Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-08-18 / 265. szám
22 MAGYAR SZÓ —A HÍD Közélet 2006. AUGUSZTUS 18. Otthonszeretet Papp László A világszerte egyre mozgékonyabb népesség kezd gyökértelen lenni, elveszti kapcsolatát szülőföldjével, szülei otthonával. Ezért jelentős az a kezdeményezés, amelyet a Kalangya Kkt, HONSZERETET KÖNYVTÁR címen elindított. Ennek első kötete a zsámbéki medence Telki nevű falujáról szól. A zsámbéki medence a budai vidék egyik legkiesebb tájterülete. Pest-megye Nagy-Szénás, Kopaszhegy, Bial- hegy, Iharos, Gerecse hegység által körülvett részén találjuk Páty, Telki, Bu- dajenő, Perbál, Tök, Zsámbék, Herceghalom, Etyek, Biatorbágy községeket. Ez a terület már a kőkorban lakott volt. A vidék a honfoglalás után a Kurszán, Tétény és a Fájsz nemzetség szálláshelye lett. Telki helynév először egy 1198- ból származó oklevélben fordul elő. Páty egy 1286-os adomány levélen szerepel, amikor IV. (Kun) László a terület birtokviszonyait rendezte, és Csák Pál elpusztult birtokait a Telki (Theluky) apátságnak adományozta. Telki község története azonos a magyarságéval. Bencéseit az Árpád-házi királyok hozták be. A falu, a környék településeivel együtt, a török megszállás alatt elpusztult. Mivel azonban a török hadak élelmezésére szükség volt dolgos kezekre, lassan megengedték a jobbágyok visszatelepülését. A kiszolgáltatottság súlyos terhét cipelő népet viszonylagos nyugalmából az esztergomi főkapitánnyá lett Pálffy Miklós Buda felszabadítását célzó tevékenysége zökkentette ki. Az rendszeresen pusztította Buda vidékét, hogy a várvédő törökök élelmezését megnehezítse. 1598-ban jelentette a királynak, hogy Buda alatt 16 kilométerre mindent elpusztított, egyetlen jobbágyot sem hagyott a helyén. Elpusztult a telki apátság is. 1700-ban a régiek helyét skót bencések vették át és a falu környéke németekkel népesült be. Új templom épült. 1945-ben aztán a kitelepítés a németek nagy részét sem kerülte el, helyükbe az Erdélyből ugyancsak kitelepített gyergyói székelyek jöttek. A XX. századvégi vidékre település újabb néphullámot hozott Telkibe, ezúttal budapesti értelmiségieket. A község 2001-re kivívta magának az ország leggazdagabb településének címét. Emellett az összes magyar település közül Telkin volt a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya: a 25 évesnél idősebbek 40.6 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A község fejlődése rohamos volt, a lakosság 1990-től 1998-ig megduplázódott, majd 2002-re három és félszeresére nőtt. Ekkora hirtelen népességnövekedés persze nem jár minden nehézség nélkül. Van súrlódás és érdek-ellentét az eredeti németek leszármazottai, a székely utódok és az "újonnan-jötték" között. Az 1945. december 22-én Tildy Zoltán miniszterelnök aláírásával életbe léptetett kormányrendelet következtében a 65 sváb családból 51-et, néhány óra alatt, csupán legszűkebb holmijával gyalog indítottak útnak a biatorbágyi állomásra. Ezektől kért nemrégen bocsánatot Sólyom László köztársasági elnök a magyar haza nevében. Persze nem ő volt az egyetlen, vagy első, aki az igazságtalanságot szóvá tette, "...az ingóságok elvételét másnak, mint egyszerű rablásnak nem lehet minősíteni, akár zsidóval, akár svábbal történik is" - írta Bibó István. Ennek ellenére Telkit nemcsak az ott- lakók érzik sajátjuknak, hanem az onnan elüldözött németajkúak (svábok) is. A Telkin és a szomszédos Budajenőn született kitelepítettek 1993 áprilisában Gaildorfban összejöttek. Michael Lack ekkor röviden összeállította a két falu krónikáját. Visszavágyódására, honsze- retetére jellemzően írta meg a Heimat (Haza) című költeményét, amely Callmeyer Ferenc fordításában így hangzik magyarul (részlet): "Ha távoli tájakon még soká élsz, / A haza az, mely téged mindig várni kész. / Hol anyád szíve alatt hordott / S szeretettel vett karjaiba. Még áll a templom, hol kereszteltek, / Hol első lépteid tetted, / És ahol örültek annak, mikor szaladtál, / Hol gyermekkorod és ifjúságod telt el, / Hol játszottál testvéreddel.... Hol ősök sírjai domborulnak / Kik érted tettek mindent, / Ok gyakorta eszedbe jutnak. / Mint gyermekét, oda húz szíved / Szívüket ott kitárják, / Remélve a viszontlátást." Az egykori telki és budajenői polgárok német nyelvű visszaemlékezései a Callmeyer Ferenc: TELKI EZER EVE című könyve (Kalangya Kkt., Budapest 2004) egyik fejezetekét képezik. Ferenc Regős, Michael Lack, Johann Stelly és Anton Lack regényszerűen, személyes adatokkal számolnak be élményeikről. (Hány bolt volt a faluban, milyen szakmát űztek a mesteremberek, hogyan lehetett pár liter borért képviselőre szavazatokat vásárolni, milyenek voltak a családi szokások, elvek.) A Telkihez hasonló monográfia azelőtt is jelent meg a környék helységeiről. "PÁTY, fejezetek a község történetéből" című kiadványt 1986-ban a KözSzeretettel hívunk és vjrupk mindenkit Szent István napi piknikünkre Családjával, barátaival együtt szívesen látjuk az The American-Hungarian Citizens League 21 New Schley Street, Garfield, NJ kertjében, a tó partján vasárnap, augusztus 20-án déli 12-től este 9-ig. Nagyon finom magyar etelek és italok, zene, tánc, gyerek táncház, sorsolás és még sok más szórakoztató program! Bővebb felvilágosításért kérjük hívja a plébániát, (973) 779-0332! Mise és Istentisztelet a piknik előtt: Szt. István római katolikus templom: reggel 8-kor és 11-kor magyar, reggel 9-kor angol nyelvű szentimise Magyar Református Egyház: 9:30-kor angol, 11-kor magyar nyelvű istentisztelet Jöjjön el, hogy együtt ünnepelhessük 2000 éves kereszténységünket az 1000 éves keresztény Magyarországot és a Szent István templomot, mely több, mint 100 éve szolgálja a környék magyarságát! Handari Music Enterprises rendezésében MULASS VELÜNK!!! “Hangya Miskolc” a szintetizátoroknál 2006. augustus 18-án péntek este 8 órától 2 óráig Vacsora: Rántott hús + uborkasaláta Rántott csirke + uborkasaláta Éjfélkor tombola Casa Romana {A volt Harmony Restauranttal szemben} 3920 Queens Blvd., Sunnyside 39 St. #7 Train to 40 St. Belépő: $25, amely tartalmazza a vacsora árát is. Helyfoglalásért hívja Lászlót! 646-515-1550 ségi Tanács "Az okiratos említés 700. évfordulójára" adta ki. De a környék honszeretete más formában is jelentkezik. Budakeszi tavaly avatta fel a Himnusz emlékművét, most augusztus 20- án pedig a "Minden Magyarok Zászlaját" állítják fel, Mádl Dalma és Makovecz Imre ünnepi megemlékezésével. A magyar tájak szeretetét, emlékeit megőrző igyekezet fontosságát igyekszik hangsúlyozni Bile Pál, a Zemléni Múzsa társadalomtudományi és kulturális folyóirat 2005 tavaszi számában. " Kistáj, kistérség, vagy éppen 'járás' - írnám, ha fiamék nemzedéke értené ezt az egy nap alatt bejárható területet jelentő fogalmat, de hát voltak szívesek kitörölni közigazgatási gyakorlatunkból ezt azok, akik a 80-as években kitörölték. Most itt állunk az 1990 óta önálló köztársaságként működő önkormányzataink szükség teremtette település és intézménytársulásaival, az ezeket sok esetben metsző statisztikai kistérségeinkkel." Callmeyer Ferenc nagy szolgálatot tett, amikor a Honszeretet Könyvtárát elindította. Csak remélni lehet, hogy lesz folytatása. Akik ezt az értékes, a lokál patrióta értékeket ápoló könyvet meg szeretnék rendelni, írjanak E-mai- len: cf@T-online.hu címre. (2,400 forint, $ 25).
