Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-09-01 / 267. szám
4809 AVENUEN SUITE 169 BROOKLYN NY 11234 USPS 23-980 ISSN 0194-7990 1-877-A-MAGYAR (1-877-262-4927) FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2006. SZEPTEMBERI. VOL. CIV NO. 267.: NÉPAKARAT (1902-1914) ELŐRE (1914-1927) UJ ELŐRE (1927-1948) MAGYARJÖVŐ (1948-1952) A HID (2001-2004) MAGYAR SZÓ (1952-) Folytatjuk a 104 éves hagyományt! KELL A PAPÍRFORMA Izraelt és a Hezbollahot is megrótta Kofi Annan libanoni látogatásán, mondván: nem "válogathatnak" kedvükre a tűzszünetre vonatkozó határozat megvalósítási részei közül. (4. oldal) Felfele nézünk Az Európai Unió központi intézményeibe vetett bizalom az átlagosnál magasabb Magyar- országon, az Európai Parlamentbe vetett bizalom messze a legmagasabb. (7. oldal) M Irán játszik, Amerikát meg a lelkiismeret furdalja JÁTÉKOS ORSZÁGOK Ahmadirtezsád iráni elnök az iráni urándúsítás felfüggesztésére adott ENSZ-ultimá- tum lejárta előtt két nappal, lapzártánk estéjén tartott teberáni sajtóértekezletén azt javasolta Bush elnöknek: tartsanak élő televíziós vitát a "világ gondjairól' és azok megoldásának módozatairól. A hivatalos amerikai válasz még nem ismert. Washington, 2006. augusztus 29. Ahmadinezsád felvetése nyilvánvalóan mindössze a figyelem elterelésésről szól - nem csupán az Egyesült Államoknak, hanem a nemzetközi közösségnek az Irán magatartásával kapcsolatos aggodalmairól. Ezeket az aggodalmakat a terrorizmus iráni támogatásától kezdve az atomfegyvergyártó képesség megszerzésére irányuló (teheráni) törekvésig terjedő lépések váltottak ki. Akik az ultimátum lejárta előttre meghirdetett nagyszabású sajtótájékozatótói csodát vártak, csalódniuk kellett. Irán csupán még egy lépést tett azon az úton, amelyen az urándúsítás leállítására vonatkozó BT-határozat kiadása után elindult. Azaz az időhúzás útján. Pedig az amerikai kormány egyre dühösebb az iráni tétlenkedést tapasztalva. Miután a hét elején az amerikai kormány áttekintette Teherán 21 oldalas válaszát az iráni atomprogram ügyében, és abból kiderült, hogy a perzsa állam folytatni akarja urándúsító tevékenységét, állítólagos döntés született: az amerikai kormány gyors gazdasági szankciókat fog szorgalmazni Irán ellen. A nemzetközi szankciók bevezetésére természetesen csak az ultimátum lejárta után kerülhet sor, de a jelek arra mutatnak: a lapzártánk utáni ultimátum (augusztus 31.) után lényegében nem sok fog változni. Amerika kezét továbbra is megköti Oroszország és Kína távolságtartása az iráni probléma megoldásában, ugyanakkor a saját hibái is visszatartják. A kongresszus a múlt héten élesen bírálta az amerikai titkosszolgálatokat, amiért nem képesek megfelelő információkat szolgáltatni az Irán nukleáris programjával kapcsolatos döntések meghozatalához. A bizottsági bírálat szerint az amerikai titkosszolgálatok arról sem adnak elegendő információt a washingtoni döntéshozóknak, hogy Iránnak milyen fegyverkészletei vannak. Arról is csak gyér értesülést szereztek, hogy milyen a viszonya az al- Kaidához, illetve milyen szerepet játszott Teherán a dél-libanoni viszályban. És hogy hab legyen a tortán, egy kis amerikai lelkiismeretfurdalás is beüt: hírek szerint maga az Egyesült Államok is "bűnrészes" abban, hogy Irán atomfegyver készítését célzó fejlesztéseket folytathat. Teherán ugyanis Amerikától kapta egyik legfontosabb kutatóreaktorát, még a hatvanas években. Az Egyesült Államok a reaktorral az iráni sahot akarta megerősíteni, aki az egykori Szovjetunió ellenségei közé tartozott. Hogy még fűszeresebb legyen, a titkos iráni kutatások nagy része éppen a teheráni amerikai reaktorban zajlott vagy zajlik. Lapzártánk után még nem nyilvános az amerikai kormányzat válasza Ahma- dinezád felvetésére. Valószínű, hogy az USA kivárja az augusztus 31-re hirdetett ultimátumot. Hogy utána mi fog történni, azt senki se tudja. Pbenjan nukleáris robbantással reagálhat, ha az USA fokozza ellenséges politikáját Szöul, 2006. augusztus 26. Nem kizárható, hogy Észak-Korea kísérleti atomrobbantást hajt végre, ha az Egyesült Államok tovább fokozza azt, amit a kommunista phenjani vezetés az országgal szemben ellenséges politikának tart - vélekedett egy Japánban megjelenő Eszak-Korea-barát újság. A cikk azokra az utóbbi napokban sokasodó jelentésekre reagál, amelyek szerint Phenjan kísérleti földalatti atomrobbantás végrehajtását fontolgatja. Az újság internetes honlapjára feltett vezércikk szerint Észak-Korea az általa júliusban végrehajtott rakétakísérleteket is válasznak szánta Washington fenyegetéseire, nevezetesen a Phenjan ellen hozott pénzügyi szankciókra és újabb, Dél-Koreával közös hadgyakorlatára. Phenjan hivatalosan is azzal vádolta meg Washingtont, hogy fokozza az ellene irányuló pénzügyi szankciókat, s megismételte régóta hangoztatott álláspontját, miszerint nem hajlandó felújítani a nukleáris fegyverkezési programjáról szóló, megszakadt tárgyalásokat, amíg Washington véget nem vet a szankcióknak. "Most, hogy a Bush-kormányzat fokozza nyomását a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságra (KNDK), a saját politikai túlélése érdekében hozott pénzügyi szankciók további szigorítása révén, a KNDK-nak nem marad más lehetősége, minthogy megtegyen minden szükséges ellenintézkedést ideológiájának, rendszerének, szuverenitásának és méltóságának védelmében" - fejtette ki a nyilatkozatban eg)' meg nem nevezett szóvivő. Á Phenjan nukleáris programjának leállítását célzó hatoldalú tárgyalások 2005 végén szakadtak meg, miután az Egyesült Államok lecsapott azokra a cégekre, amelyek gyanúja szerint csempészetben és más törvénytelen tevékenységekben segítették Észak-Koreát. A feszültséget fokozza, hogy Jun Kvang Ung dél-koreai nemzetvédelmi miniszter a parlament ülésén bejelentette: Észak-Koreának gyaníthatóan van egy vagy két atombombája. Észak-Korea ugyan váltig állítja, rendelkezik atomfegyverrel, a világ azonban nem tud arról, hogy a kommunista állam végrehajtott volna kísérleti robbantást. Mindazonáltal nem egy szakértő véli úgy, hogy féltucatnyi atombomba gyártásához elegendő radioaktív anyag van Phenjan birtokában. Az Egyesült Államok egyrészt komolyan veszi a koreai fenyegetést, másrészt mintha tudatában volna annak, hogy a koreai fenyegetések nagy része alaptalan, és az ország nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, amelyekkel dicsekszik. Észak-Korea egyébként pár hete csúfosan leszerepelt középhatótávolságú támadó rakétáinak balvégzetű bemutatásakor. 34^ WEEK
