illetékességek mellett, a Magyar Nemzeti Tanácsot a legfőbb bírálat az elektorok útján történő választás miatt érte, amely úgy történt, hogy a tanácsot megválasztó elektori közgyűlésen nem személyekre szavaztak, ehelyett a küldöttek egyeden egy listára adhatták le voksukat. Ellenlista nem volt. Hiába próbáltak a Vajdasági Magyar Szövetséghez közelállók még egy jelöltlistát állítani, a választást szabályzó ideiglenes jogszabály alapján erre nem volt lehetőség, így történt, hogy a tanács egypártira sikeredett. A VMSZ-t favorizáló jogszabályra hivatkozva ugyanis, a többi magyar párt nem vett részt a tanács alakuló közgyűlésén. Azóta, tehát négy éve, beszédtéma a Vajdaságban a tanács demokratikus megválasztása, amely általános vélemény szerint, csakis a magyar választói névjegyzék létrehozásával, többségi jelöléssel és titkos szavazással lenne kivitelezhető. A négyéves megbízatási idő félidejében úgy tűnt, hogy erre a VMSZ- ben is készség mutatkozik. Kasza József pártelnök 2004-ben mondta a következőket: "Építjük, működtetjük a nemzeti tanácsunkat, szeretnénk jobbítani, közvetlen választások útján mindenkinek esélyt adni, hogy a nemzeti tanácsba pályázhasson, választva legyen, válasszon, ellentétben a mostani elektori rendszerrel. Én hiszem azt, hogy ezt is a közeljövőben kivívjuk, és a Kárpát-medencei magyarság körében elsőként tudjuk a tényleges autonómiát talpra állítani." Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke ugyancsak 2004-ben azt hangsúlyozta, hogy a VMSZ maga kezdeményezte, a sokak által követelt új választási jogszabály kidolgozását. "Szükség van a közvetlen kisebbségi választások lehetővé tételére, előkészületben van az a jogszabály, amely a mi szorgalmazásunkra, a mi kezdeményezésünkre bekerül a közvetlen nemzeti tanács választásnak a lehetősége, és ezzel tehát rendszerbe kerül az az elképzelés, amely valóban a demokratikus eszményképek alapján fogalmazódott meg, tehát a konfliktus látszólagos, nem létező, mindannyian ugyanazt akarjuk, csak abban kell megállapodnunk, hogy ez nem a mi, tehát nem a törvényalkotó szférán kívülieknek a feladata, hanem a törvényalkotási szférának a feladata." Azóta még két év múlt el, és az új választási jogszabály nem készült el, pedig szeptember 20-án lejár a Magyar Nemzeti Tanács négyéves megbízatási ideje. A jogszabály meghozatalának kérdésében illetékes szerbiai kormány képviselője a késést azzal magyarázza, hogy közben szétesett az ország, a kisebbségi jogok szövetségi szabályozását eddig nem sikerült átruházni a Szerb Köztársaságra, így nagyon úgy néz ki, hogy a demokratikus választásból egyelőre, nem lesz semmi. Részlet Józsa Lászlónak, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének egy minapi rádiónyilatkozatából: "Augusztus végéig meg kell születnie az említett törvény- módosításnak, majd a hatáskörileg illetékessé váló minisztérium rá következő napon meg kell, hogy hozza a nemzeti tanácsok választására vonatkozóan a szabályzatot, és ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a minisztérium kitűzze a Magyar Nemzeti Tanács megválasztását célzó elektori közgyűlés dátumát. Tehát, ha nem is éppen napra pontosan, de legfeljebb egy hónap csúszást beleszámítva, az ősz folyamán megrendezésre kerül az az elektori közgyűlés, amely az új Magyar Nemzeti Tanács megválasztását fogja szolgálni, időközben pedig a Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi összetételében folytatja a munkát, amíg az új MNT megválasztására sor nem kerül." Áz elhangzottak után valószínűnek tűnik, hogy a Magyar Nemzeti Tanács küszöbön álló megválasztásából a négy vajdasági magyar párt közül, csak a Vajdasági Magyar Szövetség veszi ki részét. És hogy a Belgrádban és Budapesten egyaránt legbefolyásosabb vajdasági magyar párt újabb négy évre biztosítja teljhatalmát a tanács felett. Hogy négy év is kevés volt ahhoz, hogy a parlament meghozza a nemzeti tanácsokról szóló új törvényt, ezt a többi vajdasági magyar pártban a VMSZ és a belgrádi hatalom cinkos összekacsintásaként értékelik. Röviden Felvidék: "hallgattatják" Slotát Vladimír Meciar szerint feszültség alakult ki a szlovák kormánykoalícióban. A háromszoros exkormányfó szerint Ján Slota "egyre terhesebb a szlovák kormánynak, folyamatosan nő a nyomás a koalícióra a nemzetiek elnöke miatt". Meciar elmondta, Fico kormányfővel közösen próbálnak hatni Slotára, hogy "adja fel kisebbségellenes magatartását, és fékezze magát a Magyar Koalíció Pártjával (MKP) szemben is". A szlovák sajtó úgy tudja, Ján Slota újabban azért nem nyilatkozik a sajtónak, mert koalíciós partnerei letiltották erről. A szlovák sajtó ugyanakkor Mikulás Dzurinda volt kormányfőt bírálja, amiért elutasította az MKP nyilatkozattervezetét a szélsőséges nacionalizmus elítéléséről, mert az szerinte "ártott volna Szlovákia állami és nemzeti érdekeinek". Erdély: Idén nem lesz KISEBBSÉGI TÖRVÉNY... Frunda György szenátor nem hiszi, hogy ebben az évben - a kormány által benyújtott formában - elfogadja a parlament a kisebbségi törvénytervezetet. Az RMDSZ politikusa szerint viszont emiatt a magyar érdekvédelmi szervezetnek nem kell kilépnie a kormányból. Frunda György úgy véli, alaposan át kell gondolni a helyzetet, és újra kell kezdeni a tárgyalásokat. Szerinte a Konzervatív Párt nem fogja megszavazni a kisebbségi törvénytervezetet, így az a csatlakozás előtt nem emelkedik törvényerőre - fejtette ki a szenátor. FLORIN R. SCHIOPD, DDS. ST* Fogorvos] New York, NY 10016 UT?XTTYI?T (^ Telefon: (212) 499-9083 XVLLIM UJLLL Személyhívó: (917) 925-0090 schiopuDDS@earthlinlLnet Teljesen fájdalommentes fogorvosi kezelés! Teljes fogorvosi ellátást biztosítunk! Beszélünk: angolul, románul és spanyolul.
