Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-06-09 / 256. szám
12 MAGYAR SZÓ-A HÍD____________________ TUDOMÁNY 2006. JÚNIUS 9. jH Júliusban felszáll a Discovery PRÓBA, SZERENCSE? Az űrsiklók repülése mindig kockázatos lesz, állítja a NASA, de az amerikai úrhivatal az aggodalmak ellenére júliusban, egyéves szünet után újra kilövi az úrsiklót. A program 2010-ig tart, addig évente négyszer hagyja el a Földet a Discovery. Röviden Csokoládéból nyert ENERGIÁT EGY BRIT TUDÓS Baktériumokkal termeltet elektromos energiát csokoládégyári hulladékból egy brit mikrobiológus. Lynne Mackaskie, a University of Birmingham kutatónője nugát- és karamellol- dattal táplálta az Escherichia coli baktériumokat - olvasható a Membrana című orosz hírportálon. A baktériumok az édességből elegendő hidrogént termeltek, hogy az elem ''közvetítésével" működésbe hozzanak egy kisebb ventilátort. E kutatás révén az édességgyárak a jövőben a hulladékból energiát nyerhetnek, ezzel is csökkentve a termelési költségeket. Hogy mikor jut el idáig, a tényleges megtakarításig az új, édes energiafajta, arról nem szólt a felfedező. (MTI) Savasodás miatt VESZÉLYBEN AZ ÓCEÁNOK Az éghajlat felmelegedését okozó széndioxid-kibocsátás az óceánok élővilágát is veszélyezteti, különösen a hideg vizekben, mivel savasodást okoz, figyelmeztettek Párizsban tanácskozó természettudósok, az EUR- OCEANS program értekezletén. Az EU által kidolgozott EUR-OCEANS program kutatói azt vizsgálják, milyen hatással jár a Föld nagyobb részét borító óceánokra az éghajlat felmelegedése. Még abban az esetben is, ha sikerül elérni a széndioxid-kibocsátás csökkentésére kitűzött célokat, az óceánok savassága a század végére olyan magas szintet érhet el, hogy egyes tengeri élőlények nem lesznek képesek létrehozni mészkő-vázukat - mutattak rá. Az óceánok nyelik el az emberi tevékenység eredményeként keletkező széndioxid harmadát, naponta 25 millió tonnát - magyarázták el a program illetékesei. A vízben ezek a savas hatású gázok vegyülnek az ott oldott állapotban lévő karbonátokkal és semlegesítik őket. Ennek következtében a rákok, korallok, kagylók és tengeri sünök nem tudják kiválasztani a vízből a vázuk felépítéséhez szükséges karbonátokat. (MTI) Sikeres űrsétát tett AZ ISS LEGÉNYSÉGE Többórás, sikeres űrsétát hajtott végre péntekre virradóra a nemzetközi űrállomás (ISS) kéttagú legénysége, kicserélve egyebek között egy defektes videokamerát, és megjavítva egy meghibásodott oxigénfejlesztő berendezést, közölte az orosz földi irányító központ szóvivője. Az orosz Pavel Vinogradov parancsnok és az amerikai Jeff Williams fedélzeti mérnök a tervezettnél csaknem egy órával hosszabb időt, 6 és fél órát töltöttek a világűrben, és sikeresen megoldották féltucatnyi karbantartási feladataikat. Az eddigi leghosszabb, 2001-ben lebonyolított űrséta ideje 8 óra és 56 perc volt. Az eredeti tervek szerint Vinogradovnak egy kanadai cég reklámozása céljából a világűrbe kellett volna "ütnie" egy golflabdát is. Tudósok számításai szerint a labda négy évig keringett volna a Föld körül, míg végül az atmoszféra sűrűbb rétegeiben elégett volna. A NASA amerikai űrhivatal azonban attól tartott, hogy a másodpercenként nyolc kilométeres sebességgel repülő golflabda veszélyeztetheti magát az űrállomást és más űreszközöket, és végül a látványos műveletet az év második felére halasztották. A sikeres űrsétáért a két kozmonauta néhány napos jutalomszabadságot kapott. (MTI) Elfogadható kockázatnak nevezte a NASA űrsiklóprogramjának vezetője, N. Wayne Hale azt, hogy a Discovery üzemanyagtartályáról a javítások ellenére is lehullhatnak apróbb szigetelőhabdarabok. "A legnagyobb veszélyforrásokat elhárítottuk" - mondta Hale egy sajtókonferencián. A programvezető egyúttal elismerte, hogy az űrsikló kilövése mindig is kockázatos lesz. Az amerikai űrhivatal azt tervezi, hogy a július 1-től július 19-ig terjedő Június 4. Miközben a klímaváltozás hívei és szkeptikusai évek óta tartó ádáz csatát folytatnak az éghajlat változásának mértékéről, okairól, egy, az Egyesült Államok kormányának megbízásából készített tudományos beszámoló tényként állítja: az éghajlat változásában kimutatható a csak emberi befolyás hatására történt elváltozás, azaz melegedés. A meteorológiai mérési eredmények korábbi feldolgozásai alapján a globális felmelegedés csupán a felszíni hőmérsékletekben mutatkozott meg, míg a légkör alsó részének, a troposzférának az átlaghőmérséklete nem mutatott emelkedést. Ez szolgált fő bizonyítékul a klímaszkeptikusok számára a humán eredetű éghajlatváltozás elvetésére. A mostani kutatás során újra elemezték az alsó légkör adatait a műholdas távérzékelés globális megjelenésétől, 1979-től napjainkig. Az adatok feldolgozásának eredménye szerint Földünk troposzférájának átlaghőmérséklete 0,1-0,2 fokkal emelkedett évtizedenként. A viszonylag nagy bizonytalanság a nem megfelelő meny- nyiségű és minőségű adatból ered. A trópusi szférában ez a bizonytalanság még időszakban, egyéves előkészületek után ismét útnak indítja a a Discoveryt. A mérnököknek szokatlanul hosszú idejük, két hetük lesz arra, hogy a kilövés előtt kijavítsák azokat az esetleges hibákat, amelyekre a tesztek során bukkannak. Az üzemanyagtartály szigetelésének hibája három éve súlyos katasztófához vezetett: a Discovery ikertestvére, a Columbia felszállásakor leváló hab lyukat ütött a jármű hővédő pajzsában, ezért az űrsikló a Föld légkörébe való belépéskor nagyobb: ott a tíz évre vetített emelkedés csak 0,1 Celsius-fok körül mozog. A brit meteorológiai szolgálat egyik, a kutatásban részt vett szakembere szerint a bizonytalanság leginkább abból adódik, hogy a meteorológiai méréseket nem az ilyen jellegű klimatológiai feldolgozásra szánták. Hiszen a klimatológu- sok igen kicsi jeleket keresnek nagyon zajos adatsorban. Miközben a troposzféra egyes részeiben a hőmérséklet egyik napról a másikra képes 10 Celsius-fokot változni, a felmelegedés mértéke egy évtized alatt tized, század fokokban mérhető. Éppen ezért szükség van jobb mérésekre, specifikusabb adatokra. A klímaszkeptikusok természetesen nem adták be a derekukat a láthatóan kissé gyenge lábakon álló magyarázatokra. Szerintük az adatok feldolgozásában nem volt hiba, az eredményekkel ők is egyetértenek. Az interpretációval viszont korántsem. Egyik fő ellenérvük, hogy miközben a ma használatos, az emberi tevékenységet figyelembe vevő klímamodellek egységesen nagyobb melegedést jeleznek előre a troposzférában, mint a felszínen, a valóság - éppen a túlmelegedett, és 2003 február 1-én felrobbant. A hétfős legénység egyik tagja sem élte túl a balesetet. A NASA a katasztrófa után két évre leállította az űrsiklóprogramot, és több százmillió dollárt költött a hiba kijavítására. Ennek ellenére a tavaly júliusi felszálláskor ismét levált egy darab szigetelőanyag az üzemanyagtartályról, de ez nem bizonyult végzetesnek. A Discovery 2005. augusztus 9-én rendben landolt a kaliforniai Edwards légitámaszponton. A NASA tervei szerint a Discovery idén összesen háromszor hagyja el a Földet, azután évente még négyszer, egészen 2010-ig, amikor az Egyesült Államok örökre véget vet az űrsiklóprogram- nak. A küldetések elsődleges célja a Föld körüli pályán keringő nemzetközi űrállomás, az ISS karbantartása és továbbépítése. Nem sokkal a Discovery után az Atlantis is elhagyja a Földet - ezt az űrsiklót július 25-én helyezik a kilövőállásra, és több mint egy hónappal később, augusztus 28-án szeretnék az űrbe bocsátani. A huszonkét éves Discovery a mostani küldetés előtt összesen harmincegyszer járt az űrben, 254 napot töltött repüléssel és 3995-ször kerülte meg a Földet. A Discovery bocsátotta útnak a mostanra legatyásodott Hubble űrteleszkópot és a Nap megfigyelésére az űrbe rendelt szondát, az Ulyssest. Történetét tekintve a Discovery a NASA adu ásza, jolly jokere és örök helyettese: a Discovery volt az első sikló, amelyet a Challenger balesete után kilőttek, és a Columbiát is ő váltotta a két és fél éves kényszerszünet után. (index.hu) mostani kutatás szerint - ennek az ellenkezőjét mutatja. A szkeptikusok úgy vélik, itt van az ideje annak, hogy kimondjuk: baj van a klímamodellekkel. A mostani jelentésből is világosan látszik: a klímakutatás fejlődésének elengedhetetlen feltétele a meteorológiai mérések reformja. Míg a műholdképek csupán a troposzféra átlaghőmérsékletéről adnak számot, a légoszlop pontos mérésére alkalmas rádiószondák meglehetősen ritkán helyezkednek el, és időben sem végeznek eléggé sűrű méréseket. Az adatok minőségének javítása érdekében az átlaghőmérsékletet összhangba kell hozni a troposzféra olyan más fontos paramétereivel, mint a felhőzet, szél, lég- nedvesség. (origo.hu) I Globális felmelegedés: érvek az emberi eredet mellett EGY IPARI PROBLÉMA Egy amerikai, kormányzati megbízásból készített tudományos beszámoló tényként kezeli, hogy a globális felmelegedésben szerepe van az emberi beavatkozásnak. A szkeptikusok szerint viszont éppen ez bizonyítja a klímakutatás zászlóshajójának tekinthető modellfejlesztés kudarcát. Tovább tart a vita: emberi vagy tisztán természetes hatások dominálnak az elmúlt évtizedek klímaváltozásában?
