Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-08-11 / 264. szám

2006. AUGUSZTUS 11. Kultúra MAGYAR SZÓ-A HÍD 15 M Ellenálló Tenkes-film, "sáros" TV KAPITÁNYSZERETŐ A cím igaz. Vajda Márta, a pécsi és a szegedi Nemzeti Színház későbbi vezető színésznője, a Tenkes-film Székely Veronikája, Tenkes kapitányának a szeretője volt. De ez nem titok, erről is szól a film. Földessy Dénes Most azonban, negyvenhárom év után s Zenthe Ferenc színművész ha­lálakor, Vajda Márta, az egykori Vero­nika, feltárja a teljes igazságot. Felfedi az akkori filmpolitikát, a Magyar Tele­vízió akkori és mai tartozásait a színé­szeknek, s felfedi a most elment Zenthe Ferencnek - a síron túl is Ten­kes kapitányának - tiszteletre méltó, úri emberi mivoltát. És még a hűtlen elszállt ifjúságot is. Beszéljen Vajda Márta:- A főiskola második évfolyamát fe­jeztem be azon a nyáron,, amikor a for­gatást kezdtük. A ma 86 éves Fejér Ta­más rendezte ezt a tévésorozatot, ő al­kotta az 56 utáni társadalmi közérzetről szóló, Kertes házak utcája című művé­szi, okos filmüzenetet. Csurka István- Szerkesztő úr még sosem volt szép, fiatal főiskolás lány. Nekünk másod­éves korunk végéig nem volt szabad semmiféle szerződést kötnünk, én meg ott álltam eg)’ főszereppel. Rettenete­sen irigyeltek. Végül azon a címen, hogy alig jártam tornaórára, - én, a válo­gatott teniszező! - visszadobtak egy év­vel. Ebből is hasznom származott, mert bekerültem a csodálatos Várkonyi Zol­tán osztályba s ebben az úgynevezett "zseniosztályban" diplomáztam. A Tenkes-filmben már ragyogó kollégák­ra leltem. Krencsei Marianra, Zenthe Ferencre, Szabó Gyulára...- Milyen ember ment el közülünk Zenthe Ferenc halálával?- Egy tiszta ember. Nem voltak kö­rülötte botrányok, nem ivott, nem int­rikált, nem csalta a feleségét, nem vett részt a színészek közötti, gyakran gyil­IHÍlkV/K! irodalmi műveiből sok filmet rende­zett. Feltűnően sok jelentkezőből válo­gatott. Veronika szerepére több mint kétezer jelentkezőből kiválasztott - en­gem. Szinte remegtem az örömtől, de talán a félelemtől is.- Miért? Egy szép, fiatal főiskolás lányra bízta eg)7 szép fiatal lány szere­pét. Miért félelmetes ez? kos szerepcsatákban. De amit ráosztot­tak, azt a szerepet elmélyülten feldol­gozta és igényesen eljátszotta. Kisugár­zása volt. Ha valahová belépett, ott csend lett. Ha nekem, a fiatal kollégá­nak segített, az halk volt és rövid, diszkrét, nem játszotta a nagy mestert. Kétfélét mondott: vagy egy jótanácsot a szerephez vagy biztatást.- Ismerte Örsi Ferencet, a sorozat íróját? Tudta, hogy a pécsi Magyar Ki­rályi Zrínyi Miidós Honvéd Hadap­ródiskolában végzett?- Nagyon kedves ember volt és végig részt vett a forgatáson. Én a tévésoro­zat hazafiságát 56-ból eredeztetem. A hatalom előbb kiadta a forgatási enge­délyt kalandfilm műfajra, s csak aztán jött rá a saját öngóljára, De akkor már nem lehetett visszavonni az engedélyt, a Nyugat már akkora nyomást gyako­rolt ránk, hogy a politikai foglyok jó ré­szét is ki kellett engedni. Erre elkezd­ték az erszénypolitikát, nem adtak pénzt. Az opetőrök úgy kuncsorogták össze a filmanyagot. Nem tudom, ma már elmondhatom-e, de más magyar történelmi filmekből vágták ki a lovas jelenteket. Nekem főiskolás gázsi he­lyett statiszta gázsit fizettek, az engem megillető pénz negyedét. Rangos kollé­gáimat csak úgy megvágták. Az ismét­lésekért - évente 2-3 alkalommal van­nak -, nekem csak egyszer sikerült szer­zői jogvédő eljárással pénzt kapnom.- Akkor ‘63-ban miért tartottak ki?- Természetes volt. A forgatókönyv­től a színészi alakításokig minden a ma­gyar függetlenség vágyát hordozta. Zenthének már a saját emberi alkatá­ban benne volt az igazi magyar ráme- nősség, okosság, humor, amivel a törté­nelemben oly sokszor a túlerőben levő, ellenségnek mentünk. Zenthe Fenenc ezentúl hiányzik majd az évente szoká­sos találkozónkról, s a siklósi várból. De most már odafönt is tudják majd, hogy ki az a Tenkes kapitánya. Történelem előtti zenék: Vágtázó csodaszarvas A Vágtázó csodaszarvas a Vágtázó halottkémek folytatásának is tekinthe­tő. Grandpierre Attila új társakkal, nagyszerű népzenészekkel oldotta meg azt a feladatot, hogy a Vágtáző halott­kémek zeneiségét új, s még magasabb szintre emelje. Az album élő felvétele­ket tartalmaz. A koncert kapcsán Attila így fogalmaz: - Az egész estét betöltő, bemutató eladáson a magyarság és az egész emberiség történelem előtti, szin­te teljesen ismeretlen zenéjéből és az ezekkel szerves egységben született sa­ját zenénkből játszottunk. Egységes zene szólal meg óriási tér­és időívben, több mint ezer éves zenék­től máig. Öserejű, varázslatos hatású népzene, mai hangzással, tánccal, lát­vánnyal. Európa és Ázsia lovas népei­nek fergeteges ősi tánczenéjére kiterje­dő, több évtizedes kutató munka ered­ményeként ebből a forrásból születő, éltető erőt sugározza a CD. Film United 93 Feszültség mesterfokon Budapest, 2006. augusztus 8. Rendkívül megrázó és felkavaró a United 93 című film, amelv azokról szól, akik rettegéssel figyelték, ami a 2001. szeptember 11-én eltérített ne­gyedik repülőgép, a United Airlines légitársaság 93 számú járata fedélze­tén történik. A filmet kedden mutat­ták be a sajtó munkatársainak. A United Airlines 93 számú járata 2001. szeptember 11-én New York­ból San Éranciscóba tartott, a gépel­térítők a levegőben vették át az irá­nyítást, szándékuk szerint a Fehér Háznak vezették volna a repülőt, ám az utasok megakadályozták tervüket, összefogtak és megtámadták a terro­ristákat. A gépet azonban nem tud­ták a levegőben tartani, Pennsylvani­ában lezuhant. A United 93 volt a negyedik eltérített gép azon a napon, amikor az Egyesült Államok a törté­nelem legsúlyosabb terrortámadását szenvedte el. Paul Greengras, az észak-írországi terrorizmus hatásait bemutató Véres vasárnap (Bloody Sunday) írója és rendezője, most ezt a napot dolgozta fel a United 93 című filmben, amely­ben a gépen utazó 40 ember, no meg a földi irányítótornyokban dolgozók szemszögéből mutatja be a repülőn történteket. A forgatókönyvhöz a történteket az utasok és a személyzet családtag­jaival, repülésirányítókkal, a 9/11 bi­zottság tagjaival, és másokkal készí­tett interjúk alapján rekonstruálták. A filmben az utasokat főként isme­retlen színészek alakítják, akiknek külseje valamennyire hasonlít a gé­pen utazókéra, továbbá olyanokat is beválogattak, akiknek volt valami­lyen repüléssel kapcsolatos élménye, ami segíthette a karakter megformá­lását. A rendező hitelesen akarta bemu­tatni a repülőgép személyzetét, s pél­dául a gép pilótáinak alakítóit a United Airlines pilótái között találta meg, míg az utaskísérők szerepét ját­szó színésznők közül kettő is dolgo­zott a társaságnál légi utaskísérőként. A színészek között volt, aki fontos­nak tartotta, hogy személyes kapcso­latot alakítson ki az általa megfor­mált utas családtagjaival, ezért meg­kereste annak testvérét. A forgatás eredménye megrázó és felkavaró dráma lett, amelynek lát­tán a nézőnek olyan érzése lehet, mintha maga is ott lenne a United 93 számú járat fedélzetén, vagy a földi irányítótoronyban. I látborzongató arra gondolni, hogy a gépen utazó 40 hétköznapi embernek mindössze 30 perce volt arra, hogy szembeszálljon a támadókkal, eldöntse, mi a jobb, várni, vagy cselekedni. Paul Greengras filmje sallangok­tól mentesen, végig izzó feszültség­ben mutatja be az utasok utolsó per­ceit.

Next

/
Thumbnails
Contents