Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-08-18 / 265. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence 2006. AUGUSZTUS 18. Röviden Kárpátmedencei Nyári Egyetem: AUTONÓMIA ÉS UNIÓS CSATLAKOZÁS Autonómia és az uniós csatlakozás a fő témája a Nagyváradon zajló Kárpát-medencei Nyári Egyetemnek. A rendezvény idén teljesedett ki, ugyanis a vajdasági és a kárpátaljai magyarajkú egyetemi hallgatók vízum hiányában a korábbi évek képzésein nem tudtak részt venni. A Partiumi Keresztény Egyetem és a Temesvári Magyar Diákszervezet közös rendezvényének megnyitóján Kiss Gábor, az Antall József Alapítvány főigazgatója úgy értékelte, a nyári egyetemnek a jövőben a többségi nemzet fiataljait is meg kell szólítania. Almássy Kornél MDF-es parlamenti képviselő kijelentette, másfélmilliós erdélyi magyarság önrendelkezéséről egyre kevesebb szó esik. Csoóri Sándor pedig úgy vélte, az uniót új példákkal kell az autonómia ügye mellé állítani. (Duna Teltvízió) Református világtalálkozó KOLOZSVÁRI MEGNYITÓJA Erdély. Az összefogás gondolatát és a magyarság egységét hangsúlyozták az V Magyar Református Világtalálkozó kolozsvári megnyitó ünnepségének szónokai, akik emellett a 2004. decemberi népszavazás kudarca miatt a magyar kormányt bírálták. A világtalálkozó megnyitó ünnepségén Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Az egyházi elöljáró "az anyaszentegyház falainak építését sürgette", ami - mint fogalmazott - csak összefogással valósítható meg. A rendezvényen köszöntő beszédet mondott Tőkés László, aki szerint a kommunizmus öröksége mellett azok is hibások a magyarországi népszavazás végkifejletéért, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak. (Erdély Ma) Hamarosan megszületik a SZERBIAI KISEBBSÉGI TÖRVÉNY Vajdaság. Hamarosan megszületik a szerbiai kisebbségi törvény - jelentette be Petar Ladevic, az emberi és kisebbségi jogokban illetékes kormányszolgálat igazgatója. "Akkor majd lehetővé válik a nemzeti tanácsok új összetételének megválasztása. A törvény alapjai a legkorszerűbb európai tapasztalatok lesznek" mondta Ladevic, amikor ma a vajdasági kormány épületében jelen volt az EBESZ romákat segítő programjának bemutatásán. (Vajdaság Ma Infó) Titkosszolgálatokkal EGYÜTTMŰKÖDŐ POLITIKAI ELIT? Erdély. Cáfolják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusai, hogy együttműködtek volna az egykori román politikai rendőrséggel. Korábban Markó Béla, Verestóy Attila és Frunda György is hangsúlyozta, hogy csak megfigyeltek voltak, Borbély László pedig tagadta, hogy aláírt volna nyilatkozatot a Szekuri tatéval. Nemrég Sógor Csaba szenátor is cáfolta, hegy' együttműködött volna az egykori titkosszolgálattal. Közölte: Tőkés Lászlóval folytatott kapcsolatáról kellett három jelentést írnia, az első kettőt 1984-ben, a harmadikat pedig 1989- ben, a Román Kommunista Párt novemberi kongresszusa előtt, amikor nyílt levelet intézett Nicolae Ceausescuhoz, hogy' a hatóságok hagyják abba Tőkés László zaklatását. Kelemen Hunor elmondta: két egyetemista társát fedezte fel besúgói közül az eddig rendelkezésére bocsátott iratokból. (Szabadság) ■ Magyar a magyarral szlovákul beszél EZ NEM SZÓBESZÉD Ha a Felvidék valamely városába elutaznak, mondjuk egy ott élő magyar ismerősükhöz és elkísérik egy hivatalos ügyintézésre, ahol az ügyintéző is magyar, nos egy ilyen helyzetben az anyaországi ismerős nagyot nézne, ba azt tapasztom, a két magyar egyszer csak átvált szlovákra. Bizonyos esetekben ugyanis nem tehet mást.- Hogyha egy jelzővel kellene az egészet jeDemezni, akkor azt mondaná, hogy jó vagy rossz? Szabó Mihály Gizella, a Dunaszer- dahelyi Gramma Nyelvi Iroda vezetője szerint a szocializmus időszakához viszonyítva javult a helyzet. "Hogyha a magyar nyelvnek megnézzük a jogi helyzetét, akkor lényegében már vannak nyelvhasználati jellegű törvények, tehát valójában kikényszeríthető az, hogy akceptálják a magyar nyelvhasználatot. Általában, a médiában nagyobb hangsúlyt kap a szlovák államnyelvtörvény, amely ugye köztudottan szűkítő jellegű, de az, hogy más törvények lehetővé teszik a magyar nyelv használatát és valójában nem is használjuk ki az összes törvényi lehetőségeket, erről mondjuk már kevesebb szó esik. A másik dolog pedig, ami a magyar nyelv állapotát illeti, tehát egyáltalán az, hogy mi mindent lehet mondani magyarul, pontosan emiatt a törvényi szabályozás miatt, sok minden bővül. Tehát például a hivatalos nyelv- használat nálunk majdnem teljesen hiányzott, vagy például bővültek a tudományos jellegű írások tartalmilag is." - jelezte Gizella.- Na most egy dolog az, hogy a törvény, mit enged meg, & mit tesz lehetővé és másik az, hogy ezzel hogyan élnek az emberek, & egyáltalán, milyen állapotban van a magyar nyelv egy idegen nyelvi környezetben?- Pontosan az a helyzet, hogy a szlovákiai magyarságnak a magyar nyelvi kompetenciája más, mint egy magyarországié. Mert gondoljuk csak meg azt, hogy egy magyarországi például egy olyan egyszerű dolgot, mint a telefon- számlát, vagy a villanyszámlát magyarul kapja, mi mindezt szlovákul kapjuk. Tehát, hogyha nekem egy villanyszámláról vagy egy telefonszámláról kell magyarul beszélnem, én nem is ismerem azokat a kifejezéseket nyilvánvalóan, mert ezek annyira speciális kifejezések, hogy ez senkinek sem tartozik az aktív szókincsébe. De ezt természetesen, hogyha halljuk vagy látjuk Magyarországon, megértjük, de aktívan nem használjuk. Na most, pontosan ez okozza az egyik legnagyobb gondot nálunk, hogy mivel annyira elterjedt volt a szlovák nyelvűség, hogy például még a tisztviselők sem ismerik a magyar jogi, meg közigazgatási szaknyelvet és az egyik nagy hiányossága, vagy éppen ez a hátránya annak, hogy nem használjuk olyan mértékben, például a hivatalos közegben a magyar nyelvet, mint ahogy lehetne.- Tehát létezik egy magyar irodalmi nyelv, magyar köznyelv, amit beszélnek a családok, amit beszélnek művelt magyar emberek, akik magyar irodalmat olvasnak, de mindegyiküknek van egy szakmája is, és azt a szakmát már szlovákul műveli és ennek a szakmának a magyar kifejezéseit nem ismerik?- Pontosan, mivel szlovákul tanulják a szakmájukat, mind középfokon, mind felsőfokon, meg természetesen így van, egy plusz erőfeszítést kíván mindenkitől, hogy a szakmája nyelvét megtanulja magyarul. Mondjuk középfokon tegyük fel, hogyha magyar tannyelvű szakképző vagy valamilyen szakmunkásképző szakközépiskolába jár, akkor megtanulja, de az sem az igazi, mert nyilvánvalóan mégiscsak egy szlovák közegben működik. És ez egy nagyon kellemetlen, olyan szempontból is, gondoljuk meg, hogyha valaki egy magyarországival beszél a szakmájáról, akkor ő nem tudja magát annyira kifejezni, és sokszor pontosan ezért van neki a kisebbrendűségi érzése is, és ez máshol is megjelenik, mert például a rádióban említik éppen itt a Szlovákiai Magyar Rádióban kollegák, hogy nagyon nehéz nekik megfelelő interjúalanyt találniuk, még ha magyar is, hogyha valamilyen szakmai kérdésről van szó, mert húzódozik tőle, ő tudja, hogy magyarul nem tudja úgy kifejezni magát.- Tehát akkor nem is olyan egyszerű feltételezni azt, hogy az Európai Unióhoz tartozó országokban csak úgy átlépünk egyik országból a másikba, és ott állást vállalunk, mert mondjuk egy magyarországi ügyvéd, biztos nem tudna boldogulni, vagy csak nagyon nehezen szlovák környezetben, mert nem ismeri azokat a jogi kifejezéseket, de ez még egy orvosnak is probléma lehet. Én nem tudom, hogy például ilyen gyakorlati dolgot vizsgáltak, hogy azok a fiatal nők, akik ápolónőként dolgoznak Magyarországon, nekik gondot jelentett megtanulni a magyar egészségügyi nyelvet?- Igen, van egy kolleganőnk, aki ebből írja a doktori disszertációját, és ezzel foglalkozik. Az a helyzet, bogy ezek az ápolónők általában magyar tannyelvű egészségügyi szakközépiskolát végeztek, és mivel ők magyarok, nem okoz számukra olyan gondot, ennek a megtanulása. Tehát abban a közegben van, akkor nagyon gyorsan elsajátítja azt a szakterminológiát, amire neki szüksége van. Az nagyobb probléma, hogyha például nincsenek meg az alapjai és a jogászoknál általában, több ilyen ismerősöm van, például, hogy Magyarországon végeztek, és mondjuk Szlovákiába visszajöttek, szlovákiai magyarok, hogyha tudja, nagyon jól tudja a szakmáját, akkor azt a terminológiát elsajátítja, tehát az olyan nagy erőfeszítést már nem kíván senkitől sem.- A megoldás valamifajta pluszképzés, ahol egy szaknyelvnek a kifejezéseit is megtanulják?- Szerintem nagyon sokat jelent az, hogy mostanában már lehetőség van arra is, hogy akik nem magyar szakot hallgatnak, hallgatók, járnak át fél éves szakképzésre Magyarországra. Ez óriási jelentőségű, azért, mert az az idő arra nekik nagyon jó, hogy egyrészt, kapcsolatokat építsenek ki, egyáltalán szakmájukat magyarul műveljék, megtalálják a megfelelő szakkönyveket, azon kívül például az is nagyon jó, az utóbbi időben például az itteni szlovákiai magyar egyetemistáknak van lapjuk, van saját egyesületük, és TDK-t, tehát a Tudományos Diákköri Konferenciát szerveznek magyar nyelven itt, ami korábban szintén nem volt. És mivel magyarországiakat is meghívnak, például bírálónak, akkor nyilvánvalóan nyelvileg is bírálja. Mellesleg én is találkoztam már ilyen jellegű szövegekkel és pontosan ott látszik az, hogyha a szlovák anyagon dolgoztak, akkor nyilván nem tudták megoldani magyarul, azon a színvonalon, de ez biztos, hogy előrelépést jelent a korábbi évekhez viszonyítva, ami egyáltalán nem volt még. (Kossuth Rádió) Felvidék: a szélsőséges videó nézeteltéréseket okoz A Die Presse konzervatív osztrák lap is foglalkozik már a szlovák neonácik két héttel ezelőtti zászlóégetése miatti magyar-szlovák diplomáciai üzengetéssel. Az internetre került videón szlovák neonácik magyar zászlót égettek, és magyarellenes jelszavakat skandáltak. A szerző szerint Budapest "őrjöng" a felvétel miatt. Néhány hónappal korábban az alig eg}' perces videót szinte senki sem vette volna észre, vagy neofasiszta provokációjának tartották volna. Amióta a magyarellenes kijelentéseiről elhíresült Ján Slota pártja tagja a pozsonyi kormánynak, érezhetően megnőtt az érzékenység. A budapesti külügy "nyugtalanságának" adott hangot és felvilágosítást kért a pozsonyi kormánytól. A szlovák külügy válaszában kötelességszerűen elítélte a tettet, majd alig leplezett dühéről tanúskodó bekezdésben úgy fogalmazott: "meglepő, hogy a magyar kormány eg}' elítélendő tettet (...) az államközi kapcsolatok szintjére emel". Ez "túlzás" és más lépésekkel közösen "szlovákellenes kampány" látszatát kelti. (mno.hu)
