Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-06-09 / 256. szám

6 MAGYAR SZÓ —A HÍD_____________________________ HAZAI HÍREK 2006. JÚNIUS 9. ■ Teljes államigazgatási reform Magyarországon ÖSSZPONTOSÍTÁS? A kormány politikáját az ÁUamrefbrm-bizottság határozza meg, a pénzeket a Fejlesztési Kabinet osztaná szét Gyurcsány új kormányában A kiürített minisztéri­umok bérszámfejtési, gépkocsibeszerzési és egyéb adminisztrációs feladatait is új központ felügyelné. Gyurcsány Költségcsökkentést, racionalizálást vár a reformtól. Röviden Másfél évig nem lesz REÁLJÖVEDELEM-EMELKEDÉS Az egyensúly helyreállításához szükséges döntéseket az idén, illetve a jövő év elején meghozzuk - közölte az MSZP frakcióve­zetője, Ledvai Ildikó. A döntések hatása 2007 végéig biztosan eltart. A kormány­zás első másfél évére nem tudunk reáljö­vedelem-emelkedést ígérni - nyilatkozta Lendvai Ildikó. Hozzátette: ebben az idő­szakban igyekeznek szinten tartani a csa­ládok reáljövedelmét, majd 2008 után "fo­kozatosan megkezdődhet az újabb élet­színvonal-emelkedés". Lendvai Ildikó az új kormány miniszterjelöltjeire utalva ar­ról beszélt: a közéletben sokáig élt a poli­tikamentes, "szakértői kormány nimbu­sza", de úgy látja, eddig jobban beváltak azok a miniszterek, akik emellett a politi­kához is értettek. Nincsenek egyedül üd­vözítő szakmegoldások, egy ponttól poli­tikusként kell dönteni egy adott kérdés­ben - indokolta, miért került több politi­kus a minisztériumok élére, mint koráb­ban. (MTI) Tizenöten pályáznak A RÁDIÓELNÖKI POSZTRA Várhatóan tizenöten pályáznak a Magyar Rádió (MR) elnöki posztjára, ugyanis a jun. 7-i határidőig ennyien vásárolták meg a pályázati csomagokat, amelyek be­adási határideje június 13-a - közölte Gel- lért Kis Gábor, a közszolgálati médiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumának elnöke az MTI megkeresésére. A pályá­zatokat június 14-én közjegyző jelenlét­ében bontják fel - mondta Gellért Gábor, aki reményét fejezte ki, hogy július 10-én már elnökválasztó kuratóriumi ülés lesz. A rádiózásról és televíziózásról szóló tör­vény rendelkezései szerint a közszolgála­ti médiumok elnöki tisztségére a parla­ment által választott kuratóriumi elnök­ség állít jelöltet, kétharmados szavazással; a személyi javaslatot hasonló arányban kell jóváhagynia a társadalmi szervezetek delegáltjaival kiegészült nagykuratóri­umnak. (MTI) “Tízezer embert bocsátunk EL A KÖZIGAZGATÁSBÓL” Tízezer embert fognak Szilvásy György kancelláriaminiszter-jelölt szerint a követ­kező egy évben elbocsátani a közigazga­tásból, "ha tágan értelmezzük az állam- igazgatást és nem csak a központi igazga­tásra szűkítjük le". A kancelláriaminisz­ter-jelölt erről a Magyar Televízió Az este című műsorában beszélt. "Nem mernék jóslásokba bocsátkozni, de megítélésem szerint tízezres létszámcsökkenéssel kell, hogy számoljunk" - mondta Szilvásy, aki mind az Államreform Bizottságnak, mind a Fejlesztési Kabinetnek tagja lesz. Közöl­te, hogy több lépcsőben 10-20 százalékkal szeretnék csökkenteni a képviselők szá­mát is. "Akár már most, az őszi önkor­mányzati választáson ennek egy része életbe tud lépni" - mondta Szilvásy, aki szerint első körben a megyei és a buda­pesti, később pedig a települési önkor­mányzatok testületek létszáma fog csök­kenni. Az erre vonatkozó kétharmados re­formjavaslatot már a következő hónapok­ban szeretnék az Országgyűlés elé terjesz­teni. (MTI) Június 7. A minisztériumok felett álló Nemzeti Fejlesztési Tanács és az Állam- reform-bizottság határozhatja meg a Gyurcsány-kormány politikáját. A mi­niszterelnök most meghirdetett új kor­mányzati struktúrájának eredménye­ként lecsupaszítanák a minisztériumo­kat, melyek a jövőben csupán a törvény­előkészítéssel és a kormányzati döntések végrehajtásával foglalkoznának. Politikai kérdésekről a jövőben az Államreform­bizottság, illetve a miniszterelnök politi­kai kabinetje foglalkozna. A 15-20 fős stratégiai agytröszt vezetője a Népsza­badság értesülései szerint Draskovics Tibor, Medgyessy Péter volt kabinetfő­nöke és pénzügyminisztere lehet, akit posztjáról pont Gyurcsány mozdított el. A minisztériumok pénzosztó felada­tait a Nemzeti Fejlesztési Tanács, illetve a döntéseket koordináló Fejlesztési Ka­binet veheti át. Gyurcsány indoklása szerint eddig teljes összevisszaság volt a rendszerben, területfejlesztési pénzeket eddig például négy minisztérium és a te­rületfejlesztési tanácsok osztogattak ko­ordinálatlanul. A jövőben egy kézben öszpontosulhatnak a döntések. A köz- vedenül a miniszterelnök alá - azaz a mi­nisztériumok fölé - rendelt Fejlesztési Kabinet vezetője a Népszabadság érte­sülései szerint Bajnai Gordon, a Buda­pest Airport Zrt. vezérigazgatója lehet. Ugyancsak a racionalizálással indo­kolta a kormányfő azt, hogy a miniszté­riumok úgynevezett háttértevékenysé­geit - mint például a bérszámfejtés és a gépkocsibeszerzés - is kiszervezik, a fel­adatokat a Kormányzati Szolgáltató Központ veszi át. Az egységes rendszer lehetővé teszi, hogy megváljanak a mi­nisztériumok bérszámfejtőitől és csök­kentsék a minisztériumi munkatársak létszámát. A KSZK vezetője a Népsza­badság értesülései szerint Szetey Gábor lehet. A fiatal menedzser jelenleg a Philip Morris argentínai személyzeti fő­nöke, korábban a magyarországi leány- vállalat HR-ese volt. A Kormányszóvivői Iroda az MTI ér­deklődésére nem tudta megerősíteni a Népszabadság értesüléseit a személyi ki­nevezésekről. A kormányzati struktúra átalakításá­nak egyik pontja, a közigazgatási állam- titkári poszt megszüntetése a Népsza­badság értesülései szerint ugyanakkor zavart keltett az SZDSZ-ben. Az eddigi rendszerben a közigazgatási államtitkár­ok végezték az irányítási munkát, a szak­mai feladatokat most politikai szerepvál­lalásra is kész embereknek kéne átven­nie. A lap értesülései szerint az SZDSZ nem bővelkedik szakmailag és politikai­lag egyaránt elfogadható jelöltekben, például a gazdasági miniszter mellé ki­szemelt Csepeli Györgynek ugyan poli­tikai államtitkári tapasztalatai vannak, de közigazgatási tapasztalatai egyáltalán nincsenek. Ahogy a környezetvédelmi államtitkári poszt várományosának, Csőzik Lászlónak is legfeljebb Érd al­polgármestereként volt alkalma igazga­tási tapasztalatokat szerezni. Az egészségügyi államtitkári poszt várományosa, Badacsonyi Szabolcs a Budai Gyermekkórház igazgatójaként rendelkezik igazgatási tapasztalattal, a Népszabadság szerint azonban politikai­val alig, pedig a kemény reformok ke­resztülvitelére készülő miniszter, Mol­nár Lajos jól járna, ha a politikai ütésvál­tásokat álló államtitkárt kapna. A kormány méretének csökkentése a titkosszolgálatok felügyeletében is válto­zást hozhat. Tóth András államtitkár utód nélkül távozik a kormányból, a tit­kosszolgálatok felügyeletét a Magyar Nemzet értesülései szerint a Miniszter- elnöki Hivatal irányítójaként Szilvásy György veheti át. A titkosszolgálatokat Medgyessy hatalomra kerülése előtt kü­lön miniszter felügyelte. Demeter Er­vin, az utolsó titokminiszter szerint a fel­adat egész embert kíván, ő annak idején napi tíz-tizenkét órában foglalkozott az ügyekkel. A Nemzetnek nyilatkozó De­meter kédi, hogy a kancelláriaminiszter­nek elég ideje lesz a titkosszolgálatok fel­ügyeletére is. (index.hu) Fidesz: Putyin-hatás a Gyurcsány-kormányban A Fidesz szerint az alkotmányos kereteket feszegeti a Gyurcsány Ferenc által kialakított kormánystruktúra, bár még az alkotmányosság keretein belül van. Répássy Róbert a Balsai Istvánnal közösen tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "Úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferencre nagyon mély benyomást tett Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása, mert (...) az a kormánystruktúra, ami kezd kialakulni, elnöki, vagy inkább félelnöki rendszerre hasonlít." A Fidesz frakcióigaz­gatója szerint formalitássá üresedett a miniszteri poszt, azok az új testületek viszont, amelyekben a tényeges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. "A parlamentnek esküt tevő miniszterek alárendelt szerepbe kénysze­rülnek, a miniszteri felelősség, a parlamenti felelősség formalitássá válik" - mondta Répássy Róbert, az ok a kormány­struktúrát szentesítő, elfogadott törvény. Balsai István, a Fidesz parlamenti képviselője szerint ennek az alkotmány har­madik szakaszát sértő törvénynek a következménye, hogy a közigazgatást besöpörték a pártirányítással működő szakál­lamtitkárok, államtitkárok hatáskörébe, és így megszűnt az a 16 éves gyakorlat, hogy a pártok nem gyakorolhatnak közhatalmat. Répássy szerint "teljes formalitássá üresedett (...) a miniszteri felelősség", hiszen a miniszterek nem tudnak az egyes döntésekkel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolni a parlamentben. Ennek indoklásaként a felálló új testületekre utalva azt mondta: "A miniszterek kizárólag szakmai, kodifikációs előkészítő tevékenységet végeznek és a döntés (...) egy másik szinten történik. (...) példátlan hatalmi koncentrációt valósít meg Gyurcsány Ferenc, mert valamennyi intézménynek (...) ő a vezetője. Ez dicséretes ambíció, csak nem egyeztethető össze a magyar parlamenti hagyományokkal, sőt a jelenlegi alkotmányos helyzettel sem." A politikusok szerint meg kell találni annak módját, hogy a valódi döntéseket meghozó testületek, ezek tisztségviselői felelősséggel tartozzanak a parlamentnek. Úgy vélték, mérlegelni kell a lehetőségeket, ezek között egy olyan eseti parla­menti bizottság vagy albizottság felállításáról is szó lehet, amely ezeket a kormányzati funkciókat is tudja ellenőrizni. Répássy Róbert és Balsai István egyaránt úgy látja, ha ez a struktúra gátolja a kormányzást, akkor "elképzelhető, hogy az Alkotmánybírósághoz kell fordulni". "Tanulmányozzuk ezt a struktúrát" - mondta Répássy Róbert, hozzátéve, hogy nagy a felháborodás a közigazgatásban e terület átpolitizálása miatt. A kormánynévsorra utalva Répássy Róbert úgy fogalmazott: "Az MSZP nem képes megújul­ni. Reformkonnányt ígértek, ehhez képest ugyanazok kormányoznak tovább, akik miatt most nagy a baj, akik miatt megszorításokra készül Gyurcsány Ferenc." (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents