Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-08-25 / 266. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence 2006. AUGUSZTUS 25. Röviden Strasbourgban az AUTONÓMIAREFERENDUM ÜGYE Válaszolt a strasbourgi Emberjogi Bíróság a vargyasi és ditrói önkormányzatok autonómiareferendum ügyében benyújtott keresetére - jelentette be sajtótájékoztatón Kincses Dód marosvásárhelyi ügyvéd. Elmondta, a két önkormányzat felhatalmazta, hogy az Emberjogi Bíróságon képviselje őket, elégedetlenek a romániai bírósági döntéssel, amely minden fokon arról határozott, nincs joguk a helyi tanácsoknak népszavazást kezdeményezni a székelyföldi területi autonómia törvény általi létrehozásáról, és kényszerítette őket, vonják vissza az erről elfogadott határozatokat. Az önkormányzatok Székelyföld autonómiáját szeretnék elérni, ez ügyben korábban több településen is helyi népszavazást kezdeményeztek. Erdélyt preferálja a Szülőföld Alap Ebben az évben is az RMDSZ által létrehozott intézmények kapták a legnagyobb tételű támogatást a Szülőföld Alap (SzA) kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumától. A Magyarországgal szomszédos hét ország magyarságától beérkezett pályázatokat a tavalyihoz képest idén 200 millió forinttal kevesebb összeggel, 600 millió forinttal honorálta a szakkuratórium, amely pályázatok útján tavaly még 400 milliót osztott szét kizárólag Erdélynek. Idén márciusban született határozatában a SzA tanácsa a következő romániai pályázati prioritásokat fogadta el 2006-ra: a szórványvidéken működő magyar nyelvű oktatási és nevelési intézmények fejlesztési; magyar nyelvű felsőoktatási intézmények feltételeit javító beruházások; a magyar nyelvű média működési; illetve informatikai fejlesztések támogatása. Egyébként az egy évvel ezelőtt létrehozott Szülőföld Alap számára idén már csak 950 millió forintot különített el a magyar kormány a 2005-ös egymilliárd forinthoz képest. A támogatási keret legnagyobb, 45 százalékot kitevő szeletét - 427,5 millió forintot - a Romániából, a fennmaradó összeget a Szlovákiából, Szerbiából, Ukrajnából, Horvátországból, Szlovéniából és Ausztriából érkezett, nyertesnek ítélt pályázatok kapták. (Erdély Ma) Néptánctalálkozó Kolozsváron Hétvégén zárult Kolozsváron a VIII. Szent István-napí Néptánctalálkozó, amely a legjelentősebb európai kisebbségi találkozók egyike. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes 7 ország 350 és 8 Kolozs, valamint Szilágy megyei település mintegy 180 hagyományőrző fiatalját gyűjtötte össze. Az öt napos rendezvény a Kolozs megyei magyar falvakban, illetve ma, aug. 20-án Kolozsváron zajlik. "Ezen rendezvény arról híres, hogy kisebbségi néptánctalálkozóként tartják számon. Az egyike a legjelentősebb kisebbségi találkozóknak Európában" - hangsúlyozta Pillich Balázs, a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány vezetője. A Szent István napi néptánctalálkozó, a Kárpát-medencei magyar és nem magyar emberek találkozója. Az ünnepen, Kolozsvár főterén együtt vonultak fel a legjelentősebb horvát, szlovák, olasz, lengyel, szerb, magyar és román kisebbségi néptáncegyüttesek. M Erdély: a papnevelde BBTE-hez való csatlakozása VITÁS EGYESÜLÉS "Önállóságunkhoz a nagyon nehéz anyagi körülmények között is ragaszkodunk" - jelentette ki Tőkés Lászlóaz erdélyi történelmi egyházak kolozsvári tanácskozása után. Az erdélyi egyházak papneveldének helyzete azt követően került az erdélyi magyar közélet középpontjába, hogy július végén a gyulafehérvári római katolikus teológia vezetői megegyeztek a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségével az egyházi intézménynek az állami intézménybe való beolvasztásáról. A július végi tárgyalásokról a Krónika adott elsőként hírt, kiváltva a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye vezetőinek rosszallását. A gyulafehérvári érsekség a beolvadás szükségét a főiskola működtetésének anyagi nehézségeivel magyarázta. Korábbi közleményük szerint ez volt az egyetlen módja annak, hogy papjaik államilag is elismert oklevelet, ltispapjaik ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akkreditált posztgraduális képzéseken vehessenek részt. Tőkés László királyhágómelléki re- • formátus püspök a tanácskozás után elmondta, a református, unitárius és evangélikus egyházak által működtetett Protestáns Teológiai Intézetet több ízben is felkérték a BBTE-hez való csatlakozásra, ezt azonban valamennyi alkalommal visszautasították. Kérdésesnek tartják ugyanis, hogy az egyházi szolgálatra felkészítő oktatásnak állami intézményben van-e a helye, vagy saját képzési keretre van szüksége. "A magyarság saját anyanyelvű oktatási intézményeiért harcol - ecsetelte a királyhágómelléki püspök. - Ennek érdekében az egyházak imatüntetést is szerveztek; nemrég pedig olyan dokumentum is született, amelyben az önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézményrendszer létrehozását sürgettük. Ha belépnénk a Babes-Bolyaiba, csak szembemennénk ezzel az üggyel. A Babes és Bolyai egyetem erőszakos egyesítése alapján létrejött, a magyarságot diszkrimináló kolozsvári oktatási intézmény ugyanis hamis multikultura- litás ürügyén tovább élteti Ceausescu művét" - jelentette ki Tőkés László. A rendkívül kontrasztos nézetkülönbségek ellenére Tőkés jó hangulatú, testvéries megbeszélésként jellemezte a találkozót. Elmondta, a protestáns egyházi vezetők és Jakubinyi György katolikus érsek részletekbe menően ismertették egymással az álláspontjaikat, de nem jutottak egyetértésre. "A protestáns egyházak közös álláspontja, hogy tiszteletben tartjuk a katolikus egyház döntését, nem avatkozunk az egyházi belügyeikbe" - nyilatkozta Szabó Árpád unitárius püspök is a kolozsvári tanácskozást követően. Szabó Árpád szerint a Protestáns Teológiai Intézet fenntartását illetően ők is komoly nehézségekkel küszködnek. "Ennek ellenére fontosnak tartjuk az önállóságot - jelentette ki a püspök. - Az erdélyi magyar felsőoktatás jövője szempontjából is jelzésértékű lehet, hogy a protestáns lelkészképzés megmarad a maga történelmi hagyományai szerint független intézményként." Mint elmondta, a protestáns egyházaknak is ígéretes lehet olyan egyetemhez csatlakozni, ahol biztosítva van a megfelelő tudományos kutatás és képzés, azonban mindezt a maguk erejéből próbálják megvalósítani. "Évekkel ezelőtt megkezdtük a teológia akkreditációját, azt szerettük volna, ha a katolilois testvéreink is ezzel próbálkoznak. Ők az állami egyetemhez való csatlakozást tekintik járható útnak, ezt a döntést mi tiszteletben tartjuk" - fogalmazott Szabó Árpád, aki az erdélyi magyarság egysége felmutatásának fontosságát hangsúlyozta. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek elzárkózott a sajtónak való nyilatkozástól. Az érsekség szerdai közleménye szerint az érdemi tárgyalás még hátravan, ennek célja a főiskola számára olyan előnyök szerzése, amelyek előrelépést jelentenek a képzettség minőségében. A közlemény kitér arra is, hogy a Hittudományi Karnak a BBTE-hez való esedeges kapcsolódása semmiképpen sem lehet akadálya a kolozsvári egyetemen korábban létező magyar karok visz- szaállításának. A dokumentum kifejti: a papnevelő intézet nem válna állami intézménnyé, továbbra is önálló egyházi intézményként működne, a kispapok pedig továbbra is Gyulafehérváron tanulnának. Az integráció csupán a főiskola szervezeti rendjét érinti. Arra is felhívták a figyelmet, hogyha idővel a feltételek nem bizonyulnának megfelelőnek az egyház szempontjából, az eredeti állapotot bármikor vissza lehet állítani. Az erdélyi történelmi egyházak vezetőinek kolozsvári tanácskozásán elhatározták, hogy a jövőben határozottabban lépnek fel érdekeik érvényesítése, az egyház és az állami intézmények közötti kapcsolatok egyértelműsítése tekintetében, tudtuk meg Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspöktől. Az egyházfő szerint a résztvevők egységesen úgy ítélték meg, hogy az RMDSZ és az illetékes állami hivatalok nem teljesítették az egyházzal kapcsolatos ígéreteiket és feladataikat. Ezért a jövőben átiratban nyoma- tékosítják a történelmi egyházak oktatással, egyházi törvénnyel és egyéb ügyekkel kapcsolatos álláspontjukat, az átiratot pedig a politikum valamennyi szereplőjéhez eljuttatják. (Krónika) Felvidék: magyarlakta településeket sújt Pozsony Robert Fico kormánya a síkvidéki - alapvetően a dél-szlovákiai - települtek rovására akarja erőteljesebben támogatni a magasabban fekvő városokat és falvakat. Ez derül ki abból a kormányhatározatból, amelyet a múlt héten tárgyalt a kabinet. A szlovákiai közigazgatási reform utolsó nagy lépése a fiskális decentralizáció volt, amelynek alapján a települési önkormányzatok 2004-től alanyi jogon részesültek a személyi jövedelemadóból befolyt összeg kétharmadából. A Dzurinda-kormány figyelembe vette a települések tengerszint feletti magasságát és az azzal összefüggő időjárási viszonyokat, ezért egy szorzót állapított meg, amely eredményeként a magasabban fekvő települések a közutak karbantartására és a hosszabban tartó fűtési szezon miatt külön támogatást kaptak. Fico nemzetiszocialista kormánya a múlt héten minden hatástanulmány és konzultáció nélkül váratlanul úgy döntött, három kategóriába sorolja a településeket. Ennek alapján több pénzhez csak azok a települések juthatnak, amelyek 277 méter tengerszint feletti magasságnál feljebb épültek meg. A döntés ellen a Magyar Koalíció Pártja és a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége is tiltakozik. A legrosszabbul döntően a magyarok által lakott vidékek járnak, Révkomárom és Dunaszerdahely éves szinten mintegy 3 millió koronától (21 millió forint) esik el.
